Összefoglaló, szemléltető táblázat a CSOK összegére gyerekszám és a hasznos alapterület függvényében: Eltartott gyermekek száma Új lakás vásárlás vagy építés Használt lakás vásárlás vagy bővítés Családi otthonteremtési kedvezmény összege (Ft) Minimális hasznos alapterület Lakás minimális hasznos alapterülete (nm) Lakás Egylakásos lakóépület 1 600 000 40 70 2 2 600 000 50 80 1 430 000 3 10 000 000 60 90 2 200 000 4 vagy több 2 750 000 A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A támogatás igénybe vételének részletes feltételeiről érdeklődjön bankfiókjainkban. A családi otthonteremtési kedvezményére vonatkozó részletes szabályokat az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10. ) Korm. rendelet, valamint a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. rendelet tartalmazza. További információ általánosságban a CSOK-ról az MNB alábbi weboldalán olvasható: A Pénzügyminisztérium lakáscélú állami támogatásokról szóló ügyfél tájékoztatóit ITT olvashatja.
Szinte minden évben új elemmel bővült a csok, amire a lakásárak drágulása miatt szükség is volt, a támogatások hatását ugyanis beárazta a piac. Néhány év alatt 11-12 százalékról 19-re nőtt a csokkal vásárolt használt lakások aránya, és egyre többen kerestek ingatlant a fővárosi agglomerációban. A lakáspiaci kereslet és az 1500 milliárd forint értékű csok kapcsolatát vizsgálta meg az, amelynek elemzése szerint jelentősen nőtt a fővároson kívüli lakóingatlanok iránti kereslet az utóbbi években. Konkrétan 2016 elejéhez képest 42–140 százalékkal emelkedett az érdeklődések száma, a rekordot 2021 januárja jelentette. Túl az 1500 milliárdonAz állami lakástámogatási rendszert, a családi otthonteremtési kedvezményt 2015 közepén vezették be, 2021 végéig 656 milliárd forinthoz jutott 206 ezer család. "A lakástámogatási rendszer a 2016-ban történt bővítéssel kapott nagyobb lendületet a legalább három gyermekkel új lakásba költözőknek nyújtott 10 milliós támogatással. Ezt követőena csok szinte minden évben új elemmel bővült.
Egyébként a 2016 és 2019 között realizált 655 ezer lakástranzakcióból átlagosan közel minden hatodiknál vették igénybe a csokot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 42, a használtlakás-vásárlók esetében 12 százalékra becsülhető a KSH adatai szerint. A tárca nélküli miniszter hivatalának adatai alapján a csok igénybevétele a járvány ellenére sem esett vissza 2020-ban, az igénylők száma (33 ezer fő) lényegében megegyezett a 2019. évivel. Az új lakásra támogatást kérők száma ugyan csökkent, de ezt a használt lakást vásárlók vagy lakásukat bővítők számának növekedése ellensúlyozta. Egyedül az igényelt támogatási összeg csökkent valamelyest (négy százalékkal), éppen a jellemzően magasabb, új lakásra kért támogatások visszaesése miatt, amelyet a használt lakásra járó alacsonyabb támogatás csak részben kompenzált – értékelték az adatokat. Mint írták, az átlagos családonkénti csoktámogatás összege a kormány adatai szerint 3, 2 millió forint körül alakult a legfrissebb, 2021. március végi adatok alapján, míg 2020-ban a KSH szerint még egy folyósításra átlagosan 2, 5 millió forint jutott.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy a babaváró támogatás a felvételét követően 75 százalékban beszámítható önerőként, ami további, nagyobb összegű hitelfelvételt tesz lehetővé a lakásvásárláshoz. Noha az előbb felsorolt esetekben már sok millió forintnyi hitelt is felvett a pár, tartozásuk újabb gyermek(ek) születésével csökkenthető. A babavárót már említettük e körben, de a korábban felvett bármilyen lakáscélú jelzáloghitel (így akár maga a csokhitel) is csökkenthető. Erről a lehetőségről talán kevesebben tudnak, pedig 2019 óta állami előtörlesztéssel már a második gyermek születésekor is elengednek egymillió forintot a tartozásból. A támogatás a harmadik gyermeknél négymillió forint, minden további gyermeknél pedig újabb egy-egy millió forint.