Jobbik Ep Választás

Az akkori választásokon egyébként a korábban a Fidesszel koalícióban a várost irányító Pro Savaria Egyesület színeiben indult. A Jobbik emellett delegált a listára egy Szabó Hajnalka nevű politikusjelöltet, akiről még képet sem töltöttek fel. Vele együtt Végh Noémiról sem lehet politikai előéletre utaló információkat találni az interneten. A 44. helyen szereplő Németh Zsoltról szintén nincs kép a felületén, a 45. helyen pedig a Jobbik korábbi pártigazgatója, Szabó Gábor térhet vissza a parlamentbe, aki 2010 és '14 között már dolgozott országgyűlési képviselőként. A cikkben tárgyalt leszámolások során egy ponton úgy tűnt, hogy Szabó Gábor is távozik a Jobbikból, amikor 16 év után lemondott a pártvezetői tisztségéről, azonban a baloldali pártok alkudozásaiban neki is nagy szerepe volt a mostani választásokra való felkészülés során, és úgy tűnik, önmagának is kialkudott egy előkelő helyet a hat baloldali párt listáján. Borítókép: Jakab Péter, a Jobbik elnöke. Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet

Jobboldali átrendeződést hozott az EP-választás
Tagadták, de a Mi Hazánk vitte be a kegyelemdöfést a Jobbiknak

Jobboldali átrendeződést hozott az EP-választás

A 13 órai adatok:Közel 1, 9 millióan szavaztak 13 óráigA Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 13 óráig összesen 1 890 587 fő adta le a szavazatát. A fővárosban a voksolók 29, 06 százaléka, 381 628 választópolgár járult az urnákhoz 13 óráig. A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 25, 13 százalék, ami 255 418 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 19, 39 százalék, ebben a megyében 87 014-en voksoltak. A kerületek között immár az I. kerület vezet 34, 13 százalékkal, utolsó helyen változatlanul a VIII. 22, 66 százalékkal. A vidéki városok között Baktalórántházát nem lehet megelőzni, 42, 88 százalékkal továbbra is az első helyen, csakúgy mint a megyei jogú városok között Hódmezővásárhely 31, 3 százalékkal. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 13 óráig összesen a választásra jogosultak24, 01 százaléka ment el szavazni, ami rekordnak számí a negyedik EP-választás Magyarországon, de korábban jóval alacsonyabb volt a részvétel.

Bencze János, aki a 27. helyen szerepel, ugyanis a tolna megyei 3-as választókerületben lesz a szivárványkoalíció jelöltje. Jakab emberei mögött közvetlenül a 19. helyen az a Sas Zoltán szerepel, aki a már említett kilépési hullámok során 2018 végén egyszer már elhagyta a pártot. Távozásáig ő volt a Jobbik vezetője a vecsési választókerületben, ahol 2018-ban ő is indult a párt színeiben. Egy évvel kilépése után a Jobbik pártlapjában egy villáminterjú jelent meg a politikussal, aki arról beszélt, hogy visszalép a pártba, mert a helyi fideszes képviselő, aki a választásokon nyert, nem képviseli megfelelő módon az ott élők érdekeit. Áprilisban a tárgyalt vecsési körzetben egyébként a Jobbik jelöltje indul a baloldal színeiben, de nem Sas Zoltán lesz az, hanem a hétvégén Dobrev Klára fórumán megütött Fricsovszky-Tóth Péter, aki közösségi oldalán civil jelöltként hivatkozik magára. Befutó helyeken szerepel még a közös listán Varga Ferenc, aki a szegvári roma nemzetiségű önkormányzat vezetője, valamint Balassa Péter egykori szombathelyi labdarúgó, aki a 2019-es baloldali fordulat után kikerült a vasi megyeszékhely önkormányzatából.

kerületek), ám az átlagot meghaladóan erősödött a XVII. és a XXIII. kerület is. Ezekben a kerületekben korábban a Jobbik jelentősebb erőt képviselt (16, 5%-ot, illetve 20, 2%-ot), ezért lehetséges, hogy a Jobbik szavazók egy részét a Fidesz magához tudta húzni. Az ellenzéki pártoknál már sokkal keszekuszább a helyzet. A korábban stabil MSZP-fölény minden kerületben megszűnt, és helyére a DK és a Momentum lépett. Nyolc kerületben a Momentum lett a legerősebb ellenzéki párt (ezek a budai és a belvárosi kerületek), 11 kerületben a DK lett a Fidesz kihívója, és 4 kerületben közel ugyanolyan erős a DK és a Momentum (a korábbi MSZP-s fellegvárban, a XIII. kerületben csupán egyetlen szavazat választja el őket egymástól). A Momentum esetében a párt majdnem kétszer annyi szavazatot kapott Budapesten, mint az országos átlaga, míg a DK-nál ez csak +25%-nyi szavazat volt. Az MSZP elvesztette szavazói felét, így a tavalyi 18% helyett 9%-on áll. A Jobbik és az LMP bázisa pedig összeomlott, mindkét párt alig 3%-os eredményt ért el a fővárosban.

Bár a Jobbik politikusai következetesen tagadták, hogy a Toroczkai László által életre hívott – jobbikos szakadárokkal feltöltött – Mi Hazánk Mozgalom szimpatizánsokat vonna el tőlük, sőt a pártszakadás kifejezést is kerülték, valójában Toroczkaiék jelentős veszteségeket okoztak az immáron Sneider Tamás vezette pártnak, ami a vasárnapi voksolás számaiból jól kiolvasható. A mandátumot nem szerző Mi Hazánk Mozgalom nagyságrendileg éppen annyi szavazatot szerzett vasárnap, mint amennyivel többet kapott a Jobbik a 2014-es EP-választáson. Számszerűen: a Jobbik 2014-ben valamivel több mint 340 ezer voksot gyűjtött. 2019-ben viszont ennél 120 ezerrel kevesebbet, csak 219 ezer szavazatot kapott az ellenzéki párt. Közben a Mi Hazánk Mozgalomra pedig 113 ezren adták a voksukat (ez ezúttal 3, 3 százalékot ért). Ráadásul ez az arány azokban a megyékben is megfigyelhető, ahol a Jobbik támogatottsága hagyományosan nagy volt. A 2014-es EP-választáson Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is több mint 20 százalékot kapott a Jobbik.

Samsung Galaxy A5 (2017) mobiltelefon, Kártyafüggetlen, 32GB, Fekete - eMAG.hu
Érdi vastelep árak
Jobbik ep választás 2018
Nagyszabású választási műsorral jelentkezett a Hír TV - Hír TV
Jobbik ep választás 6

Tagadták, de a Mi Hazánk vitte be a kegyelemdöfést a Jobbiknak

Szervezettségi és pénzügyi problémát mutat, hogy nem tudták mozgósítani a meglévő szavazókat az elemző szerint, aki úgy látja, hogy a szavazók kiábrándultsága is meglátszik: érzékelhették, hogy a Jobbik mégsem tud alternatívát kínálni a Fidesszel szemben. A Jobbik 6, 3 százalékot ért el az EP-választáson, ez azt jelenti, hogy a korábbi három helyett egy mandátumot szerzett. A listavezető, Gyöngyösi Márton megy majd Brüsszelbe.

A Jobbikban többen arra számítottak, hogy az LMP-hez hasonlóan a párt vezetősége még vasárnap este bejelenti lemondását. Miközben a tavalyi országgyűlési választáson 19 százalékos eredményével még magabiztosan a legerősebb ellenzéki párt volt a Jobbik, Vona Gábor távozása, az Állami Számvevőszék által kiszabott bírság és a fideszes lejáratóhadjárat mellett nagyon úgy tűnik, hogy a pártból kiszakadó Mi Hazánk Mozgalom küldte padlóra a Jobbikot. Az ellenzéki párt a vasárnapi európai parlamenti választáson mindössze 6, 4 százalékot szerzett, ez kevesebb mint a fele annak, amit az öt évvel ezelőtti EP-választáson elért a Jobbik (14, 3 százalék), és a harmada annak, amit a tavalyi országgyűlési választáson szerzett (19 százalék). A mandátumhoz jutott pártok közül a Jobbik hozta a leggyengébb eredményt, az eddigi három képviselőjük helyett mindössze egy széket nyertek el az EP-ben. Ráadásul Budapesten szinte teljesen megsemmisült a párt, 3 százalékot kapott, kevesebb mint 22 ezer szavazatot.

Hosszú interjút adott az Indexnek Gyöngyösi Márton, a Jobbik hétvégén megválasztott új elnöke, amelyben többek között arról beszélt, hogy a Jobbikot Európa-párti nemzeti konzervatív pártként képzeli el. Gyöngyösi, aki a párt európai parlamenti képviselője is, azt mondta, az összefogásnak biztos lesz még aktualitása, mert az ellenzéki pártok a következő választásokon is rá lesznek kényszerítve arra, hogy valamilyen együttműködés legyen köztük, de egyelőre mindenkinek újjá kell építenie a saját bázisát. "Én is arra készülök, hogy megteremtsem egy Európa-párti, nemzeti konzervatív politizálás feltételeit, és megmutassam, hogy van létjogosultsága a valódi nemzeti és a valódi konzervatív politizálásnak Magyarországon" – fogalmazott, hozzátéve, hogy "ezt a vákuumot a Jobbiknak kell belaknia". A parlamenti politizálásról azt mondta, szerinte Hadházy Ákos nem jól látja a kérdést, ugyanis a parlamenti politizálás teremt keretet arra, hogy a szakpolitikák vonatkozásában, ha nagyon szűk keretek között is, de felvillantsák az alternatíva lehetőségét.

A nyilvánosságra került közvélemény-kutatások az MDF mandátumszerzését sem jelezték előre, ebből a szempontból az MDF 5 százalék feletti szereplése 2004-hez és 2006-hoz hasonlóan szintén meglepetés. A párt minden megyében és Budapesten is a 4. helyen végzett. Az MDF támogatottságának területi eloszlása egyenletes volt, de Budapest valamelyest kiugrik (6, 54%). Az SZDSZ kiesése az EP-ből kalkulálható volt, de a vereség mértéke nagyobb a vártnál, hiszen a párt még Budapesten sem volt képes átlépni az 5 százalékot. Az SZDSZ 18 megyében 1-2 százalék között teljesített, Pest megyében 2, 2%, Budapesten 4, 46%. Ez előrevetíti a párt súlyos belső válságát.

Nincs azonban egy olyan budapesti kerület sem, ahol ne a Fidesz nyert volna, a legkisebb Fidesz-MSZP-különbség a XIII. kerületben van: (38, 9%-29, 6%). A Fidesz Budapesten kívül csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében teljesített 50% alatt (49, 11%), ahol a Jobbik 22, 88%-ot szerzett. A korábban szocialista fellegvárnak minősülő megyékben és városokban általában alacsonyabb volt a részvétel, ami a korábbi baloldali szavazók többségének passzivitására utal, de feltehetően a volt szocialista szavazók egy része most más pártokra szavazott. Az MSZP továbbra is Budapesten a legerősebb (22, 3%), Hajdú-Biharban a leggyengébb (12, 58%), 20 százalék fölött Budapesten kívül csak Komárom-Esztergom megyében teljesített a kormánypárt (21, 02%). A Jobbikot illetően várható volt, hogy 40 százalék körüli, az alatti részvétel mellett a radikális párt akár több mandátumot is szerezhet, ugyanakkor a 14, 77 százalékot jelentő 427 ezer szavazat egyértelműen a Jobbikot teszi az EP-választás legnagyobb nyertesévé - 1990 óta még egy választáson sem szavaztak ilyen sokan a szélsőjobboldalra.