Nem bírom! " Üvöltését megsokszorozzák a pincefalak, a penészes, pókhálós sarkok kivetik magukból az eltorzult hangot és odacsapják a zsoldosok vigyorgó képébe. Hányan lehetnek körülötte? Öten? Ötvenen? A gyötrelmek szempontjából ez mit sem számít. A csigát egy katona kezeli. Sűrű szemöldökétől a szemét se látni. Talán nincs is neki szeme, hogy azon keresztül a lelkébe lásson. Talán még arca sincs, teste sincs, csak keze. Nagy, erős keze, akár a húsvágó bárd. Egy lovat agyon tudna ütni vele, egyetlen csapással. A társai? Hangosak, jókedvűek. Vissza Témakörök Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Életrajzi regények > Szentek, vallási személyek Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Az író származása szerint > Magyarország Vallás > Vallásos irodalom > Vallásos regények, elbeszélések Állapotfotók Állapotfotók A borító kissé elszíneződött, a lapélek enyhén foltosak. Állapotfotók A borító kissé elszíneződött, enyhén kopott, foltos.
Idén ünnepeljük a magyar református irodalom jeles képviselője, a Kölcsey-díjas Tóth-Máthé Miklós hetvenedik születésnapját. Református lelkipásztor gyermekeként született Tiszalúcon 1936. július 7-én. A színművészeti főiskola, hétévi vidéki színművészkedés után 1970-ben, novellistaként bemutatkozván, úgy dönt, hogy az írásnak szenteli életét. A hetvenes évek közepén végleg Debrecenbe költözik, 1977-ben a kálvinista Rómában alapít családot. Tóth-Máthé Miklós íróként, színpadi szerzőként mindmáig hűséges a színház világához, a református hithez és a korán elhunyt hitves emlékéhez. Kiváló regénye, a Tapshoz kérem a szereplőket! a szocializmusbeli vidéki színházi élet keserédes hétköznapjait örökíti meg. A nagy reformátorokról, Szenci Molnár Albertről, Károli Gáspárról, Méliusz Juhász Péterről írt regényei, drámái, elbeszélései után születésnapjára adta ki a református Méliusz Kiadó Tóth-Máthé Miklós: Életnek világossága – novellák bibliai témára című elbeszéléskötetét. Az író régebbi közismert, ó- és újszövetségi ihletésű elbeszélései – a Nábót szőlője, a Joáb, illetve az Öt kenyér és két hal, Heródes palástja – mellett szerepelnek új novellák is.
Összesen 5 találat Megtartották A rögöcsei csoda díszbemutatóját 2014. 02. 14 2014. 14... Cimkék: bemutató, Debrecen Televízió, Film, Apolló Mozi, Tóth-Máté Miklós, A rögöcsei csoda Bemutatták a DTV legújabb filmjét az Apollóban 2014. 15 Debrecen – A rögöcsei csoda szatirikus történet Tóth-Máthé Miklós tollából arról, hogyan próbálják átvészelni a nehéz időket egy kis magyar falu lakói.... Debreceni szerző írt regényt Kossuth papjáról 2014. 01. 18 2014. 05 Debrecen - Elkészült Tóth-Máté Miklós újabb regénye. A premier szerdán lesz a Református Kollégiumban.... Magyarországi Református Egyház, Könyves Tóth Kálmán, Kálvin Kiadó Tóth-Máthé Miklós: én is írhatnék pornográf regényeket, de akkor kupec lennék 2013. 03. 16 2016. 10. 18 Debrecen – Az igazi író nem adhatja fel, mondja Tóth-Máthé Miklós. Szerinte ha az író képes a hivatását másra cserélni, akkor hazudik.... Dráma, Irodalom, Művészet, Színház, Író, Tóth-Máté Miklós A rögöcsei csoda: debreceni szerző Miska-kancsós komédiája készül 2013.
Tóth-Máthé Miklós: A nagyrahivatott Rendező: Árkosi Árpád A Zanotta-Art Egyesület produkciója Szereplők: Bakócz Tamás – Horányi László Ulászló – Ivaskovics Viktor Dózsa György – Szinovál Gyula Zápolya János – Ferenci Attila Bornemisza János – Körtvélyessy Zsolt Erdődi Péter – Kacsur András Bakócz Katalin – Tarpai Viktória Váradi Márton – Illés Dániel Vajai Ferenc – Stubnya Béla Káplán, Futár – Smál – Szilaj Gábor Díszlettervező: Ondraschek Péter Jelmeztervező: Zanotta Veronika A történelmi drámának mindig fontos szerepe volt a Gyulai Várszínház műsorában. Az idén Tóth-Máté Miklós: A nagyrahivatott című darabját mutatjuk be a várszínpadon, ami egy jelentős történelmi alakról, Bakócz Tamásról szól, aki majdnem pápa lett az 1513-as vatikáni választáson. A történelmi drámának Katona József óta nagy hagyománya van Magyarországon. Jelesebbnél jelesebb íróink ábrázolták eseményeit a nemzeti önbecsülés elősegítésére. Nem kevésbé szenvedéses és tragikus – olykori felemelkedésünk ellenére is – a történelmünk annál, mint amilyet az angol drámaköltő a világ színpadjaira hagyományozott, csak éppen kevesebb fény vetül rá.