Az "ős-Bánk bán"-ból sokáig csak a Rosta című kritikából ismertek részleteket, 1913-ban azonban a teljes szövege is előkerült Maglódon; Császár Elemér irodalomtörténész, akadémikus vezetésével pedig még ugyanebben az évben ki is adták könyvformában. I. fejezet: A helyszín II. Endre udvara. A király feleségének, Gertrúdisnak van egy Ottó nevű öccse. Ottó szerelmes lesz Bánk bán feleségébe, Melindába. Ottó ezzel kapcsolatban kikéri Biberach véleményét, vajon Melinda viszonozni fogja-e közeledését. Biberach egyértelműen válaszol, Melinda tisztességes, szerető feleség, semmiért nem hagyná el férjét. Ottót azonban nem érdekli ez az akadály. Melindának van két bátyja, Simon és Mikhál. Otthonuk Spanyolország, ahová Mikhál vissza is vágyik, de Simon szerint itt kell letelepedniük és új életet kezdeniük. Petúr bán a kocsmában Gertrúdist szidja viselkedése miatt, a két azonban nagy nehezen megnyugtatja. Minden bizodalmuk Melindában van, aki puszta megjelenésével is több értéket hordoz magában, mint maga a királynő.
Már mindenkit sikerül is lebeszélni, csak Petúrt nem, mire dulakodni kezd egymással a két bán, de Petúr amint meghallja Endre király nevét, meghátrál. Ekkor megjelenik Biberach, aki szintén tudja a jelszót és mindent elmond Bánk bánnak, aki Melindához indul, és attól fél, hogy rajtakapja Ottóval. III. fejezet: Bánk bán felelősségre vonja feleségét, aki térden csúszva, teljesen megalázkodva bizonygatja, hogy ártatlan. Megint a királynőt okolják mindenért. Bánk bán elbizonytalanodik, nem tudja kinek higgyen. Ottó megint Biberach-hoz fordul segítségért, de nem kap. Erre megfenyegeti a lovagot és mivel ő még ezek után sem hajlandó segíteni, egy késsel leszúrja. Biberach megesküszik Myska bánnak, hogy ha segít neki felépülni sok titkot árul el neki. IV. fejezet: Gertrúdis mindenről értesül Izidórától. Megtudja, hogy Bánk bán hazatért, hogy öccse, Ottó gyilkos lett és altatót kevert italába. Izidóra engedélyt kér arra is, hogy hazamehessen, ugyanis szeretné elhagyni az országot. Melinda és Gertrúdis találkozása: a királynő elbocsájtja Melindát, aki minden dühét kiengedi és mindenért a királynőt teszi felelőssé.
Amerikai interkontinentális ballisztikus rakéta tesztje, 1979Fotó: HUM Images / Getty Images Hungary A szovjet hírszerzés figyelmét felkeltette a hadgyakorlatot megelőző hirtelen nagy mennyiségű titkos üzenetváltás Washington és London között – melyek valójában a brit fennhatóság alá tartozó Grenada amerikai inváziójával foglalkoztak – és a Nyugat-Európába érkező, korábban nem látott haditechnológia, ezek alapján azt gyanították, most már tényleg küszöbönáll a támadás. Ugyan a NATO-egységek a hadművelet során folyamatosan jelezték, hogy csupán szimulációról van szó, a rémeket látó KGB azt gondolta, az amerikai támaszpontok valóban készültségbe léptek, a Kreml pedig egy szükséges megelőző csapás érdekében mozgósította saját nukleáris arzenálját. Az emberiség legnagyobb szerencséjére mégsem került sor a támadásra, és az Able Archer hadgyakorlat végeztével a Szovjetunió leállította az atomháborús készültséget – amikor Reagan elnök egy KGB-s disszidenstől értesült róla, hogy milyen riadalmat keltett a szovjetekben a háborús játék, megjegyezte: "nem értem, hogyan hihették valósnak, de azért érdemes elgondolkodni rajta".
"Ha meghalunk, csak a testünk hal meg, a lelkünk nem. Felmegyünk a mennyországba, és ott örökké élni fogunk együtt" - mondták az ötéves fiuknak, aki ebbe belenyugodott, de megkérdezte, hogy pontosan hová kerülnek a halottak. "A felhőknél is magasabbra, angyalkák közé" - hangzott a válasz. A most hároméves Móric az apja szerint teljes természetességgel vette tudomásul a halált, miután az apja - aki nem hisz benne, hogy ki kell zárni a halált a gyerekek életéből - kétéves kora óta rendszeresen kiviszi a nagyanyja sírjához. "Annyit mondtam neki, hogy Teri mama itt van eltemetve. Néha felmászik a sírra, ugrál róla, megjegyzi, hogy milyen sok a kereszt, és ennyi. " Gyerekek játszanak egy temetőben "A gyerekek mindig annyit kérdeznek, amennyire a választ is tudni akarják" - Müller-Rónai Zsófia iskolapszichológusnak ez a tapasztalata. Azt tanácsolja, hogy ha felmerül kérdés a halállal kapcsolatban, akkor erről beszélni kell, a korosztálynak megfelelően. Vagyis nem kell megrémíteni a gyereket, de őszintének kell lenni vele.
Film magyar tévéjáték, 143 perc, 1987 Értékelés: 9 szavazatból Tévéjáték Katona József Bánk bán című drámájából Almási Éva, Blaskó Péter, Szirtes Ági és Bubik István főszereplésével. II. Endre hadjáratot folytat. Távollétében felesége, a merániai Gertrudis irányítja az országot. A magyar nemesek helyett a Meráni-család tagjai és rokonai kerülnek vezető tisztségekbe, az udvar kicsapongó, pazarló életet él. A jobbágyok éheznek és nyomorognak. A magyar urak elkeseredésükben Petur bán vezetésével összeesküvést szerveznek, de Bánk türelemre inti őket, igaz tisztában van az ország helyzetével. Ezalatt a királynő unokaöccse, Ottó be akarja hálózni Bánk feleségét, Melindát. Amikor a bán ezt megtudja, haragjában és elkeseredésében elrohan, hogy mindenért felelősségre vonja a királynőt... Kövess minket Facebookon! Stáblista: Alkotók rendező: Szőnyi G. Sándor zeneszerző: Rossa László operatőr: Ráday Mihály díszlettervező: Csikós Attila dramaturg: Kocsis István jelmeztervező: Wieber Marianne
A király párbajra hívja ki, de Bánk nem hajlandó harcolni. Megérkezik Myska, aki azt állítja Biberach mindent elmondott neki a halálos ágyán, a királynő ártatlan volt és csakis Bánk bán a bűnös. Már éppen el akarják vinni Bánkot és a kis Somát, amikor Tiborc érkezik és a halotti kíséret: Melinda meghalt, amikor Bánk házát felgyújtották. A király felmenti Bánk bánt, mondván, hogy már elég büntetést mért rá a sors.
földmérő üzemmérnök ingatlan-nyilvántartás és földhasznosítás állam- és jogtumányok ingatlan-nyilvántartás, doktora, ügyvéd földhasznosítás nyugdíjas, 1048 Budapest, okl. igazgatás-szervező ingatlan-nyilvántartás, Szíjgyártó u. II/5. földhasznosítás, birtokrendezés magánvállalkozó 8230 okl. öntözéses-meliorációs öntözéstechnika alkalmazása Balatonfüred, Arácsi út üzemmérnök, okl. 14/B. üzemszervező agrármérnök Csongrád M-i okl. öntözéses meliorációs ingatlan-nyilvántartás, földvédelem, Földhivatal, Szeged üzemmérnök földminősítés, termőföld értékbecslés Horváth M. birtokrendezés Nyugat-Magyarországi állam –és jogtudományi ingatlan-nyilvántartás, Egyetem Geoinformatikai doktor birtokrendezés Főiskolai Kar Tátrainvest Kft. 1025 üzem és munkaszervezés, földhasznosítás Budapest, Verecke lépcső áruforgalom, piac, 22. marketing, gazdaságossági hatékonysági vizsgálatok, elemzések Környezetvédelmi és okl. földrendező ingatlan-nyilvántartás Vízügyi Minisztérium üzemmérnök, okl. Közig., Jogi és Hatósági igazgatás-szervező, államFőosztály és jogtudományok doktora 32 1031/2002.
Petúr titokban hazahívja Bánk bánt, de részleteket nem árul el, csak annyit mond, hogy a jelszó Melinda. Amikor Bánk megérkezik, lesújtja, hogy felesége nevét valami titok elfedésére használják és rosszat sejt, szinte meg se hallja Tiborc panaszát. Ottó megtudja Biberach-tól, hogy Melinda hajlandó beszélni vele. Amikor találkoznak, a herceg folyamatosan ostromolja annak ellenére, hogy Melinda határozottan ajtót mutat neki. Hirtelen megjelenik a királynő, aki rögtön átlátja a helyzetet és nagyon mérges lesz Ottóra, aki ezek után még tőle kér segítséget. Melinda a királynő érkezése után szinte rögtön lehagyja a termet. Végül Biberach segít Ottón, és kétféle port ad neki. Melinda részére ajzószert, a királynénak pedig altatót. Bánk bán mindenért Gertrúdist okolja, akiről csak rosszat hall, bármerre is jár. II. fejezet: Petúr bán és követői Gertrúdist bírálják és szidják, leváltásán gondolkodnak. A következő éjjel akarják tervüket megvalósítani, de Mikhál és Bánk bán nem támogatja a tervet.
Általános információk: Szerző:Katona József A mű címe: Bák-Bán Műfaj: Dráma A mű keletkezése:A Döbrentei Gábor irodalmár s akadémikus és munkatársai által alapított és szerkesztett folyóirat, az Erdélyi Múzeum legelső számában (1814-ben) pályázatot írt ki "Eredetiség s jutalomtétel" címmel, aminek az volt az értelme, hogy a mű, amellyel pályáznak, lehetőleg magyar történelmi eseményt dolgozzon fel, ne imitálja a korabeli divatos nyugati műveket. A felhívás szándéka szerint (nem teljesen szó szerint idézve) "a közöttünk rejtőző Genie alkotóvágyának felserkentésére" irányult volna. Az első helyezettnek még konkrétabb "felserkentésként" pénzjutalmat is ígértek. A pályázat határideje egy év volt, vagyis 1815. szeptember végére kellett elkészülni vele. Valószínűleg erre az eseményre készült Katona műve, bár lehet, hogy már korábban írni kezdte; az bizonyos, hogy a pályázat hatására beküldte Kolozsvárra az ős-Bánk bánt (a Bánk bán első, korai és később átdolgozott változatát), noha lehetséges, hogy nem egyedül, hanem más drámái verses formára való átdolgozásával együtt.
Bejön Mikhál is, aki lázadással fenyegeti Gertrúdist és követeli, hogy mindent adjon vissza a népnek, amit elvettek tőle. Gertrúdis elviteti Mikhált és megpróbálja felszámolni a lázadást. Gertrúdis beszélni akar Bánk bánnal Melindáról, de már nagyon elmérgesedtek az indulatok és csak veszekedés és fenyegetőzés lesz belőle. A vita odáig fajul, hogy a királynő megátkozza Bánkot, Melindát és a kisfiukat, Somát. Erre belép Ottó, de amikor meglátja Bánkot, el akar menekülni. Dulakodás alakul ki Bánk és Gertrúdis között, a királynő tőrt ránt, de Bánk öli meg őt. Myska bán már későn érkezik, meghalt a királynő. Ottó szökni próbál, de a lázadók elfogják, Petúr bán és követői pedig az őrséggel harcol. V. fejezet: II: Endre felesége halálának és a lázadásnak hírére hazatér. Gertrúdis felravatalozva fekszik. Solom mester Ottót gyanúsítja a gyilkosságért, ugyanis ő ölte meg Biberach-ot is. A király elismeri, hogy felesége nagyot hibázott, de ki akarja deríteni ki ölte meg feleségét. Ekkor belép Bánk bán és mindent bevall.