Foglalkoztatói kedvezmények: A foglalkoztatói kedvezmények esetében a szociális hozzájárulási adóból járó adókedvezmény összegének meghatározásakor már januárban is a megemelt, 167. 400 forint összegű minimálbér alapján érvényesíthető a kedvezmény. A kedvezmények a következők: - A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezménye - A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezménye - A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezménye - A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezménye - A védett korú köztisztviselők kedvezménye (Ahol a foglalkoztatói kedvezmény a szakkho-val szemben is érvényesíthető, ott a szakkho kedvezmény alapja is a szocho kedvezmény alappal azonos. Jelen információink szerint a KIVA-s cégeket nem érinti a változás, esetükben a fent írtaktól eltérően a kötelezettség a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér). Figyelem!
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2017. január 1-jétől 127 500 forint, 2018. január 1-jétől 138 000 forint, b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2017. január 1-jétől 161 000 forint, 2018. január 1-jétől 180 500 forint. (4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi nyolc óránál a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben, b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni. (5) Részmunkaidő esetén a) az (1)-(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni.
A szakképzésről szóló új törvény (Szkt. ), a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (szocho-törvény), a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) és a veszélyhelyzet idején hatályos jogszabályok egybevetése alapján a NAV által kiadott értelmezés szerint 2021. január 1-jétől a béren kívüli és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szja-törvény szerint meghatározott adóalapja egyben a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja, és így (szakho) alapja is, aminek értelmében a szakho fizetésére kötelezetteknek ezen juttatások után is kellett volna szakhót fizetnie. Azonban a 22/2021. kormányrendelet (Rendelet) a Szkt. szerinti szakho-kötelezettségre a következő eltérő szabályokat tartalmazza: A Szkt. 106. § (1) bekezdése értelmében "a szakho alapja a kötelezettet terhelő szocho alapja", ezzel szemben a Rendelet szerint "2021. január 1-jétől a szakho alapja – a szocho-törvény 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelemnek szja törvény szerinti adóalapként meghatározott összege és a szocho-törvény 1.
2018-ban ismét több pénzt vihetnek haza a munkavállalók. A minimálbér bruttó összege 2018-ban a Kormány 430/2016 (XII. 15. ) rendelete alapján a következők lesznek.
Hitelkiváltás 2018. 02. 12. A KSH adatai szerint évről évre nőnek a bérek Magyarországon. Ez önmagában örömteli hír, de van egy kis bökkenő. Könnyen lehet ugyanis, hogy sokan éppen emiatt nem találnak állást. Lássuk, mi várható a munkaerőpiacon bérekkel és betöltendő pozíciókkal kapcsolatban! A KSH adatai szerint 2018-ben is folytatódott a béremelkedés A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint január és április között, a 2016-os év ugyanezen időszakához viszonyítva, pontosan 11, 9 százalékkal nőttek a keresetek. Ha számításba vesszük az ezekben az időszakokban megfigyelhető infláció mértékét is, a reálkeresetek 12, 1, illetve 9, 2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest - áll a Piac&Profit vonatkozó cikkében. A KSH elemzésében továbbá az áll, hogy a keresetek növekedése a minimálbér és a garantált bérminimum aktuális évi emelkedése mellett a költségvetési szféra egyes területeit, és az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezéseknek köszönhető. A minimálbér és a garantált bérminimum 2018-ban is emelkedni fog.
A 2018. évi minimálbér és garantált bérminimum bérköltsége és járulékai Adóváltozások 2018 minimálbér 8%-kal emelkedik, 127. 500 ft-ról 138. 000 ft-ra garantált bérminimum 12%-kal emelkedik, 161. 000 ft-ról 180. 500 ft-ra szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás 22%-ról 19, 5%-ra csökken Nézzük, mit jelent ez számokban az összes költségre nézve 1 főre munkaviszonyban Minimálbér 2017. év: 127. 500 + 22% szocho + 1, 5% szakképzés = 157. 463 ft 2018. év: 138. 000 + 19, 5% szocho + 1, 5% szakképzés = 166. 980 ft Emelkedés: 9. 517 ft Garantált bérminimum 2017. év: 161. 000 + 22% szocho + 1, 5% szakképzés = 198. 835 ft 2018. év: 180. 500 + 19, 5% szocho + 1, 5% szakképzés = 218. 405 ft Emelkedés: 19. 570 ft Mennyi a nettója a minimálbérnek? Mennyit kell fizetni a minimálbér után a munkáltatónak? Mennyit kell fizetni, ha én vagyok a munkáltató és a munkavállaló is egyben? (pl. egyszemélyes Kft esetében) Mennyit kell fizetni egy egyéni vállalkozónak? Milyen jogviszonyok vannak?
(3)Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a) az (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2022. január 1-jétől 200 000 forint, b) a (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2022. január 1-jétől 260 000 forint. (4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben, b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni. (5) Részmunkaidő esetén a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni.
Fontos! Felhívjuk azonban Felhasználóink figyelmét, hogy a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségek gyűjtését a közteherutalásban csak a 2108 bevallás gyűjtését tartalmazó következő verziónkban biztosítjuk. Kérjük annak figyelembevételével indítsák el a köztehergyűjtést, hogy amennyiben január hónapban magánszemélyhez nem köthető fizetési kötelezettségük is keletkezett, azzal jelenleg ki kell egészíteni a program által gyűjtött adatokat! Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. február/3 (v2610) Megjelenési dátum: 2021. február 10. Maximált összegben megállapított gyermekgondozási díjak januári átszámítása Javítások Foglalkoztatói kedvezmények meghatározása a 2021. február 1-től érvényes minimálbér alapján KIVA cégek esetében Munkaviszonyból származó, alsóhatárt el nem érő TB járulékalap esetén hibásan került meghatározásra a szocho alap, amennyiben a számfejtésben foglalkoztatói kedvezmény is érvényesítésre kerül A 485/2020. (XI. 10. rendelet hatálya alá tartozó cégeknél a szocho alsóhatárt el nem érő alapok esetében hiányos volt a 2108M-07 lap c) mező adatgyűjtése Felhívjuk figyelmüket, hogy az EB21 és a 2021. évi Havi EB stat.
De ezután még a munkáltatónak meg kell fizetnie a következőket: 19, 5% szociális hozzájárulási adó – ebből lehet kedvezményeket érvényesíteni pl. nem szakképzett dolgozó foglalkoztatás, 25 év alatti vagy 55 év feletti dolgozó után, tartósan álláskereső személy után, gyedről, gyesről visszajött dolgozó után, van, amelyikhez igazolás kell! 1, 5% szakképzési hozzájárulás Ugyanezen adó és járulékmértéket kell megfizetni a garantált bérminimum után. Ezek a munkaviszonyra vonatkoznak. De vannak más jogviszonyok is. EGYÉNI VÁLLALKOZÓ Ilyen például az egyéni vállalkozói jogviszony. Ott egy kicsit máshogy alakulnak a mértékek. Egyéni vállalkozó jellemzően nem a minimálbér után fizeti a járulékokat, mert az esetek többségében szakképzett munkát végez. Itt az alap nem ugyanaz, mint munkaviszonyban. Emelt alap van az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járuléknál, a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150%-a után kell megfizetni a járulékot, és emelt alap van a szociális hozzájárulási adónál, a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112, 5%-a után kell fizetni, viszont szakképzési hozzájárulást az egyéni vállalkozó nem fizet.
430/2016. (XII. 15. ) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint, b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.