Holdfogyatkozás, napfogyatkozás Holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold a Föld árnyékába kerül, azaz a Föld megakadályozza, hogy a Holdat maradéktalanul érje a Nap fénye. Hold pályája Nap Föld Mikor van holdfogyatkozás? Ütközés a protobolygóval FIGYELD MEG! Az ábra alapján ismertesd a holdfogyatkozás menetét, a szürke és sötét tartomány közötti különbség okát, a Hold látványát a fogyatkozás különböző tartományaiban! A Napfogyatkozás során a Hold árnyékot vet a Földre, azaz a Földről nézve eltakarja a Napot. Ebben az esetben is lehet részleges a takarás, vagy akár teljes is. Ha a Föld egy adott pontján teljes takarásban vagyunk, teljes napfogyatkozást észlelünk, ha a Nap egy része még megfigyelhető, részleges napfogyatkozásról beszélünk. FIGYELD MEG! Mutasd meg a teljes és részleges napfogyatkozás tartományait az ábrán! Napfogyatkozás a Földről nézve Gyűrűs napfogyatkozás FIGYELD MEG! Mi a gyűrűs napfogyatkozás magyarázata, és milyen következtetést vonhatunk le a Nap és Hold látszólagos átmérőjéről a jelenség alapján?
Frekvencija f=3000 1/min=50 1/s, rezgsideje T=0, 02 s. b) 7, 152max fAv m/sc)d) ttAvs16000cossm7, 15costtAas16000sinsm4935sin229e) 4. A megpendtett ts hangvilla vge a nylhez viszonytva harmonikus rezgmozgstvgez. Amennyiben egy egyenes mentn egyenletesen vgighzzuk a kormozott veglapon, a nyoma szinuszgrbe lesz. A 440 Hz-es hangvilla ltal hzott hullmvonalon centimterenknt ngy teljes rezgs nyomt ltjuk. Mekkora sebessggel mozgattuk a hangvillt? Megolds: Egy cm-es szakaszon ngy teljes rezgs trtnik. Hasznljuk a sebessg fogalmt:1, 144fsTstsv m/s. Egy szlloda pternosztere (nyitott kabinok lncbl ll lift) elromlik. Az zemzavar abban nyilvnul meg, hogy a kabinok 10 cm amplitdj harmonikus rezgmozgst vgeznek fggleges egyenes mentn. A vendgek psgben elhagytk ugyan a kabinokat, de egy brnd benn maradt. Legfeljebb mekkora a rezgs frekvencija, ha a mozgs sorn a brnd nem emelkedik el a padltl? Megolds: A brnd akkor marad a mozgs sorn vgig a flke padljn, ha a rezgmozgslegnagyobb gyorsulsa nem nagyobb a nehzsgi gyorsulsnl: gamax.
A hajnali Vénuszt Foszforosznak (Fényhozó) nevezték, az esti Vénusz nevét Heszperoszról, Zeusz főisten kovácsáról kapta. Szokták Esthajnalcsillagnak is nevezni, mivel akkor látszik. De a Vénusz természetesen nem csillag, nincs saját fénye. A Naprendszer bolygói közül a Vénusz közelíti meg legjobban a Földet, ilyenkor távolsága mindössze 42 000 000 kilométer. Amikor a Föld és a Vénusz a Nap ellentétes oldalán helyezkedik el egymással szemben, távolságuk ennek hatszorosa. A Vénusz, mivel belső bolygó, fázisokat mutat, akár a Hold. Ez azt jelenti, hogy a Vénusz megvilágított félgömbjéből csak egy részt látunk a Földről, attól függően, hol helyezkedik el a Vénuszhoz képest a Föld. A Vénusz Földről megfigyelhető fényessége e két tényezőtől függ. A Vénusz fázisait Galilei fedezte fel kezdetleges távcsöve segítségével. A fázisok megfigyelése fontos érvet szolgáltatott számára a napközéppontú világkép mellett. A Vénusznak nagyon sűrű légköre van. Felszínén a nyomás a Föld felszínén mérhetőnek 93-szorosa.