Mutatkozz be te is, fiam! Kihez van szerencsénk? – Én Panyitfi Miklós vagyok. Szépen kérem, jöjjön velem Miskolcra, felség! – Azt hittem, unalmas lesz itt vidéken, de úgy látszik, mégsem. Miért mennék veled, fiatal barátom? Szeretnéd, ha együtt vadásznánk a sárkányra? – kérdezte nem kis iróniával a hangjában Mátyás. – Apám azt mondta, mutassam meg ezt – mondta a fiú, azzal egy Szent György-keresztes, színarany, sárkánymotívumot ábrázoló gyűrűt tett le az asztalra. – Ez aztán a szép gyűrű. Az édesapádé? – kérdezte Mátyás. – Igen, az övé. – Nos, legyen… Látogassuk meg őt. Pál uram, a kíséret legyen készen egy órán belül! – De felség, csak nem gondolja, hogy ez a fiú igazat beszél? – kérdezte Kinizsi Pál. – Nem tudom, de ha mégis baj lenne, majd megvédesz a sárkánytól. Sok furcsa dolgot láttam már életemben – mondta Mátyás, és intett, hogy befejezte a beszélgetést. A fiú Miskolcra vezette a kis csapatot. Este volt már, amikor megérkeztek a Szent István-templom fölött lévő pincéhez, a Szent György-hegy oldalába, ahol többen várták a királyt és kíséretét.
Veszprémy László úgy foglalt állást, hogy amennyiben a Társaság alapítását a statútumok nagyobb részét bevezető egyházi méltóságok formális jóváhagyásához kötjük, akkor az alapítást is az 1323-1326-ig terjedő időszakra tehetjük. Az bizonyos, hogy az alapszabály terjedelmesebb részét az esztergomi érseki székesegyház káptalanjának gyűlése idején az érsekkel együtt a jelenlévő összes egyházi személy is jóváhagyta. (Toszeki Boleszló herceget Károly Róbert király választotta 1321-ben Esztergom érsekévé. Az érseket még ez év őszén XXII. János pápa megerősítette méltóságában. ) Az 1326. április 24-én jóváhagyott alapszabályon kívül nincsen olyan dokumentum, amely ezen változtatott volna. Az alapító király saját személyét nem akarta előtérbe helyezni a Társaság megalapításában. Az alapszabályból mégis világossá válik, hogy vezető szerepet játszott a rend tevékenységében, ezért nehezen hihető, hogy az alapítás után nem ő volt a rend mozgató ereje. Amikor az alapszabály módosításait elfogadták, biztosan jelen volt az ülésen, mert abban az olvasható, hogy mindez a király jelenlétében és akaratából történt.
[1] A rend alkotmányát 1990-ben régi szellemben, de a 20. század végi követelményeknek megfelelően felújították. A lovagrend több területen tevékenykedik: hagyományápolás, ezen belül a történelmi évfordulók megünneplése, a középkori kutatások elősegítése és publikálása; oktatás, tudományos összejövetelek szervezése; lelki gondozás; adományok és segélyek gyűjtése. A Szent György Lovagrend jogállásaSzerkesztés A Szent György Lovagrend alapító levele (1326)[2] A Szent György Lovagrend mind a kánonjog, mind a világi jog alapján jogszerűen lett megalapítva és törvényes fennállása soha nem szűnt meg. A kommunista rendszerbeli nyugvásából 1990-ben – történészek és régészek elhatározásából – szerveződött újjá. Rendi alkotmányát a régi szellemben, de a 20. század végi követelményeknek megfelelően újraalkották. A lovaggá ütés szertartását előzetes szentmise után – ünnepélyes keretek között – a visegrádi királyi palota lovagtermében végzik az 1326-os alapítás helyén. 1996-ban közhasznú szervezetté nyilvánították.