Az alapító Sztehlo Gábor lelkész pont azt csinálta meg az életben, amiről a film is szólt. Az árva gyerekeknek egy saját köztársaságot alkotott az intézmény falain belül, volt államfő és miniszterelnök is. Egyébként ennek a gyermekotthonnak volt a lakója a későbbi neves riporter, Szilágyi János és az író Molnár Ferenc unokája, a felnőtt fejjel híres rendezőként dolgozó Horváth Ádám. Sztehlo Gábor, avagy a gyermekek megmentője. 6. Egy szereplő nem az árvaházból került a filmbe, ő volt Kuksi, aki meghalt a filmvásznon. Őt a Filmgyárban, a forgatás előtt nem sokkal szúrta ki valaki, a kis Horváth Lacika ugyanis naphosszat a takarítónőként dolgozó anyukája mellett téblábolt. Mikor a rendező Radványinak megmutatták a fiút, csak bólintott: a kisgyereké a szerep.
1 / 1 A hirdetés csak egyes pénzügyi szolgáltatások főbb jellemzőit tartalmazza tájékoztató céllal, a részletes feltételeket és kondíciókat a bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változhat. Tulajdonságok Kategória: Blu-ray, DVD és VHS Állapot: alig használt Típus: VHS Műfaj: Dráma Leírás Feladás dátuma: augusztus 14. 22:58. Térkép Hirdetés azonosító: 130652987 Kapcsolatfelvétel
Minden tiszteletem a filmé és az alkotóké, akik kevés nyersanyaggal, két tucat utcagyerekkel és néhány színésszel összehoztak egy korszakos remekművet, melyet azonban feltehetően hozzám hasonlóan mások sem akarnak a közeljövőben újranézni. Aki viszont nem látta, az mindenképp pótolja. Ítélet: 10/7, 5
Fekete-fehér, magyar filmdráma, 1947 Rendezte: Radványi Géza Az 1945 után újra induló filmgyártásának egyik fontos referenciafilmje. 1990-ig nagy kultusza volt, mára azonban kissé túllépett rajta az idő. Fontos film úgy is, mint kordokumentum, ami nem csak a második világháború jelképezte világégésről szól, hanem a koalíciós időkről is. Az 1945-1948 közötti időszakban a nagy politikai pártok rátették kezüket a filmgyártásra. A Mafirtet, ahol a Valahol Európában (r. Radványi Géza) is készült, a Kommunista Párt vonta ellenőrzése alá. Az FKGP, a PP és az SZDP is rendeltek, gyártattak filmeket, azonban ezek közül sokat betiltottak. Dobozban maradt a Mezei próféta (r. Bán Frigyes) a Könnyű múzsa (r. Kerényi Zoltán) és a független produkcióként létrejött Ének a búzamezőkről r. Szőts István) is. A világháború utáni romhalmaz, a kiábrándultság és az elkeseredettség látszólag egy eszmei táborba kovácsolt bizonyos embereket. Legalábbis egy időre. A kommunista párt által támogatott filmet a polgári író féltestvére, Radványi Géza rendezte.
Most viszont végre megnézhettem az eredeti filmet is, egy szomorú, tragikus végkifejlettel rendelkező drámát. Egy kőkemény drámát, melyet a gyerekek csintalansága és a film humora oldja valamennyire, és a lassú kezdést végül szerencsére meglepően gyorsan pergő események váltják fel. Kár azonban a film végéért, mert az sajnos a korszak filmjeihez hasonlóan túlságosan cukormázas és szájbarágós lett. A színészi alakítások - még a gyermekeké is - valóban nagyon átütőek, főleg Somlay Artúr alakítja kiválóan az idős zenetanárt. Ő az, aki mentorként próbálja meg jó útra terelni az éhes patkányhadként viselkedő gyereksereget, összebékíti őket a falusiakkal mintegy visszavezetve őket a társadalomba és végül - még ha áldozat árán is - küldetése sikerrel jár. De ugyan melyik háború nem jár áldozatokkal. "Gyerekek, könyörgöm, akasszuk fel! "- hangzik el egy szeplős, széles mosolyú, huncut szemű gyerek szájából az azóta már szállóigévé vált mondat. Ugyan a beszólás maga viccesnek hat, de ha jobban belegondolunk, valójában egy borzalmas dolognak lehetünk fültanúi.
- Ha lehetőségem van, utazgatok. Rengeteg barátom él külföldön, ritkán találkoztam velük, amíg játszottam. Van egy kis vityillóm Zamárdiban, oda rendszeresen leutazom a barátaimhoz. Szívesen járok koncertekre. A belvárosi létet továbbra is szeretem, kedvesek, barátságosak az emberek, minden itt van körülöttem - árulta el a lapnak. A Keménykalap és krumpliorr gyereksztárja Kovács Krisztián a '70-es évek legnagyobb gyereksztárja volt Magyarországon. Négyéves korától, 1969-től a '80-as évek elejéig számos szerepben láthattuk. Olyan tévéfilmekben szerepelt, mint a Hahó, Öcsi!, a Hahó, a tenger!, Az öreg bánya titka, az Utánam, srácok, a Keménykalap és krumpliorr, illetve a Barátom, Bonca. Ma már nagyapa, és évek óta külföldön él. Modern idők - Ősi viselkedés avagy az emberi természet alapjai A Femina Klub novemberi vendége Csányi Vilmos etológus lesz, akivel többek között arról beszélgetnek Szily Nórával, az estek háziasszonyával, miért okoz ennyi feszültséget ősi, biológiai örökségünk a modern nyugati civilizációban.
A Szentjánosbogarak sírjához hasonlóan itt is a társadalom legkiszolgáltatottabb és legelveszettebb rétege jelenik meg, a gyerekek. És bizonyos szempontból ők voltak a háború legnagyobb áldozatai; ahogy a Dunkirkban mondták, a háborút a felnőttek indították el, mégis rengeteg gyerek és fiatal halt bele. Talán ez volt a legnagyobb bűne, többek közt: miatta nem tudta a társadalom megvédeni az álu23 2018. február 4., 22:25Hát nehéz bármit is írni olyan filmről, ami a gyerekkoromban meghatározó filmélmény volt. Emlékszem, mikor suliban is megnéztük osztályszinten és napokig azon ment az "érett" osztálytársak viccelődése, hogy könyörögtek mindenféle felakasztásáért. És én minden egyes alkalommal vérig sértődtem ezen a poénon. Mert én meg már akkor azon agyaltam, hogy mennyi kell hozzá, hogy egy kisgyerek ennyire elveszítse az emberségét. És ez az emlék tart távol tőle, hogy a katedra másik oldaláról egyszer is meg akarjam nézni az oszályommal. (Másrészről feszeget a kíváncsiság, hogy mit látnának bele ma a diákok. )
De geselecteerde Web Content bestaat niet meer. Pörös Géza filmtörténész Harkányi Endre színművésszel eleveníti fel Radványi Géza által 1947-ben forgatott film forgatási körülményeit. A Valahol Európában a háború borzalmai között tengődő gyerekeknek állít emléket. 24 februari 2014
Kedvencelte 15 Várólistára tette 63 Kiemelt értékelésekziara 2017. április 23., 08:15Filmklubot tartunk a könyvtárban, és ezt a filmet néztük. Korábban már láttam, de akkor még gimis voltam, az meg már húsz éve volt. Nagyon erős film, kicsi didaktikus felhanggal, de nagyon fontos dologról szól hatvan évvel ezelőtti filmes imi12 2016. március 5., 21:27Én ennek csak a musical változatát láttam eddig, azt viszont rengetegszer. Ez volt az első fekete-fehér magyar film amit láttam, és azt hiszem remek választás volt. Borzasztóan tetszett, nagyon magával ragadott. ( Csak én énekeltem mindig a Marseilles-t mikor dúdolták vagy fütyülték a zenéjét? :))Zakuro 2018. március 25., 15:32Még ötödikesek voltunk, amikor egy iskolai színjátszócsoport előadta az iskolánkban a musicalt. Már akkor nagyon megragadott, a zenéit azóta is szívesen hallgatom. Nem mondom, hogy tetszett – lehet ezt egyáltalán mondani egy filmre, amiben ilyen szörnyű dolgok történnek? Pedig nincsenek benne brutális jelenetek, de ez a visszafogottság még jobban odavág.
Árva gyerek volt, az apja a munkaszolgálatban, édesanyja Auschwitzban halt meg. Gyerekként sokat járt fel Kalmár Tibor családjához, akit a gyerekszínházból ismert, és aki felnőttként neves rendező lett. Nem csak a Radványi-filmben játszottak együtt, de 1946-ban, a Fővárosi Operettszínház A Pál utcai fiúk című gyermekelőadásában is: Harkányi volt Csónakos, Kalmár Geréb, Rónai András pedig Ács Feri. Rónai András, a Valahol Európában Ficsúrja 1949-ben kivándorolt Izraelbe. Kezdetben építőipari munkásként dolgozott Tel-Avivban, később behívták katonának, ahol a harci kiképzést követően a tábori színházhoz vezényelték, miután Izraelbe is eljutott a Valahol Európában egyik kópiája és nagy sikert aratott. Nyelvi hiányosságai ellenére már első szerepe után, még a katonai szolgálat ideje alatt leszerződtette a tel-avivi városi színház, a kritikusok is felfigyeltek rá. Két szezonnal később már főszerepet kapott. Keresztnevét Avrahamra változtatta. 1963-ban került az izraeli nemzeti színházhoz, a Habimához, amelynek a vezető színésze lett, és az évtizedek során közel kétszáz szerepet bíztak rá.