Kiderítette, hogy az 1918-es spanyolnáthajárványt egy madárinfluenza-vírus, méghozzá az A típusú H1N1 változata okozta. Ez a vírus olyan veszélyes, hogy a kutató által megtalált kórokozókat a legszigorúbb körülmények között őrzik ma is. Kiderült, hogy az 1918-as kórokozó a jelenlegi influenzavírusoknál 39 000-szer "virulensebb" volt. Ezért fordulhatott elő, hogy valaki súlyos köhögésre ébredt, elindult munkába, de akár már útközben is meghalhatott, annyira gyors volt a fertőzés lefolyása. Tragikus példa erre Magyarországon is akadt, de nálunk ehhez még hozzájárult az iszonyatos társadalmi egyenlőtlenségekből és az egészségügyi szolgálatok felháborítóan rossz működéséből fakadó problémahalmaz is. A Friss Újság 1918. október 9-én így írt: "egy Molnár Ilona nevű kis cselédleány, miközben kórházat keresett, rosszul lett az utcán. A rendőr telefonon értesítette a mentőket". Ám a mentők, mivel "járványos betegről" volt szó, "nem vállalkoztak a leány elszállítására". A rendőr ezután a fertőtlenítő intézetet hívta.
A légúti vírusok veteránja Az influenza vírus okozta nagyon ragályos, heveny légúti tünetekkel járó betegség már az ősidők óta kísérti az emberiséget. Sok leírás maradt fenn, amelyek egy-egy földrajzi területen tömegesen előforduló, súlyos lefolyású, magas lázzal járó megbetegedésekről tudósítottak, olyan járványokról, melyek amilyen gyorsan kialakultak, olyan gyorsan be is fejeződtek. Az első erről szóló írásos emléket időszámítás előtt 412-ben közölte Hippokratész, az ókor leghíresebb orvosa, - meséli Jankovics doktor. Két kutató, Webster és Hirsch áttanulmányozta az 1500-as és 1850-es évek között született krónikákat, olyan leírásokat keresve, amelyek légúti betegségekkel kapcsolatos járványokról szóltak. A feltárt iratokból felismert törvényszerűségek szerint a járványok viszonylag gyakran jelentkeztek, de a két járvány közti időben a betegség teljesen eltűnt. Megfigyelték azt is, hogy a tömeges méretű fertőzések nem voltak mindig egyformán súlyosak, de jellemző módon a halálozás a hatvan éven felüliek körében jóval magasabb volt, mint a fiatalok között.
Eszerint az őszirózsás forradalom kezdeti kormányszerve, a Nemzeti Tanács elrendelte, hogy "tekintettel Budapest rossz egészségügyi viszonyaira, az uralkodó spanyol járványra, minden közegészségügyi, közkórházi, katonai egészségügyi és köztisztasági munkás, orvos, ápoló folytassa a munkát és tartsa kötelességének, hogy munkájával támogassa a Nemzeti Tanácsot", és jellemző az akkori állapotokra, hogy a rendelkezést ismertető cikk végén ez volt olvasható: "Mentőkocsi és közegészségügyi kocsi le nem foglalható. " Vidéken is tragikus volt a helyzet: a Friss Újság októberi jelentései közül kiemelhetjük az alábbiakat: Bihar vármegyében az alispán elrendelte, hogy "három hétig valamennyi iskolában szüneteljenek az előadások". Nyíregyházán "mintegy háromezren feküsznek e betegségben". Nagybecskereken a spanyolnátha "egyre terjed". "A munkásbiztosító rendelőjében naponként 80–100 beteg jelentkezik. " Szintén a Délvidéken, "Pancsován eddig 14 halottja van a járványnak. " Október közepén jött a hír, hogy Pécsett a spanyolnátha enyhült, de "az állami fémipari szakiskola 144 tanulója közül 52" beteg.
"Közben eltelt egy jó óra s […] pontban félhatkor telefonon hívta az esethez a fertőtlenítő intézet embereit. Ezek – a székesfőváros szégyenére – csak félkilenc órakor jelentek meg a helyszínen. Közben a szegény cseléd kínlódott, vergődött, állapota mindig rosszabb lett s éppen akkorra, mire a fertőtlenítő intézet kocsija odaérkezett, hogy elszállítja, tüdőgyulladással kapcsolatos szívgyengeség állott be és a leány rövid agónia után villamos kocsik csengése között szívszélhűdésben meghalt. " A közegészségügy felkészületlenségét a Pesti Napló is bírálta szeptember 28-án: a hatóságok a lap szerint a három hete pusztító járvány után "végre felébredtek álmukból és a spanyol betegség terjedésének meggátlására bizonyos rendszabályokat léptettek életbe, amelyeket már a járvány kitörésekor meg kellett volna tenniök". Az újság szerint így "három heti nemtörődömség után, Bódy polgármester […] magához kérette dr. Szabó tisztiorvost". A polgármester szerint ha "a járvány nem szűnik meg, mindazon helyeket, ahol a közönség nagyobb tömegben jön össze […] bezáratja" – itt elsősorban az iskolákra gondolt –, a kórházakban pedig külön osztályok berendezésére utasított, hogy ott lássák el a spanyolnáthában megbetegedetteket.
A betegséget a vietnami háborúból hazatérő amerikai katonák importálták Kaliforniába, és Japánt, Afrikát, Dél-Amerikát 1969-re érte el. Becslések szerint az ötvenes évekbeli ázsiai influenza mintegy 2 millió ember haláláért felelős, míg a hongkongi influenzában 750 ezren haltak meg, de más források 1–4 millió közötti áldozatról számoltak be. Az egészségügyi szakemberek az ezredfordulót követő egészségügyi világveszélyt az Ázsiából induló madárinfluenzában látták, amikor felfedezték, hogy a szárnyasokkal kapcsolatban lévők madárragályba haltak bele. Majd negyven év legsikerültebb mutánsa, az "A"-típusú, emberről emberre terjedő sertésinfluenza (H1N1) 2009-ben Mexikóból érkezett. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján, míg a szezonális járvány általában a lakosság 5–20 százalékát érintheti, az új influenzával a Föld lakosságának egyharmada–kétötöde fertőződhet meg. A vírusközvetítő állat ez estben a sertés, de a kórokozó génjei között megtalálhatóak a madár- és az emberi influenzavírusoké is.
A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39%-kal, az össz halálozási gyakoriságot 35-57%-kal csökkentheti. Az intézményekben, ápolási otthonokban élő, influenza ellen oltott idős személyek között a kórházi kezelés gyakorisága felére, a tüdőgyulladás kockázata 60%-kal, a halálozás kockázata 68%-kal csökkenhet. A kórokozó változékonysága miatt minden évben új oltóanyagot állítanak elő és az oltást is minden évben meg kell ismételni. A fejlett országokban évente mintegy 250 millió adag influenza vakcinát használnak fel, figyelembe véve a WHO ajánlásait. A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák kizárólag inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan nem kívánt mellékhatások, - mint láz, fejfájás - melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók. Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ánál jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak.
2022. 10. 08. Népszámlálás 2022. Öt nap alatt több mint 800 ezer háztartásban töltötték ki az interneten keresztül az október elsején kezdődött népszámlálás kérdőívét - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A városok esetében arányaiban Dunaújvárosból érkezett be eddig a legtöbb kitöltött kérdőív (19, 7 százalék a kitöltési arány), a második Székesfehérvár (19, 3 százalék), a harmadik Érd (18, 9 százalék). 2022. 06. Nemzeti Gyásznap Százhetvenegy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut. Koronavírus koncentráció Országos átlagot tekintve tovább folytatódott a szennyvízben mért SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentráció-csökkenése. A vizsgált városok többségét stagnáló tendencia jellemzi, ezt mérték Székesfehérváron is emelkedett koncentráció mellett.
Elérte a járványos szintet az új influenzavírus okozta megbetegedések száma: a legfrissebb adatok szerint a 46. héten 22 ezren, az előző héthez képest 30 százalékkal többen fordultak influenzaszerű tünetekkel orvoshoz. A legtöbb megbetegedés Pest megyében volt. Csohán Ágnes, az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi főosztályának vezetője egy szerdai, budapesti konferencián jelentette be, hogy az új influenza által okozott megbetegedések száma túllépte a járványküszöböt jelentő heti húszezres számot. Ismertetése szerint 340 minta közül 120-nál mutatták ki a H1N1 vírust. A 21. és 46. hét között ötszáz esetben igazolták a vírus jelenlétét, eddig heten haltak meg. Magyarországon az elmúlt héten 11 óvodai, 19 általános iskolai, három középiskolai és két általános iskola és gimnáziumban voltak tömeges megbetegedések – mondta el az osztályvezető főorvos. A legtöbb intézmény a közép-magyarországi régióban található. Eddig öt iskolát kellett bezárni. Az influenzás panaszokkal kórházba kerülők száma is megnőzz; az adatok szerint jelenleg 172 embert ápolnak kórházban, az előző heti 86-hoz képest.
Már a Neumann Labs laborjatóriumában is két esetben azonosították a "fluronának" elkeresztelt tünetegyüttest. A betegségegyüttest két egymástól független esetben is azonosították a szakemberek, mindkét beteg fiatal, 30 év alatti volt. Fotó: IMAGE POINT FR / NIH / NIAID / AFPMagyarországon elsőként vezettük be az influenza és a Covid egyidejű PCR tesztelését, és sajnos azt kell, hogy mondjam, nem véletlenül – mondta Nyíri Miklós, a Neumann Labs ügyvezetője. A tudósok eddig is hangsúlyozták, hogy a két vírus akár egyszerre is elkapható, és ebben az esetben akár súlyosabb lefolyású lehet a megbetegedés, és jelentősen nagyobb esély is lehet a halálos kimenetelre. Tömegesen szerencsére eddig ez nem fordult elő, de az már biztos, hogy az egészségügyi és diagnosztikai ellátásnak fel kell készülnie, hogy lesznek kettős fertőzött esetek is. Nálunk jelenleg napi 4-5 influenzás esetet találunk, de az influenza-járvány még el sem kezdődött, és az omikron gyors terjedése miatt az ötödik hullám is valószínűsíthető.
1918 szeptemberében–októberében már nem lehetett eltitkolni a járvány pusztítását Budapesten sem. A magyar újságok naponta egy vagy több hírben foglalkoztak a fertőzéssel, a fővárosi tiszti orvosi hivatal pedig rendszeres napi összefoglaló jelentést adott ki. Október végén, november elején valamennyire enyhült a járvány (éppen az őszirózsás forradalom kitörésekor), de november végére megint erősödött, és egy kisebb hullám még ezután is jelentkezett, ami viszont szerencsére már nem érte el a szeptemberi tragikus csúcsokat. A vírus sajátossága az volt, hogy nem az idősebbek, hanem különös módon az egészséges fiatalok, a 20–40 év közötti korosztályok körében pusztított a legjobban. A tudományos elméletek szerint ez a korosztály volt az ugyanis, amelyik még nem találkozhatott a vírus e fajtájával. A madárinfluenza e generációk életében nem jelent meg tömegesen Európában, az idősebbek viszont a 19. században és a 20. század első évtizedében immunizálódhattak valamelyest az effajta fertőzésekkel szemben.