A változások később magukkal hoznák azt is, hogy átállunk a szokásos gazdasági mutatókról (pl.
D3) A fenntarthatóság irányába mutató átalakításokhoz a fő stratégiai pontokra kell koncentrálni: (1) egy jobb élet kilátásai; (2) fogyasztási rendszer teljes megújítása és hulladékcsökkentés; (3) értékek és intézkedések megfelelő viszonya; (4) egyenlőtlenségek csökkentése; (5) igazságosság; (6) globalizáció okozta károk; (7) technológia, innováció és beruházás; valamint (8) oktatás és az ismertek megosztása. Konkrétabban, az alábbi változtatások kölcsönösen erősítik egymást: (1) egy olyan jó életminőség lehetővé tétele, amely nem jár az anyagfelhasználás folyamatos növekedésével; (2) a teljes fogyasztás és hulladék csökkentése, többek között a népességnövekedés és az egy főre jutó fogyasztás eltérő kezelése által a különböző országokban; (3) a felelősségvállalást tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy új, a fenntarthatóságot erősítő társadalmi normákat alakítsunk ki.
Győr 3, 1 4. Zemplén 11, 1 5. Szeged 5. Borsod, Gömör és Kishont 10, 9 6. Sopron 2, 9 21. Pest-Pilis-Solt-Kiskun 2, 7 22. Bács-Bodrog 8. Hódmezővásárhely 4, 2 9. Pécs 0, 9 24. Tolna 10. Budapest 0, 3 25. Baranya 11. Baja -1, 7 A főváros és a törvényhatósági jogú városok sorrendjében Szeged a középső helyet foglalja el, ugyanúgy mint az 1920-as évtizedben. Az ország egészére jellemző a születési arányok csökkenése, ugyanakkor a halandósági viszonyok lassabban javulnak, így kisebb lesz a természetes szaporodás. Minden a népességfogyás irányába mutat. A magyar társadalom legkiválóbbjai rendszeresen szót emelnek a születéskorlátozás túlzásai ellen, mind vidéken, mind a városokban tért nyerő egykerendszer ellen. Fülep Lajos nagyhatású újságcikkei a Pesti Hírlapban 1928-ban jelennek meg. A konszolidáció időszakában lépett fel Fülep Lajos, s ráirányította az ország figyelmét egy fenyegető távlati veszélyre: népünk lassú elfogyására. A hivatalos kormányzat emberei, de még az ellenzéki kisgazdák is ellene fordultak, elítélték.
D6) Az emberiség élelmezése, a természetvédelem és a fenntartható használat egymást kiegészítő és egymással szorosan összefüggő célok. A megfelelő mezőgazdasági, akvakultúra és állattartási rendszerekkel, az őshonos fajok, fajták és az élőhelyek megóvásával, valamint az ökológiai rendszerek helyreállításával kerülhetünk közelebb ezekhez a célokhoz. A konkrét intézkedések közé tartoznak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok támogatása, a többfunkciós tájtervezés és az egyes ágazatok közötti integrált irányítás, amely támogatja a genetikai sokféleség és a kapcsolódó mezőgazdasági biológiai sokféleség megőrzésé élelmiszerbiztonsághoz, a biológiai sokféleség védelméhez és a természet fenntartható használatához arra is szükség van, hogy egyesítsük az éghajlatváltozás negatív következményeinek mérséklésére, és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó tudást. A tudomány, a fenntartható, őshonos és helyi gyakorlatok is hozzátehetnek mindehhez. Segítenek elkerülni az élelmiszer-pazarlást, megerősíteni a termelők és fogyasztók helyzetét, az ellátási láncok átalakítását, valamint a fenntartható és egészséges étkezési szokások kialakításá összevont tájtervezésben és -kezelésben hangsúlyozni kell az őshonos fajokat a területek ökológiai helyreállításánál.
Például Guinea és Portugália népessége csaknem azonos szinten van (az elsőnek a népessége 10, 8 fő, a másodiké 10. 7[1]), mégsem lenne szerencsés ebből azt a következtetést levonni, hogy a két ország azonos szerepet játszik a Föld népességének alakulásában. A mutatók minden tekintetben eltérőek: Guinea természetes szaporulata például pozitív, sőt elég magas (+3%), Portugáliáé negatív (-0, 1%). Ha a demográfiai mutatókat a világ népességének szintjén vizsgáljuk, ezzel a helyi sajátságokat a szőnyeg alá söpörjük: nem teszünk különbséget azok között az országok között, ahol magas a születések száma, de alacsony a várható élettartam (mint például Niger vagy Mali), és ahol a születések száma olyan alacsony, hogy nem kompenzálja a halálozásokat (például Oroszországban és Japánban). Japánban pedig a 2000-es évek elején regisztrált magas halálozási ráta kizárólag a népesség elöregedésével magyarázható, és nem áll mögötte semmiféle viselkedésbeli vagy közegészségügyi probléma. Oroszországban egészen más a helyzet, ahogy erre Philippe Descamps cikke rámutat.
Hány ember él a Földön? A demográfiai adatok szerint a világ népessége a jelenleg élő emberek teljes száma, és a becslések szerint 2020 márciusában elérte a 7 800 000 000 főt. Hány embert tud eltartani a világ? Tehát a népesség vagy a fogyasztás a probléma? Ha az ausztrálok továbbra is úgy akarnak élni, mint mi, minden változtatás nélkül, és bolygóként meg akarjuk tenni lábnyomunkat, akkor a Földön hosszú távon eltartható emberek száma körülbelül 1, 9 milliárd ember, ami nagyjából a világ népességének felelt meg 100 évvel ezelőtt. 1919-ben. Miért csökken a világ népességének növekedési üteme? A csökkenést a negatív természetes népszaporulat (több halálozás, mint születés), valamint a negatív nettó vándorlási ráta okozza. India melyik államában volt a legmagasabb a népességnövekedés a legutóbbi népszámlálás során? A tízéves népszámlálási adatok alapján Dadra és Nagar Haveli mutatja a legmagasabb, 55, 5 százalékos növekedési ütemet. Ezt követi Daman és Diu (53, 5 százalék), Meghalaya (27, 8 százalék) és Arunachal Pradesh (25, 9 százalék).
** 1973-ban Algyőt és Tápét Szegedhez csatolták. Figyelemreméltó, hogy a külterületi népesség korcsoportjainak aránya eltér a belterületi népesség arányaitól:48 Korcsoport Belterület Külterület 31, 6 47, 0 60 és idősebb {053} Ez az összefüggés megmutatja, hogy milyen jelentős a különbség a városiak és a tanyákon élők demográfiai magatartása között. A két világháború közötti időben a tanyákon élők körében elég gyermek született a népesség fenntartásához, a javuló egészségügyi ellátási körülmények csökkentették a halandóságot. Az iskoláztatás terjedése is kedvezően hatott a halandósági viszonyokra. A kevés gyermek felnevelésére való törekvés ebben az időszakban Szeged városában is nagyon elterjedt úgy, ahogy azt a XIX. század vége óta több más városban, s úgy ahogy azt a Szeged monográfia 3. kötetében bemutattuk. A város népe "felzárkózott" az egykés folyamathoz. A közepes termékenységi szintet Szeged számára a viszonylag nagy létszámú tanyai népesség egyharmada biztosította. A 0—14 évesek korcsoportjában mutatkozó jelentős különbségből erre tudunk következtetni.
Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni. Preferenciális sütik listája: newsvote_ Cikkre való szavazás rögzítése 30 nap Statisztikai célú sütik A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt. A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb. A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani. Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.