Nemzeti Parkok Jellemzői | Bükki Nemzeti Park - Terület - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Túlnyomó részük mészkő és később palává préselődött agyag (agyag- és kovapala), sugárkő (radiolarit) valamint dolomit és homokkő. Kialakulásuk a Bükk mai helyénél lényegesen délebbre, az Afrikát Európától elválasztó Tethys-óceán (a Földközi-tenger "őse") D-i, afrikai oldalán történt (É-i szélesség 16-34°). E mintegy 150-170 millió év alatt lerakódott, alig megszakított, folyamatos tengeri üledéksor egyedülálló a Kárpátokban és jellege szerint a Délkeleti-Alpokkal és a Dinári-hegységgel rokon! Természetes, hogy ennyi idő alatt a tenger mélysége többször változott, és szellőzöttsége, oxigénellátásának mértéke sem volt állandó. Mindez a lerakódott üledékek minőségében is tükröződik. Leggyakoribb a jól szellőzött mély- és sekélyvizekben fölhalmozódott - triász időszaki - fehér és világosszürke mészkő. A Délkeleti-Bükkben, Répáshuta környékén rózsaszín változataival is találkozhatunk. E "tiszta" mészkőfajták hordozzák a hegység jellemző karsztformáit és biztosítanak nyersanyagot a cementgyártás (Bélapátfalva 2002-ig, Hejőcsaba) számára.

1. A nemzeti parkok látogatottsága - PDF Free Download
Őrségi Nemzeti Park

1. A nemzeti parkok látogatottsága - PDF Free Download

által összeállított, egységes kérdőívet. A visszaérkezett kérdőívek száma nemzeti parkonként: Aggteleki NP 95 db, Balaton-felvidéki NP 139 db, Bükki NP 95 db, Duna-Dráva NP 81 db, Duna-Ipoly NP 129 db, Fertő-Hanság NP 83 db, Hortobágyi NP 50 db, Kiskunsági NP 66 db, Körös-Maros NP 40 db, Őrségi NP 139 db. A válaszadók 59, 8%-a nő, 40, 2%-a férfi volt. Az egyes életkori korcsoportok megoszlása a következő volt: 0–14 évesek: 7, 1%, 15–24 évesek: 16, 3%, 25–34 évesek: 27, 5%, 35–44 évesek: 26, 8%, 45–54 évesek: 14, 7%, 55–64 évesek: 5, 5%, 65 év felettiek: 2, 1%. Bár a válaszadók köre nem tekinthető reprezentatívnak, a nemzeti parkok iránt az átlagosnál nagyobb érdeklődés figyelhető meg az utazás szempontjából aktívabb szegmensek, így a fiatalabb korosztályok, illetve a fővárosban és környékén élők körében. A nemzeti parkok ugyanakkor a helyi és a környező településeken élő lakosság számára is komoly vonzerőt jelentenek közelségüknek köszönhetően, akár egynapos kirándulások keretében is. Ezt támasztja alá, hogy minden nemzeti park esetében a Budapest-Közép-Dunavidék, valamint a saját és a környező régiók lakosai jelentik a fő küldőterületet.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1999. december 1-én a HNP területét (akkor 74. 820 ha-t) felvette a Világörökség listára. A terület rendeltetése A HNP létesítéséről szóló dokumentumok alapján a védetté nyilvánított terület rendeltetése az alábbiakban foglalható össze. Védje és fejlessze a puszta jellegzetes természeti értékeit, őrizze a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény- és állatvilágát. Biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére. A nemzeti parki védett területek által érintett települések, megyénkénti bontásban: Borsod-Abaúj-Zemplén: Ároktő, Borsodivánka, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk. Hajdú-Bihar: Balmazújváros, Egyek, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Nagyhegyes, Nádudvar, Püspökladány, Tiszacsege, Újszentmargita.

honlapjának szakmai oldalain teszszük közzé. További információ: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, Kutatási Csoport, telefon: (1) 488 8710, fax: (1) 488 8711, e-mail:, internet: oldalak/piaci iránytű. Kiadvány- és könyvajánló Fenntartható horgász-, vadász- és víziturizmus Dávid Lóránt (szerk. ) et al. (2009), Turizmus-vendéglátás BA alapszak tankönyvei 1., Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 159 p. A kiadványajánlót összeállította: dr. Dávid Lóránt 1 A Károly Róbert Főiskola Turizmus és Területfejlesztési Tanszékének a bolognai rendszerű turizmus-vendéglátás (BA) szakhoz kapcsolódó tankönyvsorozatának első kiadványát ajánljuk a hallgatók és az érdeklődő szakmai közönség figyelmébe. Jelen tankönyv országosan is hiánypótló. Olyan népszerű szabadidős és hobbi tevékenységek turisztikai vonatkozásait tárgyalja, amelyek méltán kedveltek hallgatóink körében, és amelyek más szakok hallgatóinak érdeklődésére is számot tarthatnak. Az elmúlt másfél évtizedben a turizmus hazai munkaerőpiacán folyamatosan növekedett a felsőfokú végzettségűek iránti igény, és a foglalkoztatási trendeknek köszönhetően ez a tendencia folytatódni is fog.

Őrségi Nemzeti Park

Alapvető tájrészei, a Bükk-fennsík, a Déli- és az Északi-Bükk legkésőbb ekkor kezdtek egymástól elkülönülni, fő vízfolyásai (Eger-patak, Garadna, Szinva, Szilvás-Bán-patak, Tárkányi-patak) kialakulni. A legkiemelkedőbb bérceken és a legmagasabban fekvő völgytalpakon a mészkő mind nagyobb területen bukkant felszínre. A ma tetőközeli töbrök és zsombolyok, mint víznyelők táplálhatták a hegység idősebb, ma szintén tetőközeli forrásbarlang-nemzedékét: Pongor-, Kőrös-lyuk-, Pes-kői-, Sima-kői-, Balla-, Vidróczki-, Szeleta-barlang. Az utóbbiakból fakadó és a még jelentős területű nemkarsztos fedőtakaró vízfolyásai hozták létre azt a völgyhálózatot, amely később átöröklődött a Bükkfennsík és a Délkeleti-Bükk tágas mészkőtérszíneire. A jégkorban (pleisztocén) a hegység felszínalakulását az éghajlat, valamint emelkedési és nyugalmi szakaszok váltakozása szabta meg. A Bükk tszf-i magassága nem volt elég ahhoz, hogy a jégkorszakokban a tetőin csonthómezők, jégárak jöjjenek létre. Minthogy a csapadékmennyiség ilyenkor csökkent, a völgyképződés a jégkorszakokban meglassult.

Ajándéktárgyakat, könyveket is szívesen vásárolnak a vendégek. Az általános turisztikai trendeknek megfelelően a világháló jelentősége a nemzeti parkokat felkeresők körében is vitathatatlan – egyelőre elsősorban a honlapokra támaszkodnak az utazásukat tervezők, de nem mellékes a web2. 0 jelentősége sem. A szájreklám és a nyomtatott Egy, a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából 2007 decemberében készült kutatás eredménye szerint a – 2007-ben első alkalommal megrendezésre került – Magyar Nemzeti Parkok hete című rendezvénysorozatról a magyar lakosság 15, 7%-a hallott. 2 információk (prospektusok, térképek, útikönyvek) továbbra is a tájékoztatás fontos eszközei. A hazai természeti adottságok elismertségét jelzi, hogy a nemzeti parkok kínálatával és szolgáltatásaival a látogatók döntő többsége elégedett, ami a jövőbeni utazási tervekben és a másoknak való ajánlásban is megmutatkozik. Az egyre ismertebb Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvénysorozat alkalmat ad az általános figyelem felkeltésére. A fenti kutatást 2010-ben is megismételjük.

MAGYAR TURIZMUS ZRT. 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. Tel. : (06-1) 488-8700 • Fax: (06-1) 488-8600 E-mail: [email protected] • A magyarországi nemzeti parkok látogatóinak jellemzői 2009-ben A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KÖZÖS KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) és a Magyar Turizmus Zrt. együttműködésének fontos mérföldkövét jelentette a 2007-es Zöld Út témaév. A kampányév – a felmérések és a látogatóforgalmi adatok tanúsága szerint – hosszú távon is hozzájárult a magyar lakosság zöldturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek megváltozásához. A témaév kezdeményezései közül a Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvénysorozat, illetve a nemzeti parkok (belföldi) látogatói körében, egységes struktúrában végzett kérdőíves felmérés azóta is évről évre megismétlődik. Jelen tanulmányban a 2009-as kérdőíves felmérés eredményeit ismertetjük. Magyarország tíz nemzeti parkjában 2009-ben összesen 917 látogató töltötte ki az KvVM és a Magyar Turizmus Zrt.

Mit jelent a kardio edzés?
Adok veszek hajdú bihar district
Vak bottyán általános iskola és gimnázium simontornya pedagógiai program
Új taggal bővül a Magyarországi Nemzeti Parkok sorozat: Bükki Nemzeti Park

A cseres-tölgyesben állományalkotó tölgyek lazán záródó lombkoronáján a fény jól áthatol, így gazdag a cserje és a gyepszint. Az alapkőzet és a tengerszint feletti magasságból adódik, hogy az aljnövényzetben egyes növényfajok dominánssá válnak. A hegytetőkre az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora), a savanyúbb talajokon a ligeti perje (Poa enmoralis), míg az erősen mészszegény termőhelye-ken a fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides) a jellemző. A meleg, száraz délies fekvésű lejtőkön - ahol meszesebb erdei talajok találhatók - fejlődtek ki az igen gazdag cserjeszinttel rendelkező melegkedvelő tölgyesek (Corno-Quercetum petraeae-pubescentis). Legjellemzőbb cserjéje a húsos som (Cornus mas), a kányabangita (Viburnum opulus) és az egybibéjű galagonya (Crataegus monogyna). A fajgazdag lágyszárú szintben a xerotherm növényfajok dominálnak. Helyenként nagy foltokat képez az azúrkék virágú erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum). Számos ritkaság is megtalálható a melegkedvelő tölgyesekben, mint például a balkáni pilisi bükköny (Vicia sparsiflora), vagy a szubmediterrán, nagy termetű, szaprofiton orchidea-féle a gérbics (Limodorum abortivum).

Település szerkezeti, építészeti hagyományok A domborzati viszonyok, a völgyekben összegyűlő sok csapadék, a védelmi célok mind befolyásolták az itteni jellegzetes településszerkezet kialakulását. Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki telephelyeiket. Ezek a néhány házból, a hozzátartozó gazdasági épületekből, udvarokból álló település részek a szerek, amik nevüket az ott élő családokról (Baksaszer, Siskaszer), vagy a természeti viszonyaikról (Keleti szer, Felsőszer), esetleg valami helyi jellegzetességről kapták (Templomszer). A szerek együtt alkották a községeket, melyek nagy része 2-4 szerből állt. A nagyobbak 7-8 szerből. Ennek az építkezési formának a sajátossága a nehéz megközelíthetőség és az elszigeteltség, ami egyben a védelmet is segítette. A szerek több száz méterre voltak egymástól, dűlőutak kötötték össze őket, a köztük lévő ingoványos, mocsaras völgyek és az erdők, pedig rejtekhelyül is szolgáltak. Szorványtelepülés A Vendvidék települései az Őrséghez hasonló vonásokat mutatnak.