Csongrád Megye Székhelye

Az előbbi esetben Halas szék központtal etnikai autonómia született, amely a török hódoltság után a dualizmus koráig beékelődve a megyék közé, megbontotta azok egységes rendszerét, amelynek következtében helyenként a megye nagyobb, Tisza jobb parti része a folyótól számítva 10-15 kilométerre zsugorodott. Ugyanekkor került a megyéhez Bács megyéből Szeged, valamint Szabadka, melyen jórészt kunok éltek, ám magyar földbirtokos család hatalma alatt. A békés fejlődés évszázadaiban a település-hálózatban jelentős változások játszódtak le. Gazdasági folyamatok, a nyugat- és dél-európai húspiac igényei kényszerítették ki az alföldi és benne megyéink középkori település-hálózatának megváltozását és a dunántúlitól eltérő formáját, amelyet a török jelenléte teljesen, végletes formában törölt el. A kevésbé életképes településeket a lakosaik elhagyták, az egykori falu területét pedig a szomszédos mezővárosok, falvak lakói pusztaként főképp szarvasmarha legeltetéssel hasznosították. A török-korral megkezdődtek azok a változások, amelyek a továbbiakban főképp Csanád megye életében a 18. század második felétől az első világháború végéig tartó időszakot nem tekintve állandósultak területünkön.

DELMAGYAR - Ötven éve lett Szeged megyeszékhely
Történelem
Kádár szinte titokban módosította Csongrád megye határát | Szeged Ma
Átneveznék Csongrád megyét

DELMAGYAR - Ötven éve lett Szeged megyeszékhely

Történelem

Kádár szinte titokban módosította Csongrád megye határát | Szeged Ma

Libri Antikvár Könyv: A roswelli UFO katasztrófa (Charles Berlitz) - 1992, 840Ft
Mikor ássuk fel a kertet
Kész nő lett a Megasztár bájos kislánya, Patai Anna
Vision express szemuvegkeretek 2
Magyar szex hu 2020
Történelem
Ipari konyhai csaptelep park
Szőnyeg - DODO | Designban Otthon
Salgótarján penny nyitvatartás
Csongrád – Wikiszótár
A megye adottságai

Átneveznék Csongrád megyét

Sajátos helyzetet jelentett, hogy a város önálló maradt, pártszervezete azonban a megyétől függött – emelte ki Ruszoly József. 1971-ben megszűnt a megyei jog, és félreérthető módon megyei városnak nevezték el a korábban kiemelt öt nagyvárost. A költségvetésük önálló maradt, közigazgatásilag azonban alárendelték a megyének. Ez a kettősség uralkodott a rendszerváltásig. 1990-ben Szeged ismét megyei jogú város lett, és Vásárhely is megkapta ezt a rangot. A megyék – amiket a szocializmus átminősített – változatlanul nem kaptak régi fényüknek megfelelő feladatot: levéltári, múzeumi és intézményfenntartó központként működtek. Jelenleg pedig az államosításuk zajlik. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélreHírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ez a jármű a sárhajó volt. Lapos fenekű, széles, csónakot képzeljünk magunk elé, melyet lóval vagy ökörrel lehet vontatni. A vontató állat utat talál a zsom-békoson, a sárhajó pedig elcsúszik rajta, mint a szán a havon. A sárhajó vontatása Györffy István szavait idézve "lódöglesztő" eljárás volt [3], ezért erre inkább ökröt fogtak be s ahol volt, ott bivalyt. Igaznak és mértékadónak kell elfogadni Branyevszkij Vladimír orosz tengerész hadnagy feljegyzését, aki Magyarországon átutaztában 1810-ben bivalyfogaton tette meg útjának egy részét, megjegyezvén, hogy a szörnyű állapotú utakon lófogatra még csak gondolni sem lehetett [4]. Az emberi lelemény más megnyilvánulási formája a közlekedés lehető tételére a nádkötegek felhasználása volt [5]. A sárréteken termő vörös törzsű nád egy hüvelyket meghaladó vastagra hízott és legalább két ölnyi hosszúra nőtt. Kacorral (kasza-orr tolónyéllel) aratták és kévébe kötötték. A nádkévéket háztető, kerítés, betapasztva házfal stb. célra használták, de jutott belőle útépítésre is.