Állati szövetek: - hámszövet, kötőszövet, izomszövet, idegszövet Osztódó szövetek (Merisztémák vagy embionális szövetek) - kis méretű, kerekded sejtek, élők, osztódnak Szerepük: állandóan osztódnak és létrehozzák az állandósult szöveteket 2 típus: - I. osztódó szövetek - a hosszanti növekedésben van szerepük és megtalálhatók a gyökér- és szárcsúcson (csúcsmerisztémák) vagy a szártagok csomóinál (közbeiktatott merisztémák) - II.
IdegszövetSzerkesztés A külső csíralemezből alakult ki, ezért a szövet kizárólag állati testekben létezik. Az idegszövet (tela nervosa) - nyúlványos, változatos alakú és nagyságú sejtekből - (neuronokból) és támasztósejtekből (gliasejtekből) épülnek fel. ForrásokSzerkesztés Ganong, William F. : Az orvosi élettan alapjai (Medicina Kiadó 1990) ISBN 963-241-783-6 Henry Gray: Anatomy of the human body (; Great Books Online) Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5. ) Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna: Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6 Röhlich Pál: Szövettan 2. javított kiadás (Semmelweis Egyetem Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ 2002) ISBN 963-9129-38-0 Blue Histology (angolul) Tarsoly Emil: Funkcionális anatómia (2010). (Medicina Kiadó)Bakonyi et al. : Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor: ÁllattanKapcsolódó cikkekSzerkesztés Sejt Idegsejt Fontosabb autonóm beidegzések Reflexív Sejtmembrán Sejtszervecske Sejtmag Orvostudományi portál Biológiaportál
A rhizofág ciklus (angolul rhizophagy cycle, "rhizo" = gyökér, "phagy" = evés) tökéletesen illusztrálja a talajmikrobák fontosságát a növény számára. A rhizofág ciklus egy tápanyag-felvételi folyamat, amely során a növény oxidáció útján tápanyagokat von ki a mikrobákból (főleg baktériumokból) a gyökereiben. A rhizofág ciklusban a mikrobák két fázis között váltogatnak: egyszer a talajban élnek szabadon, máskor pedig növénytől függő meztelen protoplasztként a gyökér sejtjeiben. A mikrobák a talaj fázisban felveszik a tápanyagoknak (pl. nitrogént) és a gyökér sejtjeiben ezeket a növény kivonja belőlük a reaktív oxigénnel (pl. szuperoxid) történő reakció során. Rizomorfa (Rhizomorpha) igen hosszú, több méterre megnövő, 0, 2 -10 mm vastag gombafonal köteg (hifaköteg), amelynek felépítésében az alaphifákon felül a vizet és tápanyagot szállító edényhifák és a szilárdítást szolgáló rosthifák is részt vesznek. Feladata a víz és tápanyag vezetése a táplálékfelvételi hely és a termőtest között, például a gyűrűs tuskógombánál (Armillariella mellea).
Egy vagy többsejtű, különféle alakú. Jelentősége főleg a mikroszkopikus gombáknál van és a faj vegetációs időszakban való terjesztését szolgálja. Konstitutív védekezés Olyan védekezési mechanizmusok a növényben, amik állandóan jelen vannak. pl. Bőrszövet módosulások, tüskék, tövisek. Kontroll Kísérlet során kezeletlen minta, az összehasonlítás alapja. Kozmopoliták Növény- vagy állatfajok, amelyek az Antarktiszon kívül mindegyik kontinensen megtalálhatók. Környezetterhelés A környezetet ért beavatkozás mértéke, a szennyezés hatása. Kszerofiták Szárazságkedvelő növények. Kutikula Minden élő szervezet kültakarójának legkülső rétegét jelentheti. Lignifikáció Növény szárának megkeményedése, elfásulása. Lignin Faanyag; bonyolult kémiai anyag, amit többnyire fából nyernek. A növények egyedfejlődése során a sejtfalban rakódik le, annak szilárdságát növeli. Ezt a folyamatot fásodásnak (lignifikáció) nevezik. Makroelemek Makroelemeknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyekre a növényeknek nagy mennyiségben van szükségük.
Kristályos állapotra jellemző szerkezetük is lehet, ebben a a helyzetben a legkedvezőtlenebb körülmények között is képesek fennmaradni. Anyagcseréjük nincs, önmagukban növekedni és szaporodni nem képesek. Két jól elkülöníthető életszakaszuk van: 1. A sejten kívül, fertőzőképes, nukleinsavból és az azt körülvevő fehérjeburokból álló virion, ez a gazdaszervezeten kívül, meghatározott szerkezetű, fertőzőképes, kristályosítható, szaporodásra nem képes vírus, amely baktériumszűrőn átszűrhető. 2. A vegetatív vírus genetikai kóddal rendelkező vírus, a gazdasejt nukleinsav- és fehérjeszintézisét átalakítja, saját anyagainak szintézisét végzi a sejtben, ezzeal a gazdasejtben több száz új vírusrészecskét hoz létre, ezek ált. a gazdasejt lízisével jutnak ki. Valamennyi obligát parazita. Szerkezetére a virion vizsgálatával derült fény; a virion közepén erősen felcsavarodott alakban van a nukleinsav, ezt egy globuláris fehérjealegységekből álló burok veszi körül; a gerincesekben előforduló vírusokat gyakran egy lepelszerű képződmény is körülveszi, ez fehérjéből és lipidekből áll.
Pihenéskor a tejsavat a vérkeringés elszállítja a májba, ahol glikogénné alakul Cori-kör. ) Emberben a harántcsíkolt izmokat az agyidegek motoros magjainak és a gerincvelő szürkeállomány elülső szarvának mozgató neuronjai idegzik be. Sima izomszövet - A orsó alakú sejtekből áll. A sejtek közötti mechanikai és elektromos kapcsolatokat sejtkapcsoló szerkezetek biztosítják. Általánosan elterjedt a gerinctelenek és a gerincesek belső szerveiben. Mozgása viszonylag lassú, de kitartó. Az autonóm idegrendszer idegzi be. Szívizom - Térben elágazó alakú, egymagvú izomsejtek alkotják. Kontraktilis egységek itt is a szarkomérek. A sejtek között mechanikus és elektromos kapcsolódást biztosító sejtkapcsolatok vannak (Eberth-féle vonal; discus intercalaris). Összehúzódásait (systole) elernyedés (diastole) követi, a kettő együtt a szívciklus. Az a szívciklusok percenkénti száma a szívritmus. Beidegzését az autonóm idegrendszerből kapja. Saját ingerületképző és ingervezető rendszerének köszönhetően beidegzésétől megfosztva is képes működni (automácia).