22. EKG vizsgálat. Jobb szívfél EKG vizsgálat kivitelezése és a paravertebrális elvezetések felhelyezése A beavatkozás indikációi, kontraindikációi, az el készítés és kivitelezés menete (az elvezetések és felhelyezési helyeiknek ismertetése, EKG elemzés lépései), lehetsége név: tóth vivien mercédesz csoport: 13. ekg doksi: ekg elemzés szinusz ritmus (az elsődleges ingerület szinusz csomóból ered)? szinusz ritmus van, ha: i 4: Az EKG elemzése Az elemzési fázis során az alábbi üzeneteket is hallhatja: Amikor az AED a következő üzenetet adja Akkor tegye ezt Ne érjen a beteghez! Szívritmus elemzése folyamatban. Várjon. Az AED elkezdi elemezni a beteg szívritmusát. 1. Ne érjen a beteghez! 2. Várjon a következő utasításra. Ha az AED a következ Pqrst. 176 likes · 9 talking about this. EKG: ami a görbe mögött van. EKG tanulását segítő honlap Ekg szóra releváns weboldalak könnyen áttekinthető táblázatban: ekg vizsgálat, terheléses ekg, ekg készülék, holter ekg, órás ekg, nyugalmi ekg, ekg holter, ekg monitorozás, ekg szívultrahang, ekg tartozék, ekg papír, ultrahang ekg Az e-páciens új lépései a segítségkérésre gyógyulásának finanszírozásához.
8/6. ábra Retrográd invázió okozta kamrai vezetési zavar. A kép első felében egy kamrai extrasystolét (VES) látunk, mely retrográd módon penetrál a bal Tawara-szárba (BTSZ). A kép jobb oldalán a supraventricularis impulzus (1. ) áthalad az AV csomón (AVN) és a bal szárat refrakter szakban találja (2. ), így csak a jobb Tawara-száron (JTSZ) képes levezetődni (3. ), majd a levezetett impulzus ismét retrograde módon penetrál a bal szárba, melyet emiatt a következő ütés is refrakter szakban talál. A körforgást csak egy újabb VES szüntetheti meg. 204 A szív ingerelhetősége: A kamrai munkaizomzat válasza egy olyan ingerre, ami egy adott küszöbértéket meghalad. A válasz egy új akciós potenciál kialakulását jelenti. Az akciós potenciál időtartama alatt a szívizomsejtek válaszképessége változik. Ennek függvényében az ingerelhetőségnek különböző fázisai lehetnek: 1. Abszolút refrakter periódus: az akciós potenciál kezdetétől számított időintervallum, mely alatt a kamrai munkaizom sejtek nem ingerelhetőek.
Néhány esetben a kamrai ingerképzés gyorsabb, mint a pitvari, ilyenkor a supraventricularis impulzusok nem tudnak érvényre jutni a kamrákban, pitvar-kamrai disszociáció alakul ki, a pitvarok és a kamrák egymástól elektromosan elkülönülten működnek, pl. kamrai tachycardia (pitvari frekvencia 82/min lehet, míg a kamrai frekvencia 140/min) esetén. Ha a pitvarok és kamrák egymástól való elektromos szeparációja nem a kamrát depolarizáló impulzus gyorsabb volta miatt alakul ki, akkor a pitvari frekvencia gyorsabb lehet a kamrainál, pl. AV blokk (pitvari frekvencia 82/min lehet, míg a kamrai frekvencia 35/min) esetén. Ezek után a "frekvencia" alatt a kamrai frekvenciát értjük. A frekvencia meghatározása több módon is lehetséges. Egyik esetben 60-at elosztjuk a másodpercekben mért RR távolsággal, mely egy pontos értéket ad (két R hullám között 2 nagy négyzet + 2, 5 kis négyzet van = 2x0, 2 sec + 0, 1 sec = 0, 3 sec → 60/0, 3 = 120/min). A másik lehetőség, hogy megvizsgáljuk két R hullám közé eső nagy négyzetek számát és közelítőleg meghatározzuk a frekvenciát (ebben az esetben 300-at osztjuk a két QRS között elhelyezkedő nagy négyzetek számával): 23 - RR= 6 nagy négyzet: 50/min 5 nagy négyzet: 60/min 4 nagy négyzet: 75/min 3 nagy négyzet: 100/min 2 nagy négyzet: 150/min 1 nagy négyzet: 300/min 60/RR(sec) 300/ 1/25.
Az optimális kamrai ürülés (ejekció) biztosításának fontos tényezője a szemben lévő falak szinkron összehúzódása és a szívcsúcs felől a bázis felé haladó kontrakciós hullám biztosítása. Ha 0, 12 sec-ot (három kis négyzet) eléri vagy meghaladja a QRS szélessége, akkor széles QRS-ről beszélünk. Ilyen esetben a kamra egyes részei késve aktiválódnak, a szemben lévő falak aszinkron összehúzódása rontja az ejekció hatásfokát. Látjuk, hogy van egy köztes zóna (0, 1-0, 12 sec között), melyről mint "szürke zónáról" keveset szoktunk nyilatkozni. Ekkor a QRS tartama már nincs a normál zónában, de még nem mondható szélesnek sem. A QRS szélessége nem minden elvezetésben mérhető teljes pontossággal, ezért javasolható, hogy ott végezzük a mérést, ahol a legnagyobb pontossággal meg tudjuk határozni, hogy hol kezdődik, illetve végződik a QRS, azaz a legszélesebb QRS-t mutató elvezetésben. A harmadik szempont a QRS elemzésénél az amplitúdója, mely elvezetésenként változó, általában 5-20 mm (0, 5-2 mV) közé esik, ez alatt alacsony lengésről (low voltage), fölötte pedig magas lengésről (high voltage) beszélünk.
Ebben az esetben a sinusritmus visszaállítása előzetes anticoaguláns kezelés nélkül is megkísérelhető. - paroxizmális: hirtelen kialakuló és spontán (7 napon belül) szűnik. - perzisztens: csak gyógyszeres vagy elektromos kardioverzió szünteti meg, spontán nem szűnik. - "long standing persistent" > 1 éve fennálló pitvarfibrilláció, de még megkísérelhető a gyógyszeres vagy elektromos kardioverzió a szinuszritmus visszaállítására. - permanens: nem fordítható vissza, > 6-12 hónapja fennáll, állandósult forma (néha krónikusnak is nevezik, de inkább a permanens elnevezést használjuk, mert jobban kifejezi a betegség lényegét). - vagusos forma: éjjel, nyugalomban, középkorú férfiakban. - adrenerg forma: nappal, terhelés hatására (ezek az ún. lone formák). 2/30. ábra A Holter monitorozás során megjelenő és spontán megszűnő tachycardia hátterében paroxismalis pitvarfibrillatio állt. Okai: ISZB, vitium (mitralis stenosis! ), hypertonia (bal kamra hypertrophia), cardiomyoptahia, hyperthyreosis (szubklinikus is!
Közepes terhelési szinten (100 W, 5 MET) elért submaximális frekvenciánál (146/min) típusos angina kíséretében II, III, aVF-ben 1, 5-2, 1 mm-es descendáló ST depresszió és T inverzió alakult ki. Ritmuszavar nem jelentkezett, a max. RR: 195/108 Hgmm volt. A terheléses EKG során az ST depresszió majdnem mindig II, III, aVF-ben vagy V3-6-ig jelentkezik, a többi elvezetésben szinte soha. Megfigyelések szerint a V5-ben megjelenő ST tükrözi legjobban az iszkémiát, míg a II, III, aVF-ben kialakuló ST depresszió gyakran álpozitív. Nemcsak az ST depresszió kialakulása, hanem annak megszűnési dinamikája is informatív lehet. A valódi iszkémiás jelek a terhelés befejezése után legalább 3 percig perzisztálnak. 6 percnél tovább perzisztáló eltérés súlyos bal főtörzs stenosis jele lehet. Az ST depresszió minél hosszabb fennmaradása a pihenési szakban a legfontosabb diszkrimináló tényező a valódi és az álpozitív terheléses EKG között. Előfordul, hogy az ST eltérés a terhelés befejezése után 2-3 perccel alakul ki, de az gyakran álpozitivitás jele.
198 8. FEJEZET A RITMUS- ÉS VEZETÉSI ZAVAROK MECHANIZMUSA ÉS A REFRAKTERITÁS A teljesség igénye nélkül csak érintőlegesen, címszavakban foglalkozunk a ritmuszavarok kialakulásával, annak elektrofiziológiai magyarázatával. Alapvetően három ritmuszavart kiváltó mechanizmust különböztetünk meg: 8. Kóros automácia Azt a mechanizmust, amikor egy alsóbbrendű központ veszi át az ütemdiktáló szerepet, automáciának nevezzük. Passzív heterotópiáról beszélünk, ha ez azért jön létre, mert a felsőrendű központ funkciója sérül, az nem képes akciós potenciál generálására. Ekkor az alsórendű központ passzíve veszi át az irányítást, melynek kapcsán pótütésről, pótritmusról (escape ritmusról) beszélünk. Lásd később a passzív heterotópiáknál, AV blokkok esetében. Amennyiben az alsórendű központ a felsőrendűnél gyorsabban generál impulzust (Ca2+ túltelítődés), akkor viszont aktív heterotópiáról beszélünk. iszkémia hatására csökken az ATP, emiatt KATP csatornák megnyílnak, valamint csökken a 3Na+/2K+ pumpa működése, ezért depolarizáció jelentkezik.