5. A vételár nem a társasház közös bevétele. Az a tulajdonostársakat illeti meg. 2008. február Dr. Hidasi Gábor
Így tehát kivásárolhatják egymást a tulajdonjogukból – ráadásul erre előnyt is biztosít számukra a törvény. Teljesen mindegy hát, milyen vásárlót talál magának a tulajdonostárs, ha egy másik tulajdonos úgy dönt, mégis megvásárolná az eladni kívánt tulajdonjogot, vele kell szerződni. Miért probléma, ha valaki(k) nevén osztatlan közös tulajdon van? Az osztatlan közös tulajdonok legnagyobb problémája az egyetértés és a kooperáció hiánya. Mindenki magának akarja, de nem sajátíthatja ki teljesen, valahol pedig mégis. Az osztatlan közös tulajdon hátrányai sokkal jobban látszanak egy mezőgazdasági ingatlanon vagy termőföldön. Ugyanis a tulajdonosi helyzet miatt ezek a területek sosincsenek teljes mértékben kihasználva. Sőt, sokszor csak romlik az állapotuk, mert senki sem szeretne a másik helyett dolgozni. Ezzel konkrét veszteséget termelnek egymásnak, illetve maguknak a tulajdonosok. Sajnos az ilyen, osztatlan közös tulajdonban lévő földek igen gyakoriak Magyarországon. Ez pedig hosszú távon a mezőgazdasági sikerek és versenyképesség gátját jelenti.
Nem azt mondja, hogy a vevõ tulajdonjoga a felek megállapodását tartalmazó okirat nélkül is bejegyezhetõ, hanem csak azt, hogy "A közgyûlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. " A közgyûlés határozata, mint kifejtettem, nem a vevõ és eladó megállapodása, hanem az alapító okirat módosítása. Azt, hogy egy ilyen határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetõ okirat, a törvényben valóban ki kell mondani, hiszen e nélkül a bejegyzéshez közokirat vagy valamennyi tulajdonostárs által aláírt teljes bizonyító erejû magánokirat kellene, utóbbi természetesen ügyvédi ellenjegyzéssel, mert törvény ez alól nem ad felmentést. A közgyûlés határozata szerint tulajdonos-változás nélkül létre fog jönni egy önálló közös tulajdonú ingatlan, ahol a tulajdoni arányok is változatlanok. A közgyûlésen való részvételtõl vagy a szavazat irányultságától függetlenül közös tulajdonossá válik mindenki, aki korábban is az volt. Elõfordulhat, hogy nincs a megállapodáshoz szükséges egybehangzó és kölcsönös akaratnyilvánítás (Ptk.
Más típusú döntést nem nagyon tudok elképzelni, hiszen a törvény szerint a határozat csakis a társasház-közösség eladási akaratának kinyilvánításáról szólhat, azaz szükségszerûen egyoldalú nyilatkozat. A dolog érdekessége, hogy az ajánlat csakis egy jövõben létrejövõ és forgalomképessé váló ingatlanra vonatkozhat, azaz ha szerzõdés egyáltalán létrejön, akkor az vagy felfüggesztõ feltételtõl függ, vagy elõszerzõdési jelleget ölt. Utóbbi esetben célszerû meghatározni a végleges adásvételi szerzõdés pontos tartalmát és felhatalmazni a közös képviseletet arra, hogy azt további közgyûlés összehívása nélkül kösse meg. Ha az ingatlan-nyilvántartás bármely oknál fogva nem jegyzi be az alapító okirat módosítását, és az új ingatlannak nem nyit önálló tulajdoni lapot, a szerzõdés semmis, mert lehetetlen szolgáltatásra irányul, ugyanis nem létezõ ingatlanra jött létre (Ptk. 227. § (2) bek. ). A törvény azt is kimondja, hogy "A közgyûlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. "