Oktatóként (a Debreceni Egyetem jogi karán egyetemi adjunktus) már régóta foglalkozik a fogyasztóvédelem területével, és – részben éppen Zsolt tevékenységének köszönhetően – ez az a jogi kar, amely évek óta a hazai fogyasztóvédelmi kutatás egyik központjává vált kiadványokkal, konferenciák megszervezésével. Emellett fogyasztóvédelmi oldalon érdekképviseleti szerv, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének az elnöke, és régebben dolgozott kereskedelmi és iparkamara mellett, továbbá békéltető testületi tagként is. A szerkesztőbizottság harmadik tagjaként én is már hosszabb ideje kapcsolatban állok a fogyasztóvédelemmel: dolgoztam az Állami Biztosításfelügyeletnél, ahol elsősorban ÁSZF-kel, a szerződők, biztosítottak mint fogyasztók érdekeinek a védelmével, majd ezt követően a GVH Versenytanácsának a tagja voltam tíz évig, és ez idő alatt is elsősorban fogyasztóvédelmi jellegű ügyekkel foglalkoztam. Ezután az Igazságügyi Minisztérium Versenyjogi, Fogyasztóvédelmi és Szellemi Tulajdonjogi Főosztályát vezettem.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a kormányhivatalok szervezetében működő szakigazgatási szerv, amely fogyasztóvédelmi hatósági ügyekben első fokon jár el. Szakmai irányításukat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal látja el. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez tartoznak a fogyasztók élete, testi épsége és biztonsága, valamint megfelelő tájékoztatása érdekében az áruk és szolgáltatások biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatos ellenőrzési és felügyeleti feladatok, valamint a veszélyes termékek kereskedelmi forgalomból történő kiszűrése. Ez a szakigazgatási szerv vizsgálja ezek mellett a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló kereskedelmi gyakorlatokat és a vásárlók megtévesztésére alkalmas magatartásokat is. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vizsgálja a megjelenő reklámok tartalmát és ellenőrzi a reklámtilalmakat, különös tekintettel a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsító, a szexualitást, fegyvereket, lőszereket illetve alkoholt és dohányárut középpontba állító tartalmakra.
Sőt Ők nem kérik a javítást hanem javaslatot tettek, hogy adjam a csereterméket és ha javítják az alaplapot majd én eladom azt. LOL. 151-es meg 49-es kigugliz, ctrl-P, szovegkiemelo, aztan olvasgassak Igen, pont ezért írtam, hogy van ilyen, meg nyilván még extrémebb esetek is, de ezért egy hatóság biztosan nem fogja cse@tetni őket/benneteket, hiába szeretné a vevő... Ezen ügyfélszám miatt nincs mód arra, hogy minden lejáratot figyeljünk. Nekünk speciális az esetünk, mert törekszünk kölcsönterméket adni kéré a javítás sok esetben nem a mi szervizükben történik, tehát nem lehet megmondani, hogy mikor lesz belőle elő halott... szóval ez a nagy yébként a nagy statisztika a mi esetünkben az, hogy elküldött javítás esetén leghamarabb 7 nap alatt fordul meg a termék, átlag 10 nap, de 15 napon belül a 95% megvan. Tessék a garanciapapír apró betűs része, jó bogarászást: [link]10ezer alatt volt az egér... Én úgy értelmeztem, hogy nincs korlátozás. Vagyis a megadott garancia idő jótállást jelent, azaz 2 év jótállást biztosítottak feléd.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében a szervezet ismerteti, hogy a Fővárosi Ítélőtábla május 8-i ítéletében, helyben hagyva a Fővárosi Törvényszék korábbi első fokú döntését, megállapította, hogy a Magyar Telekom 2012. május 1. és 2012. november 17. között tisztességtelenül számlázta ki a fogyasztóknak a 142 forintos tranzakciós díjat a postai úton és személyesen befizetett számlák után, ezért a vonatkozó szerződési feltételei tisztességtelenek és érvénytelenek. A FEOSZ álláspontja szerint a szolgáltatónak ez a gyakorlata teljes mértékben ellentétes volt a fogyasztók érdekeivel és rendkívül sok ügyfelet érintett, mivel Magyarországon még mindig a postai csekkes befizetési mód a legelterjedtebb. A fogyasztóvédő szervezet érthetetlennek tartotta továbbá, hogy személyes díjfizetés esetén miért számított fel tranzakciós díjat a vállalat, amely számára ekkor nem keletkezett semmilyen adminisztrációs, illetve postaköltség. A nyugta, csekk kiállítása a nyújtott szolgáltatásnak egyértelműen része, nem lehet azért cserébe további, külön költséget felszámítani, a Magyar Telekom pedig semmilyen valós szolgáltatást nem nyújtott a 142 forintos tranzakciós díjfizetési kötelezettséggel szemben - szögezte le közleményében a FEOSZ.
Az nem teljesen világos, hogy a Ryanair mostani ügyét miért a budapesti kormányhivatal vizsgálta, hiszen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja esetén országos ügyekben a GVH lenne illetékes. De valójában az sem egyértelmű, hogy ténylegesen miért büntették meg az egyébként többféle fogyasztói panasz által érintett vállalatot. A kormány kommunikációja ugyanakkor az ügyet egyértelműen a különadó áthárításával köti össze. Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak. Az extraprofit-különadó megkerülését vagy áthárítását fogyasztóvédelmi vizsgálattal és bírsággal fogjuk büntetni a továbbiakban is! – kommentálta a kormányhivatali döntést Varga Judit igazságügy-miniszter abban a posztban, amiben a kormányhivatal helyett ő adott elsőként hírt a 300 milliós bírságról. Valójában azonban nem derül ki, hogy pontosan miért büntették meg a céget. A kormányhivatal nem tette nyilvánossá az indoklást és a konkrét jogsértéseket felsoroló rendelkezési részt, a G7 megkeresésére pedig azt közölte, hogy egyedi hatósági ügyekben született határozatokat minden esetben csak az ügyfélnek küldi meg, vagyis azt csak a Ryanair ismerheti.
-hez írt Nagykommentárt. Az interneten keresztül megvalósuló kereskedelmi gyakorlat és a különböző (agresszív) reklámozás – melynek nemcsak fogyasztóvédelmi vetülete van – az, amivel ma szinte mindenki találkozik. Megfelelő most ez a szabályozás, kellő védelmet nyújt a fogyasztóknak? Nemcsak az online kereskedelem vonatkozásában, hanem általában is elgondolkodtató, hogy megfelelő-e a jelenleg a jogalkotói és hatósági oldal részéről érvényre jutó megközelítés. Most azzal találkozunk, hogy nagyon hangsúlyosan jelenik meg a jogi szabályozásban is az az igény, hogy a fogyasztó kellő mennyiségű tájékoztatást kapjon. Csak már annyiféle tájékoztatást kapunk, hogy fogyasztóként nem jutnak el hozzánk a lényeges információk. Ez a fogyasztók tájékoztatására kiemelt hangsúlyt helyező megközelítés azt eredményezi, hogy valójában kontraproduktívvá válik. Kétséges néha, hogy valóban a fogyasztói érdekeket szolgálják-e a jelenleg előírt megoldások. Ha most bemegyünk egy bankba, és ott bankszámlaszerződést kötünk, vagy hitelt veszünk fel, akkor irdatlan mennyiségű tájékoztatással találkozunk, nemcsak fogyasztói minőségünkben, hanem például személyes adatokkal összefüggésben is mint az adatkezelés érintettjei.
Betekintés a fogyasztóvédelmi jog digitalizációjába Az elmúlt évtized technológia fejlődése forradalminak nevezhető változásokat hozott hétköznapjainkba. Másképp kommunikálunk, informálódunk, tájékozódunk, hallgatunk zenét és nézünk filmet, mint tíz évvel ezelőtt. Életünk egy része digitalizálódott, hétköznapjaink szerves részévé vált a digitális szolgáltatások igénybevétele, illetve a digitális tartalomfogyasztás. E változásokat a szakemberek egyetlen kifejezésbe foglalva negyedik ipari forradalomként tartják számon. A digitalizáció térnyerése olyannyira érezteti hatását, hogy az internetes- és csomagküldő értékesítés forgalma az elmúlt években meghaladta az 1000 milliárd forintot, mindeközben pedig felértékelődött a digitális fogyasztóvédelem szerepe is. Ezzel egy időben párhuzamosan alkotta meg a magyar jogalkotó a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021.
Egy példán keresztül szemléltetve felhívjuk a figyelmet arra, hogy az új jogszabály értelmezése komoly körültekintést igényel, ugyanis a fizikai adathordozók esetén azok rendeltetésétől függően a kormányrendelet különböző rendelkezései alkalmazandók: az olyan fizikai adathordozó esetében, amely kizárólag az azon szolgáltatott digitális tartalom hordozására szolgál (pl. egy DVD film, PC játékok, zenei CD lemez), a szerződés valódi tárgya kizárólag a digitális tartalom, ezért az ilyen szolgáltatásra kizárólag a kormányrendelet digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatás nyújtására vonatkozó III. fejezete alkalmazandó. Olyan fizikai adathordozók esetében viszont, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe (például "üresen" értékesített külső tárhely vagy USB meghajtó) a kormányrendeletnek az áruk adásvételére irányuló szabályait tartalmazó II. fejezetét kell alkalmazni. Kiegészülnek a teljesítésre vonatkozó szabályok A kormányrendelet rögzíti, hogy a digitális tartalom vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés akkor minősül teljesítettnek, ha a digitális tartalom a fogyasztóhoz, illetve eszközére került vagy a digitális szolgáltatás hozzáférhetővé vált a fogyasztó, illetve eszköze számára.
Ugyanígy mindenféle információt meg kell kapnunk a pénzmosással összefüggésben is, és arról megint tájékoztatást kapunk. Kétséges, hogy ezek a megoldások a fogyasztói érdekeket ténylegesen védik. Ha általánosan nézzük, mi ma Magyarországon a legnagyobb fogyasztóvédelmi probléma? Nehéz általánosan egy dolgot kiemelni, hiszen szerteágazó területről beszélünk. Ami talán rendszerszintű problémának minősíthető, az a hazai fogyasztóvédelem azon ismérve, hogy egy állami beavatkozásra, hatósági fellépésre épülő fogyasztóvédelemmel találkozhatunk. Egyrészről ez nagyon kényelmes fogyasztói oldalról, hiszen nem kell foglalkozni a saját érdekek védelmével, más oldalról viszont nagyon kiszolgáltatottá teszi a fogyasztókat az állami szabályozás, illetőleg az ő érdekükben eljáró, vagy úgy tűnő, hogy az ő érdekükben eljáró hatóságokkal szemben. Nem biztos, hogy ez a hosszú távon kifizetődő megoldás a fogyasztók számára. Mindeközben ha megnézzük az elmúlt évtizedeket, akkor azt láthatjuk, hogy az állami fogyasztóvédelmi rendszer mellett a civil fogyasztóvédelmi rendszer jóval kevésbé fejlődött ki, nem tudott kellően megerősödni.
Megtéveszthette ügyfeleit a Magyar Telekom a GVH szerint - Üzletem 2022. 10. 08. szombat Koppány: 424 Ft: 432 Ft Benzin: 480 Ft/l Dízel: 480 Ft/l A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított a Magyar Telekom ellen, amiért kampányában valószínűleg tisztességtelenül tájékoztatta a fogyasztókat a hűségidővel járó kedvezmények feltételeiről. A nemzeti versenyhatóság vizsgálatot indított a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. -vel szemben, mivel a cég feltételezhetően megtévesztően népszerűsítette a hűségidő vállalása esetére kínált, mobilinternet-forgalomra vonatkozó kedvezményeit. A vállalat kampányának üzenetei (pl. "50% kedvezményt kapsz mobilneted havidíjából 3 hónapon át, és még 30 GB mobil netet is díjmentesen belföldre 90 napra, ha 1 éves hűséget vállalsz mobil előfizetésedre a Telekom alkalmazásban") azt a benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy a meglévő előfizetői díjcsomagjukra vonatkozó, további egy évnyi hűségidő vállalásával igényelhetik az ígért kedvezményeket. A GVH ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy egyes ügyfelek csak a meglévőtől eltérő feltételű, új díjcsomagra történő szerződéskötéssel válhattak jogosulttá a kedvezményekre.