A mókusok az erdõben vannak. Majd folytatja a mesét: Mókus anyuka kosarat tart a kezében., ebbe szedik majd a mogyorót. A kismókus a nagy mogyorófára mutat és azt mondja: "Nézd, anyu, milyen sok mogyoró van ezen a mogyorófán! " Mókus anyuka azt mondja: "Ez nagyszerû! Rajta! Mássz fel a fára! " Az óvónõ így szól a gyerekekehez: Legyünk mi is kismókusok, és másszunk fel a fára! Magas a fa, másszunk, másszunk! Az óvónõ és a gyerekek utánozzák a fáramászás mozdulatait, és eléneklik a Mókuska, mókuska, felszaladt a fára címû dalt. ♥ Az óvónõ megmutatja a gyerekeknek a harmadik képet, amelyen a következõ látható: 3 A kismókus fenn van a mogyorófán, dobálja a földre a mogyorót. Mókus anyuka a fa alatt kosárba gyûjti a lehullott mogyorót. Nem messze, egy fa mögül leselkedik a farkas. Az óvónõ a következõ kérdésekkel fordul a gyerekekhez: Hol van a kismókus? Mit csinál a kismókus? Ha a gyerekek nem, vagy pedig szerbül felelnek, akkor az óvónõ válaszol, majd folytatja: A kismókus nagyon örül a sok mogyorónak, örömében énekel.
• Törekedni kell, hogy a gyermekek megszeressék és elfogadják a magyar gyermekirodalmat, a magyar nemzeti közösség szellemi kultúrájának alkotásait. 13 Page 14 A magyar környezetnyelv elsajátításának és fejlesztésének programját nem alkalmazhatjuk egyformán minden etnikai-nyelvi környezetben, azaz ott, ahol a lakosság többsége magyar ajkú és ott, ahol a lakosság többsége szerb. Tervezéskor, a célok és feladatok megfogalmazásakor figyelembe kell venni a környezeti sajátosságokat és a belõlük adódó feltételeket, mivel e tekintetben lényeges eltérések vannak a domináns magyar nyelvû és a domináns szerb nyelvû környezetek között. Úgyszintén ismerni kell a gyermekcsoport nyelvi összetételét és a gyermekek nyelvismereti szintjét. A magyar környezetnyelv elsajátítása és fejlesztése esetében javasoljuk a kommunikatív-tapasztalati megközelítést, amely a nyelvtanulást, mint kreatív folyamatot szemléli. Kiindulópontja nem a szavak és nyelvtani struktúrák begyakorlása, hanem a szöveg globális megértése.
Az óvónõ biztatja a gyerekeket, hogy õk is énekeljenek örömükben, pl. Ha boldog vagy 80 Page 81 címû dalt (lehet anyanyelvi vagy angol nyelvû változatban is). Aztán újabb kérdésekkel fordul az óvónõ a gyerekekhez: Hol van mókus anyuka? Mit csinál mókus anyuka? Ha a gyerekek nem, vagy csak szerbül felelnek, az óvónõ mondja a választ, majd folytatja: Nézzétek! Egyszer csak megjelenik a farkas. Egy fa mögül figyeli a mókusokat. A fakas éhes. Az óvónõ megkérdezi a gyerekeket: Mit csinálunk, amikor éhesek vagyunk? Ha a gyerekek nem felelnek, az óvónõ mozdulatokkal mutatja az evést, és azt mondja: Eszünk. Az óvónõ biztatja a gyerekeket, hogy õk is mutassák, hogyan esznek, és aztán folytatja a mesét: Az éhes farkas meg akarja enni a mókusokat. ♥ Az óvónõ megmutatja a gyerekeknek a negyedik képet, amelyen a következõ látható: 4 A farkas kergeti a mókusokat. Az óvónõ a következõ kérdésekkel fordul a gyerekekhez: Mit csinál a farkas? Mit csinálnak a mókusok? Ha a gyerekek nem felelnek, vagy szerbül felelnek, az óvónõ válaszol, majd folytatja: A mókusok nagyon gyorsan szaladnak.
A kellékek segítségével teremti meg az óvónõ/tanító a kontextust a nyelvi tapasztalatok megszerzéséhez, alkalmazásához, megerõsítéséhez és bõvítéséhez. A kellékek ezenkívül fokozzák a gyerekek aktivitását, érdeklõdését, játékosan cselekedtetik õket, és változatossá teszik a foglalkozást. A tevékenységek lebonyolításához a következõ kellékek ajánlatosak: • játékszerek, háztartási cikkek, ruházati cikkek • kitûzõk, nyakláncok, maszkok, fejdíszek • kártyák, képek, síkbábok • gyümölcsök, zöldségfélék, virágok • a gyerekek rajzai és egyéb képzõmûvészeti alkotásai ♥ Az óvónõ/tanító és a gyerekek kiolvasóval kiszámolják az egyes játékok különféle szerepeinek alakítóit. A kiolvasót az óvónõvel/tanítóval együtt mondja minden gyerek, és nem csak az, aki körbejárva kiszámol. ♥ Az éneklésben, mondókában minden gyerek részt vesz. A gyerekek és az óvónõ/tanító körbeállnak, és megfelelõ mozdulatokkal kísérik a dal, mondóka szövegét. ♥ A magyar környezetnyelvi tevékenységek a gyerekek anyanyelvén szerzett ismereteire épülnek.
Szállnak, Szállnak a magasba, Csupa léggömb már az ég. Azt fityüli a rigó, Megérett már a dió, Le kell verni mind a fáról. Öregapó diót zsákol. Éj-mélybõl fölzengõ – csing-ling-ling – száncsengõ. Száncsengõ – csing-ling-ling – tél csendjén halkan ring. Földobban két nagy ló, – kop-kop-kop – nyolc patkó. Nyolc patkó – kop-kop-kop – csönd-zsákból hangot lop. Page 111 Tapsifüles nyuszi vagyok, A zöldségért élek-halok. Karalábé, káposzta, Mind meg van már hámozva. Hej, ropogós répa, Ugorj a fazékba! Kavarom, keverem, Készen van a levesem. Perecet vegyenek! Frissek még, melegek, Ropogósak, sósak, Szépen mosolygósak. Egy dinár az ára, Jó lesz uzsonnára. Nagy pelyhekben hull a hó, A szobában ó, de jó! Duruzsol a cserépkályha. Mosolyog az állólámpa. A téli szél hegedül, Fotel mélyén macska ül. Csinnadratta, hopp, hopp, hopp, Megpergetjük a dobot. Jobbra át és balra át! Megfújjuk a trombitát. Hogyha nincsen hangszered, Üsd össze a tenyered! Megy a hajó a Dunán (Tiszán), Lemaradt a kapitány, Kiabál, trombitál, De a hajó meg sem áll.
Mindez minden politikai felhang nélkül, kizárólag a civil szervezetek tevékenységére és az adománygyűjtésre koncentrálva. A hajnali séta tervezett dátuma 2021. október 2. (szombat). Helyszínei: Budapest, Debrecen, Gödöllő, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Veszprém. "Az éjszaka és a nehézségek még soha nem győzték le a napfelkeltét és a reményt. " (Bernard Williams) Bővebb információk:
A szétosztott tárgyakat az óvónõ/tanító késõbb egyenként visszakéri. ♥ A gyerekek érdeklõdésének és kommunikatív igényeinek kielégítése céljából az óvónõ/tanító olyan témát választ, amely az adott körülmények között és a pillanatnyi helyzetben a legalkalmasabb a közvetlen 30 Page 31 érzékelésre és a nyelvi tapasztalatszerzésre. Így például ha télen a napi magyar környezetnyelvi tevékenység központi témája a téli örömök, de hó helyett esõ esik, akkor az óvónõ/tanító az esõs idõjárással és az esõvel kapcsolatos foglalkozást szervez, vagy olyan témát választ, amely nem fûzõdik az idõjáráshoz. A téli örömök feldolgozására majd akkor tér vissza, amikor esik a hó, és a gyerekek – az óvónõ/tanító magyar nyelvû beszédével kísérve – megtapinthatják a havat, hógolyózhatnak, szánkózhatnak az óvoda/iskola udvarán, vagy az ablakból szemlélhetik a hófedte tájat. ♥ Az óvónõ/tanító mindig segít annak a gyereknek, aki nem reagál, vagy nem megfelelõen reagál a kérésére. ha a gyereknek azt mondja, hogy vegye le a mackót a polcról, de a gyerek nem mozdul, a gyerekkel együtt ezt megteszi.
Janika anyukája a kisfiú mögött áll. Az óvónõ így szól a gyerekekhez: Nézzétek csak! Mit csinál ez a fiú? Ha a gyerekek nem válaszolnak, az óvónõ felel: A fiú nézi a televíziót. Tudjátok-e, hogy hívják ezt a gyereket? Mit gondoltok? Az óvónõ hagyja, esetleg segít is a gyerekeknek, hogy találgassanak, majd így folytatja a mesélést: Én ismerem ezt a fiút, Janikának hívják. Mit lát Janika a képernyõn? A gyerekek reagálásától függetlenül, az óvónõ így folytatja: Ûrhajót lát. Nézzetek csak! Janika mögött áll valaki. Mit gondoltok, ki lehet ez? Ha az óvónõ rövidebb szünet után sem kap választ, így folytatja: Ez itt Janika anyukája. Anyuka azt mondja: "Janika, ideje lefeküdnöd, menj az ágyba aludni! " ♥ Az óvónõ megmutatja a gyerekeknek a második képet, melyen a következõ látható: 2 Janika alszik az ágyban; feje fölött álomkép, amely a tévében látott felszálló ûrhajót ábrázolja. Az óvónõ megkérdezi a gyerekektõl: Mit csinál Janika? A gyerekek reagálásától függetlenül az óvónõ így szól: Janika alszik.