Az állatok ugyanúgy, mint az ember, a környezetből származó ingerek jelentős részét, ill. környezetüket a szemükön keresztül érzékelik. Ellentétben az ember látásával, a kutya látása kevésbé finomodott ki. Hallásuk, szaglásuk a környezetben való tájékozódás szempontjából lényegesen pontosabb. Ennek ellenére a szem természetesen egy nagyon fontos érzékszerve az állatoknak. A szem elváltozásai nemcsak a szem megbetegedéseit, hanem a szervezet egyéb megbetegedéseit is jelzi számunkra. Sajnos ma még nem jutottunk el oda, hogy a szemészeti vizsgálat az a mindennapi rutin diagnosztika részévé váljon, holott a szemészeti vizsgálat során a vérnyomás emelkedést, a cukorbetegséget, a különböző parazitás betegségek, bakteriális és vírusos betegségek jelenlétét korábban meg lehet állapítani, mint ahogy az a szervezet egyéb részén elváltozásokat hozna létre, ill. külső klinikai tünetekben jelentkezne az alap betegség. Az állattartó hogyan érzékeli kedvtelésből tartott házi állatainak a szemészeti betegségeit?
Ezenkívül vadon élő állatoknál (róka, farkas, vadmacska, aranysakál, nyest, mosómedve, hiúz, európai vadnyúl, mezei nyúl) illetve ritkán embernél is előfordulhat. Az első európai esetet Olaszországban jegyezték 1989-ben, azonban az elmúlt évtizedekben egyre növekvő mértékben jelentkezett számos más európai országban is (Belgium, Svájc, Franciaország, Németország, Görögország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Románia stb. Magyarországon az első esetet 2014-ben jelentették, azonban évről évre egyre több a szemférges megbetegedés. Sajnos, a 2018-as évben jelentős mértékben megnőtt a fertőzött esetek száma, a nyári-őszi hónapokban a szakrendelések során egyre több kutyathelaziózis fordult elő. A thelaziózis első számú vektora/köztigazdája Európában a gyümölcslégy (Phortica variegata), mely elsősorban erdős vidékeken fordul elő. Amikor a légy a célállat könnyéből táplálkozik, akkor jutnak a paraziták az állat szemére. Jellemzően a pislogóhártya bulbaris felszínén bújnak meg, esetenként akár szabad szemmel is észlelhetők a kötőhártyán vagy a szemfelszínen.
A fehérjebontó anyagok az adott területen gyulladást keltenek. Ezen folyamatok eredménye az allergiás területen kialakuló vizenyő, vérbőség, viszketegség, nedvezés. Az allergiás, túlérzékeny területeken az ellenálló-képesség csökkenése miatt fertőző folyamatok is felüthetik a fejüket (bőrgombásodás, bőrgennyesedés, gennyes kötőhártya-gyulladás, orrfolyás stb. ) Milyen tüneteket tapasztalhatunk állatunknál, ha allergiás? Ha a bőrtünetek dominálnak, akkor legjellemzőbb tünet a viszketegség, szűnni nem akaró vakarózás. Az allergiás bőr kipirult, megvastagodott (vizenyős), gyakran nedvezik, a felületén levő baktériumoktól genynyesedik. Ezek a bőrelváltozások rohamosan terjednek, akár látványosan, órák alatt. A szőr intenzíven hullik a szőrtüszők vizenyője miatt. Jellemző tünet a lábvégek kíméletlen rágása, nyalogatása. A viszketegség folyományaként az állatok a fejüket a földhöz vagy tárgyakhoz dörzsölik. A bőrön a szőrtüszők duzzanata miatt apró piros kiütések jelenhetnek meg, főleg a szőrrel gyéren borított területeken (áll alatt, hónalj, lágyéktájék).