A magyar adatkészlet innen nézve soknak tűnik, de nemzetközi összehasonlításban bizonyos adatkészletek kicsik, azért kezdtünk el például V4 együttműködésben adatokat összedobni, mert talán V4 vonalon például össze tudunk olyan homogén adatkészleteket rakni, amelyre nagy, mesterséges intelligenciákat úgy tudunk rárakni, hogy még jobb megoldásokat tudnak kihozni, mintha csak a magyar adatkészletre raknák rá. Mezőgazdasági termelés esetén ez nagyon kézenfekvőnek tűnik, mert a határokat a szél meg a csapadék nyilván nem ismeri, de máshol is lehet például V4-es együttműködésben adatokat rendszerezni? Persze, népegészségügy, logisztika, közlekedés, környezetvédelem. Szinte alig van olyan ágazat, lássuk tisztán, hogy a Kárpát-medence ezer évig egy földrajzi és történelmi egység volt. A magyar vízügyi szabályozás például értelmezhetetlen a Kárpátok természetes vízgyűjtő határvonala nélkül. Az Európai Unió elmúlt időszakában az egységes statisztikai adatgyűjtés miatt homogenizálódtak az adatok, ez egy nagyon jó táptalaj, itt van is bizalom.
Egy viszont tény, és e tekintetben az állami közszolgáltatásnak haladnia kell, amikor azt mondjuk, hogy digitális államkormányzás, akkor minden állampolgár ugyanolyan eljárásban részesüljön, és ha lehet, tartózkodó legyen az állam. Ahhoz szokott hozzá ma egy állampolgár a digitális szolgáltatások világában, hogy kezdeményező a szolgáltató és személyre szabott, ha rákeresek egy kerti székre, napernyőkkel találkozom napokig a kereső programon. Ez megszűnik, és ha én beadok egy építési hatósági engedélyt, akkor az államnak nagyon sok olyan információja van, ami engem tudna támogatni. Ezen dolgozunk, hogy ezeket tudjuk adni. Nézzük meg, régen, ha azt mondták volna, hogy majd a NAV kiszámolja neked az adódat, azért lett volna egyfajta gyenge szorongás…. Említette a visegrádi országokkal való együttműködést, ami jól működőnek látszik, de azt is, hogy az Európai Unió nagy rendszerében ez nem feltétlenül lesz így. Mi a probléma az Európai Unióval? 2020. február 19-én a Von der Leyen-bizottság meghirdette a digitális napirendet, de az látszik, hogy sok periférikus kérdéssel foglalkozik.
A harmadik probléma, hogy megjelent a horizonton egy adatkormányzási szabályozás, amely egyfajta platformpluralizmus-tilalmat szeretne bevezetni: ha az Európai Unió egy adatkezelési platformot kifejleszt, akkor lesz szíves az összes tagállam behajolni alá, ami azért a nap végén azt fogja eredményezni, hogy egy digitális államkormányzási logika szerint európai egyesült államok jön létre, amire tudomásom szerint nincs felhatalmazása a brüsszeli bürokratának. A negyedik, klasszikus brüsszeli hiba, hogy a magyar jogalkotásról szóló törvény egyértelművé teszi, hogy adott törvénynek adott ágazatról vagy adott jogi entitásról vagy fogalomrendszerről kell szólnia. Brüsszelben van egy ilyen kényszeresség, hogy elővesznek egy témát, jelesül a digitalizációt, adatszabályozást, és akkor befűznek egy más közpolitikai logikát, az open societyt, amit nem nagyon tudjuk pontosan, hogy mit jelent, de a lényeg, hogy itt semmi keresnivalója nincs. Ez a négy alapvető probléma, ami előre vetül, és a NAVÜ-nek vagy a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpontnak feladata – közel ötven nemzetközi, tagállami szervezettel vettük föl a kapcsolatot –, hogy értelmezzük együtt, hogy mit gondolunk adatvagyon-hasznosításról, adatvagyon-fogalomról, és közös tagállami akarattal el lehet magyarázni a brüsszeli kollégáknak, hogy amit akarunk, megosztunk és meg is fogunk osztani, de a saját józan érdekünk és eszünk ellen nem fogunk dolgozni.
2020. szeptember 9-én fogadta el a kormány a mesterséges intelligencia stratégiát, rá két hétre már létrejött a NAVÜ, egy száz fős szervezet, debreceni alközponttal, komoly számító és elemző kapacitással. Eljött az az idő, hogy előreláthatólag szeptember elsején annyiban a három tárca közötti feladatmegosztás megváltozik, hogy eddig az ITM helyett a kabinetiroda fogja felügyelni első helyen a NAVÜ működését, és a közadatvagyon, közadatkataszter, önkormányzati közadatkataszter alapvetően a NAVÜ feladatkörébe kerül. Napokon belül indul a közadatportál, ahol ezt az állampolgárok láthatják KSH-s adatmezőkkel, az adatgazdaság, amely a magángazdaság adatforgalmát szabályozza, sztenderdeket alakít ki. A közgazdasági modelleket a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont állítja fel, amely az ITM felügyelete alatt működik, és azt szolgálja, hogy a magyar kkv-kat rábírjuk, hogy használja az adatvagyont. Végül egy gyakorlatias kérdés: ha van egy olyan állampolgár, aki az ország valamelyik részén akar egy ingatlant vásárolni, bármilyen állami adatbázisban kaphat ahhoz segítséget?
03. | Banki és fintech hírek, Összes hírA GRÁNIT Bank is elnyerte a kiemelkedő digitális hitelintézet védjegyet. A Bank kiemelkedő digitális szolgáltatásai közé sorolták a VideóBankot, a szelfis azonosítással való lakossági számlanyitást és azt, hogy a Bank mobilalkalmazásában elérhető az Azonnali Fizetési... Az OTP Bank is megkapta a "kiemelkedő digitális hitelintézet" címet Szerző: Tudósítás | 2021. 05. | Banki és fintech hírek, Hazai digitális banki hírek, Összes hírA Digitális Jólét Program (DJP) által életre hívott Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy (DJPV) program keretében újabb bank nyerte el a "kiemelkedő digitális hitelintézet" védjegyet. A Budapest Bank és a K&H Bank után az OTP Bank digitális fejlesztési eredményeit is... Digitális Pénzügyi Védjegy erősítheti a bizalmat a digitális pénzügyek iránt Szerző: NÉMETH MONIKA | 2021. 08. | Banki és fintech hírek, Digitális pénzügyek, Hazai digitális banki hírek, Hazai digitális bankolás, Összes hírA felhasználók digitális pénzügyi edukációjában, az új digitális pénzügyi megoldások iránti bizalom növelésében meghatározó szerepe lehet a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegynek.