A legfelsőbb bíróság a társait felmentette, és Heisz János büntetését nyolc és fél hónap börtönre változtatta, melyet a vizsgálati fogsággal letöltöttnek minősítettek. A baleset után a hajót ismét kiemelték, motorhajóvá alakították, átkeresztelték Siófokra, később pedig Dömsöd néven újból a Dunán járt az 1987-es nyugdíjazásáig. 2002-ben magántulajdonba, majd nem sokkal később a pilismaróti roncstemetőbe került. A tragédia emlékére 1999. május 30-án egy emlékművet állítottak Balatonfüreden és Balatonakalin. írta és szerkesztette: Cseke Ibolyaforrás: /a-balaton-legnagyobb-tragediaja//a_pajtas_gozhajo…Wikipédia
Vagy szimplán sokkot kaptak, ezért nem mernek? De hát így megfulladnak! " – nyilallt belém a felismerés. Ránéztem a mellettem tempózó Telegdy István barátomra. Az imént próbált egy embert a vízből kimenteni, majdnem belefulladt a küzdelembe, hogy a víz felett tartsa szerencsétlent a legközelebbi csónakig. "Segíts! " – kiáltottam Istvánnak, és azzal a lendülettel beúsztam a hajótestbe. Az egyik fele annyira megtelt vízzel, hogy teljesen ellepte a belső utastér kijárati ajtaját. Mély levegőt vettem, lebuktam, beúsztam a víz alatt az ajtón, és a túloldalán felbukkantam. Megmarkoltam az első kezem ügyébe kerülő ember karját. Szemében pánik ült. Bízzon bennem! Segítek! Nem nagy távolság! Fogja meg a kezem, vegyen egy mély levegőt, menni fog – lihegtem, majd a vízbe rántva magam után átsegítettem az ajtón. Itt már újra talpra tudott állni, kivezettem a hajóból, és a szabadban a közben a hajótestre felmászó Dolesch Ivánra bíztam a további sorsát. Azzal a lendülettel fordultam is vissza. A legnehezebben a meggyőzés ment.
Az amerikaiak elkobozták a gépet, és egy olasz fogolytáborba szállítottak minket, majd tovább egy másik, majd egy harmadik város gyűjtőjébe. Végül Rómában kötöttünk ki, ahol rengeteg magyar dezertőrrel találkoztunk. Tisztességesen bántak velünk, még fürdetés címén a tengerpartra is levittek minket. Nem nagyon akartam hadifogolyként megvárni a háború végét. A parton egyetlen katona vigyázott ránk, ezt a lezserséget kihasználva egyik alkalommal leléptem. Hol gyalogszerrel, hol szekéren, hol tehervonatra felkapaszkodva, kacskaringós úton haladtam hazafelé. Ha melegem volt, feltűrtem a gatyám szárát és az ingem ujját, ha fáztam, letekertem mindkettőt. Hetek alatt jutottam át szerb területre, ahol megint elfogtak, és a változatosság kedvéért Szabadkára vittek gyűjtőtáborba. Az egyik nap azt láttam, hogy a román katonákat bevagonírozzák, és elindítják őket hazafelé. Nyomban kiadtam magam románnak, beálltam mögéjük a sorba, és hangosan velük dalolva kimasíroztam a pályaudvarra, majd felszálltam a vonatra.
Az 1954. május 30-án a balatonfüredi kikötőben szerencsétlenül járt Pajtás-gőzhajó eredetileg dunai átkelőhajó volt, melyet 1918-ban építettek az újpesti Schlick-Nicholson-hajógyárban, kilenc másik, típusazonos társával egyetemben. Nevet is így kapott: 2-es számú csavargőzös lett. A második világháború harcai közepette a Markó utca vonalában elmerült a Dunában, csak a háború után emelték ki. Mivel a háborúban a balatoni hajópark teljesen megsemmisült, kézenfekvőnek látszott, hogy a dunai hajókból néhányat átcsoportosítsanak a Balatonra. Az akkor még hajózható Sió-csatornán keresztül így jutott a 2-es számú csavargőzös legnagyobb tavunkra, ahol Rákosi Mátyás, az első úttörő tiszteletére a Pajtás nevet kapta. A hajót időközben átalakították, befogadóképessége 150-ről 200 főre nőtt, ennek egyenes következménye volt a stabilitás romlása. Ez azonban csak keveseket izgatott, fő szempont a balatoni kapacitáshiány enyhítése volt. A későbbi vizsgálatok és visszaemlékezések alapján az 1954. május harmincadikai tragédia bármikor máskor is bekövetkezhetett volna, amennyiben a hajó túlságosan kissugarú fordulókört tesz, de az érintett kikötők hajózási útvonalai szerencsére nem tették lehetővé az ilyen manővereket.
A tó matuzsálemi korú hajói rengeteg vihart megéltek, s örömteli, hogy ma is aktívan működnek. Július elején kezdődik a balatoni hajózási főszezon. Gróf Széchenyi István elnökletével alakult meg 1846 áprilisában Pesten a Balaton Gőzhajózási Társaság 60 ezer forintos alaptőkével, amelynek alapszabály-tervezetét Kossuth Lajos írta. Az első balatoni gőzhajót még ugyanebben az évben, Széchenyi 55. születésnapján, szeptember 21-én bocsátották vízre. A Kisfaludy névre keresztelt első hajó előállítási költségeit a részvények árából fedezték, habár a tervezettnél jóval többe került. A 40 lóerős gőzgép Angliában, a hajótest az Óbudai Hajógyárban készült, és lovakkal vontatták az elemeket Füredre Triesztből, illetve Óbudáról. A Kisfaludy gőzhajó Tihany előtt egy korabeli felvételen (Fotó: MTI) A Kisfaludyról Jókai Mór, Garay János és Eötvös Károly is írt, s jóllehet minden Balaton-ábrázoláson szerepelt, a mai napig csak keveset lehet róla tudni. Mindössze négy kép maradt fenn, ezek sem túlzottan pontosak, műszaki adatait egyetlen forrásból ismerjük.
Baleset - Felborult a Pajtás gőzhajó a Balatonon Magyarország, Veszprém, Balatonfüred Balatonfüred, 1954. május 30. A füredi öbölben, 178 utassal és a 6 tagú személyzettel a fedélzetén, felborult és az oldalára dőlve elsüllyedt a Pajtás nevű csavargőzös hajó. 22 utas és a gőzhajó fűtője a vízbe fulladt. Az utasok többségét az évadnyitó vitorlásverseny résztvevői ki tudták menteni a vízből. MTI Fotó: vásárolt felvétel A magyar sajtóban a katasztrófa után mindössze egy rövid és pontatlan közlemény jelent meg, 30 évig egyetlen további sor sem láthatott napvilágot a tömegszerencsétlenségről. Készítette: Dr. Dvihally József Tulajdonos: Dr. Dvihally József hagyatéka Azonosító: MTI-FOTO-779728 Fájlnév: ICC: Nem található Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek:
Az átalakítás során még a legalapvetőbb műszaki követelményeket sem vették figyelembe: a Pajtásra a Jókai csavargőzös nagyobb méretű hajócsavarját szerelték, így indulás után a hajó fara felemelkedett, orra lesüllyedt, állékonysága csökkent. A hullámállóság miatt megnövelték az oldalmagasságot, de ezáltal a súlypontmagasság is nőtt, műszaki és stabilitási próbát sem végeztek. A látványosan billegő és dülöngélő hajó kapitánya jelentette a problémát, de ezzel az illetékesek a szabotázsvádak időszakában nem foglalkoztak. A tragédia 1954. május 30-án következett be. A Pajtás kora délelőtt, verőfényes időben futott ki a balatonfüredi hajóállomásról, a fedélzeten hatfőnyi személyzet és mintegy 180 utas tartózkodott, közülük sokan a gyereknapot ünnepelték a hajókázással. Amikor a Pajtás éles jobbkanyarral Tihany felé fordult, a móló másik oldalán éppen az évadnyitó vitorlásversenyt indították. Az utasok nagy része a hajó bal oldalára tódult, mire a jármű erősen megdőlt. A rémült emberek most a másik oldalra rohantak, ettől az amúgy is ingatag hajó jobbra billent.