A kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Utánvéttel feladott küldeményeket nem áll módunkban elfogadni. AZ ELÁLLÁSI NYILATKOZAT VISSZAIGAZOLÁSA AZ ELADÓ VISSZATÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE Az eladó vállalkozás internetes honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára az elállási jog gyakorlását. Ebben az esetben a vállalkozás tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolja a fogyasztói nyilatkozat megérkezését. Ha a fogyasztó a 45/2014. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, az Eladó legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket, így a szállítási díjat is. Ha a rendelés, egynél több tételt tartalmaz, de nem mindent szeretne visszaküldeni, abban az esetben a szállítási költség nem kerűl visszatérítésre. AZ ELADÓ VISSZATÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÓDJA HA ÖN DRÁGÁBB KISZÁLLÍTÁST VÁLASZTOTT.. A 45/2014.
Kevéssé ismert, de az okostelefonos alkalmazásboltokban is visszakérhetjük 14 napon belül a megvásárolt alkalmazások árát – az elállás az App Store-ban és a Google Play áruházban is érvényesíthető. Fájdalmas csere Az Egyesült Királyság kiskereskedelmi cégeinek érdekvédelmi szervezete, az ECR Retail Loss Group kereskedők megkérdezésével készített tanulmányt arról, hogy milyen hatása van a cégek gazdálkodására mindez, és arra jutott, hogy már a cégek eredményességét is befolyásoló hatása van. Jelentős veszteséget okozhat ugyanis, ha nem átgondolt a cserérével kapcsolatos szabályozás. Például az online rendelt termékek bolti cserelehetősége magas logisztikai költséget jelenthet. A KPMG tanácsadócég Egyesült Királyságban végzett felmérése szerint a fogyasztók 87 százaléka ingyenesen tudta visszacserélni a termékeit, mert egyre inkább versenyhátrány, ha egy cég ezt nem teszi lehetővé. A legtöbben (39 százalék) az üzletbe vitték vissza a terméket, 28 százalék az átvételi pontra, 22 százalék pedig csomagként adta fel.
Fotó: ShutterstockOnline vásárláskor nem minden esetben élhetünk indoklás nélkül az elállási joggal. Mi a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás? Hogyan kell erről a vásárlókat tájékoztatni? A vásárló indokolás nélküli elállási jogától eltérő, kifejezetten a vásárolt termék hibája alapján állnak fenn a kellékszavatossági, termékszavatossági és jótállási igények. A vállalkozás a jótállásra vonatkozó tájékoztatást a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. E tájékoztatás a jogszabály mellékletében foglalt mintatájékoztató útján is megadható. Milyen jogaink vannak vásárlóként kellékszavatossági igény alapján? A vásárló – választása szerint – az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül a vásárló által választott igény teljesítése lehetetlen vagy a vállalkozás számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna.
2020. 04. 28. | Tudatos Vásárló Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában. Az üzleti kapcsolat is – akkor működik jól, ha a résztvevők világosan és hátsó gondolatok nélkül fogalmaznak, és tisztességesen járnak el. Az éremnek két oldala van: a tisztességes üzleti kapcsolat létrehozásában a vásárlóknak is van szerepe! A Fogyasztó Barát cikkéből kiderül, hogy mitől lesz tudatos és etikus egy vásárló. Lássuk tehát, hogy a Fogyasztó Barát szerint mi a tudatos és tisztességes vásárló 10 + 1 pontja az internetes vásárlásnál! Ha egy webáruházban a Fogyasztó Barát emblémát látod, azt jelzi, hogy az adott webáruház részt vesz Fogyasztó Barát projektben: nem csak nehezen érthető "apró betűs" jogi szöveggel ismerteti a jogaidat, hanem a közérthető Fogyasztó Barát rajzos vásárlói tájékoztatót használja. A tudatos internetes vásárló 10 + 1 pontja 1. Ismerem a jogaimat, és nem élek vissza velük. 2. Ismerem a kötelességeimet, és nem akarom kijátszani a szabályokat.
9. Elállás esetén elfogadom, hogy a bankszámlámra kapom vissza a vételárat A főszabály szerint ugyanazzal a móddal kérhetjük vissza a vételárat, ahogy mi fizettünk: ha mi utaltunk, a webshop is utalással köteles a vételárat visszafizetni; ha mi készpénzben fizettünk, készpénzben jár vissza a pénz, stb. Gondolj bele: ha készpénzes utánvéttel vásárolsz (ez nagyon gyakori fizetési mód), akkor elvileg jogod lenne készpénzben visszakérni a vételárat, ami sokkal nagyobb költséggel jár az eladónak, mintha a bankszámládra utalna (bár ennek is vannak költségei). Szóval ilyen esetben jó megoldás, ha megegyezel az eladóval, hogy a vételárat visszautalhatja a bankszámládra, így mindenki jobban jár. 10. Tudom, hogy nincs elállási jogom, ha cégre kértem a számlát A fogyasztói jogok – így pl. a 14 napos elállási jog is – csak a természetes személyeket illetik meg, cégeket nem. A Fogyasztó Barát tapasztalatai szerint még mindig sokan hiszik azt tévesen, hogy lehetséges áfás számlát kérni a cégünk nevére, majd fogyasztóként fellépni.
Az Ügyfél/Fogyasztó felel a termék jellegének/tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot (azaz a termék rendeltetésszerű használatra alkalmasságának megállapításához szükséges használatot) meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért, amelyet a Kereskedő/Eladó részére köteles megtéríteni. 6. A Kereskedő/Eladó által viselt költségek: ha az Ügyfél/Fogyasztó eláll a szerződéstől, a Kereskedő haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 naptári napon belül köteles visszatéríteni az Ügyfél/Fogyasztó részére a termék vételárát és a szállítási költséget (amennyiben azt az Ügyfél fizette) az Ügyfél/Fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon, kivéve, ha az Ügyfél kifejezetten beleegyezett abba, hogy a Kereskedő más fizetési módot alkalmazzon. Ha azonban az Ügyfél/Fogyasztó a Kereskedő által ajánlott legkevésbé költséges fuvarozási módtól (posta/futárszolgálat/stb. ) eltérő fuvarozási módon választott, a Kereskedő nem köteles megfizetni az ebből eredő többletköltséget (azaz a legkevésbé költséges és az Ügyfél által választott fuvarozási mód közötti különbözetet. )