Amikor ezt megértette a samáriai asszony fut vissza a falujába, hogy elmondja: az akivel beszélt, az a Messiás, akit olyan régóta várnak. Tódul ki a falu lakossága és meg is mondják az asszonynak: "Most már nem a te beszédedre hiszünk"- hanem számunkra is világossá vált: Jézus a megváltó. Te érted már? Nincs maradandó… 2022. 18 Mert nincs itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük. (Zsidókhoz írt levél 13, 14) Amikor valaki mélyen elgondolkodik azon, amit maga körül lát, bizony nem kevesen arra a következtetésre jutnak, hogy ami körülöttünk van, az lassan már az elviselhetetlen határát súrolja. Lelki és erkölcsi síkon is nagy eltérések vannak. Abban azonban most már mindenki egyetért: semmi nem maradandó, minden múlandó. Reménytelenül, egykedvűen, egészségesen, betegen, mulatozva, lerészegedve, belőve vagy józanul gondolkodva az élet dolgairól, az eredmény egy és ugyanaz: nincs maradandó városunk ezen a világon. Zarándokúton járunk és az egyszer mindenkinek véget ér. A Szentírás pont erre figyelmeztet.
Szabó Ferenc kiemeli, hogy mi, keresztények az "Isten halálát" hirdető ateizmussal szemben valljuk: "Isten nem halt meg! " Az Örökkévaló nem halhat meg, legfeljebb az emberi tudatoktól, lelkiismeretektől van távol, számukra rejtőzik, mert valami az isteni Nap és az emberi szem közé került: az emberi gőg felhője elhomályosítja a Napot: napfogyatkozás történt. Erről írt Martin Buber izraeli osztrák vallásfilozófus 1953-ban Isteni napfogyatkozás című könyvében. Szabó Ferenc atya emlékeztet: az amerikai eredetű "Isten meghalt teológia" "nagy zajt" csapott az 1960-as években, de múló divatnak bizonyult. Ám valamire ráirányította a figyelmet, "egy bizonyos Isten" ugyanis valóban meghalt. A hamis elképzelésekből, illúziókból, beteges bűntudatból eredő, "emberszabású" istenképnek vége. Az egyre terjedő közömbösség, szekularizáció annak is jele, hogy az emberek könnyen megvannak egy bizonyos deista vagy teista istenfogalom nélkül. Ha az istenélmény, a tapasztalat hiányzik, ha az istentan elszakad a kinyilatkoztatástól, és merő spekuláció lesz, ha a hit nem termékeny a szeretetben, az embereket "hidegen hagyja" az istenkérdés.
Tagja volt a Főtanácsnak, tehát tekintélyes és tehetős ember volt, aki magára tudta vállalni a temetés költségeit is. Erről a próféta így jövendölt: "És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában" (Ézsaiás 53:9). A Jézus feltámadásáról szóló prófécia a Zsoltárok 16:10-ben található: "Mert nem hagyod lelkemet a Seolban (holtak hazájában); nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. " És másik helyen is: "Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úrnak cselekedeteit! Keményen megostorozott engem az Úr; de nem adott át engem a halálnak" (Zsoltárok 118:16-18). Hóseás próféta pedig így jövendölt: "Megelevenít minket két nap múlva, a harmadik napon feltámaszt minket, hogy éljünk az ő színe előtt" (Hóseás 6:2). A feltámadás ezen kívül élesen megkülönbözteti Jézust minden más vallásalapítótól. Ábrahám, Mohamed, Buddha, Konfuciusz, Lao-ce és Zoroaszter csontjai még itt vannak a Földön.
VISSZA A SOROZAT OLDALÁRA AZ IGEHIRDETÉS LETÖLTÉSE PDF FÁJLKÉNT AZ IGEHIRDETÉS MEGHALLGATÁSA Hogyan kezd Isten újat? 2. rész Lekció: Mk 1, 1-15/ Textus: Ézs 51, 7-8 2013. július 28. Elképzelhető-e még egyszer öröm ott, ahol most sírás van? Élet ott, ahol most gyász és halál uralkodik? Ha meg tudott fordulni a helyzet életből, bőségből, elégedettségből szomorúságba, gyászba - meg tud-e fordulni újra? Ami elromlott, ami összetört, ami elveszett - helyreállhat-e ismét? Ezekkel a szavakkal kezdtük ennek a fejezetnek a magyarázatát két hete. Mert a próféta, Ézsaiás küldetése éppen az, hogy meghirdesse: igen, Isten újat kezd. Történelmileg a Krisztus előtti 6. század végén vagyunk, a babiloni fogság idején. Izrael gyermekei között már a harmadik generáció születik idegen földön. Egy olyan nép életében hangzik Istennek ez a kijelentése, amelyről azt lehet mondani: megroppant gerincű, álmait vesztett, megtört közösség. Az otthonuk több száz kilométerre, Jeruzsálem, Júda csupa rom. A templom, ahol Isten megjelent közöttük, ahol találkoztak Vele, csupa rom.
4. Nem emeri tervek és programok által, hanem Isten vezetése által. 5. Nem emberi célokért, hanem Isten dicsőségére, Isten Országának épülésére. 6. Nem egocentrikus, hanem Krisztocentrikus módon, megadva Jézusnak a szabad irányítást az életünkre nézve. Ez a jó sorrend. Varga Róbert lelkipásztor