Függetlenül attól a ténytől, hogy valaki egyidejűleg két- vagy több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik – nyugdíjjogosultság és nyugdíjmérték szempontjából az adott időszakra csak egyszeresen tud szolgálati időt szerezni. Az általános szabály alól van azonban kivétel, akiknél lehetőség nyílik ún. kiegészítő szolgálati idő szerzésére. 2021. 02. Közalkalmazotti jogviszony Öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenység 2021-ben Minden év elején kiemelt az érdeklődés arra, hogy az öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátás mellett milyen feltételek mellett lehet keresőtevékenységet folytatni. 2020. 12. 17. Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel Közalkalmazott rendkívüli lemondása tárgyában döntött a Kúria A perbeli esetben a felek egybehangzó szándékát bár két okirat tartalmazta, azok egyező tartalmára figyelemmel a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszűnt. Kiegészítő szolgálati idő többletmunka esetén Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy amennyiben valaki egyidejűleg két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és ezen jogviszonyokból származó keresetei után az előírt járulékokat megfizette, úgy abban az esetben a nyugdíj megállapításakor kétszeresen szerez-e szolgálati időt.
Átmeneti rendelkezések A közalkalmazotti törvényt módosító 2007. évi C. törvény záró rendelkezései [31. § (7)–(8)] szabályozták, hogy a jogellenes jogviszony megszüntetésével öszszefüggő módosított rendelkezéseket mikortól kell alkalmazni. Így egyértelműen kimondásra került, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetéséhez kapcsolódó jogkövetkezményeket a törvény hatályba lépését követően kezdeményezett munkaügyi jogvitában kell alkalmazni. Azaz, a folyamatban lévő munkaügyi jogvitában nem, de a 2007. szeptember 1-je után indított jogviták esetében már alkalmazni kell. Azaz, ha 2007 augusztusában szünteti meg a munkáltató jogellenesen felmentéssel a közalkalmazott jogviszonyát, de a közalkalmazott a 30 napos jogorvoslatra rendelkezésre álló határidőn belül 2007. szeptember 10-én kezdeményez bírósági eljárást, ez a törvény hatályba lépését követően indított eljárásnak minősül, és már az új jogszabályi előírásokat (Kjt. 34. §) kell a bírósági eljárás során alkalmazni.
2020. 10. 28. Felmondási idő alatti új jogviszony létesítése Vállalkozás és közalkalmazotti jogviszony 2020. 09. 21. Szabadság kiadása felmentési idő alatt 2020. 08. 03. Sajátjogyú nyugdíjasok díjazása 2020. 07. 01. után Kúriai határozat: jár-e sérelemdíj a jogellenes munkáltatói intézkedés miatt? Határozatot hozott a Kúria: a jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában – személyiségi jogsértés megállapíthatósága nélkül – még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére, olvasható a Kúria honlapján. {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Ha a közalkalmazott nem kéri eredeti munkakörébe való visszahelyezését, a jogviszonya megszűnik, a bírósági ítélet alapján 12–24 havi átlagkeresetének megfelelő díjazást fog kapni. Továbbá meg kell fizetni a részére a felmentés esetén járó átlagkeresetet és a végkielégítés összegét is. Közalkalmazott jogellenes jogviszonyának megszüntetése 2007. szeptember 1-jétől új szabályok kerültek bevezetésre a közalkalmazott jogellenes jogviszonyának megszüntetése esetén. Szabályozásra került a jogviszony megszüntetésének a jogcíme, illetve a közalkalmazottat terhelő jogkövetkezmények köre. Ha a közalkalmazotti jogviszonyt jogellenesen szüntetik meg, akkor úgy kell tekinteni, mintha fegyelmi elbocsátás jogcímén szűnt volna meg, azaz, jogellenes megszűnés címén a fegyelmi elbocsátás következményeit kell alkalmazni. Ilyen jogellenes megszüntetés lehet: Nem jelenik meg a dolgozó munkavégzésre – felszólítás ellenére sem. A rendkívüli lemondás nem megalapozott. Lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról, de nem hajlandó a lemondási időt teljes tartamát ledolgozni, vagy csak egy részét dolgozza le, noha ebben nem állapodott meg a munkáltatóval.
30/a–d. §, illetőleg 32. § (2) bekezdése alapján. (2007. 09. 01-jétől hatályba lépő új szabályok. ) Ha a munkáltató felmentése felmentési tilalomba ütközik. Amennyiben a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselőjének, illetve a közalkalmazotti tanács tagjának közalkalmazotti jogviszonyát fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezésekbe ütköző módon – ide értve a helyi önkormányzat képviselő-testülete által elrendelt fegyelmi eljárást –, illetve a szakszervezeti tisztségviselők védelmére vonatkozó Mt. 28. §-ában foglaltak megszegésével szünteti meg. Ezen esetekben a dolgozó kérheti, hogy eredeti munkakörében foglalkoztassa a munkáltató, azaz a dolgozó mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy akar-e azon munkáltatónál dolgozni, ahonnan elküldték, vagy nem él ezzel a jogszabályi lehetőséggel. Ha kéri a dolgozó, hogy szeretne eredeti munkakörében ismételten dolgozni, akkor a munkáltató köteles őt visszavenni, nem kérheti a bíróságtól, hogy tekintsen el e dolgozói kérés teljesítése elől, mert például nincs meg az állás vagy nincs pénzügyi fedezet a bér kifizetésére.
A bírói gyakorlat alapján a világos indokolás követelményének megfelel az az indokolás, amely megjelöli azt a tényt, körülményt, amelyre az intézkedést a munkáltató alapította, és abból – függetlenül attól, hogy azt összefoglalóan vagy részletezően határozta meg – megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára (BH2001. 395. ) A fenti követelményeknek az alperes intézkedése eleget tett. A rendkívüli felmentésben összefoglalóan megfogalmazott indokok - így különösen az egyetem tekintélyének csorbítására alkalmas megnyilvánulások, a hallgatók emberi méltóságának, személyiségi jogának megsértése, valamint az oktatás minőségével kapcsolatos kifogások – részletes kifejtésére a bizottsági üléseken a panaszok szó szerinti ismertetésével sor került, így a felperes a vele szemben felmerült és kifogásolt magatartásokat már a rendkívüli felmentését megelőzően megismerte. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a jognyilatkozatokat tartalmuk szerint kell elbírálni függetlenül attól, hogy a nyilatkozattal élő fél a rendkívüli felmentés mely pontjára hivatkozik.
A jogkövetkezmények egy része a vezetői beosztáshoz kapcsolódik, másik része fizetési kötelezettséget fogalmaz meg. Így többek között a jogviszonyát jogellenesen megszüntető közalkalma- 39 PARAGRAFUS zott egy évig magasabb vezetői, illetve vezetői beosztást nem kaphat. A jogkövetkezmények másik része a fizetési kötelezettség körében keletkezik, hiszen 2007. szeptember 1-jétől, ha a jogviszonyát jogellenesen megszüntető közalkalmazott a lemondási időnek megfelelő átlagkereset megfizetésére kötelezett, és ezen túlmenően a munkáltató az igazolt kárának megtérítését is követelheti. Tekintettel arra, hogy a lemondási idő 2 hónap, így kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kell megfizetnie a közalkalmazottnak. Ha a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése azért minősül jogellenesnek, mert csupán a lemondási idő egy részét töltötte a munkáltatónál, ebben az esetben a lemondási időből hátralévő résznek megfelelő átlagkeresetet kell a munkáltató számára megfizetnie. A lemondási időnek megfelelő átlagkereset megfizetésén túl terheli a közalkalmazottat a munkáltatónál felmerült kár megtérítése is.