Bevallottan elfogult könyv: a színház, a kollégák, az ügy iránti, életre szóló vonzalmát a szerző egy pillanatra sem rejti véka alá.
(Ha a parancsoknak megfelel az előadás, akkor a katonák az első hadifogolycserével mehetnek haza. ) A színháztól mindig várjuk a csodát, de most ennek a helyzetnek valóban nagyobb a tétje. (Mellékszálon eszembe jutott, hogy száz éve még ebben a hadifogolytáborban fel sem merül, hogy a táborparancsnok esetleg nem tartja be a szavát. Ma ugyan bízni tudnánk-e egy hasonló ígéretben? ) Nagyon jó, hogy a rendező gyorsan képes a jelenetek között váltani, pörög a cselekmény, növekszik a feszültség. (Szokolai Brigitta dramaturgi közreműködése ne maradjon említetlen, bár dramaturgot csak akkor szoktak emlegetni, amikor valami nem jól működik. ) Az előadásba belesimulnak a Csárdáskirálynő legismertebb dallamai és néhány párbeszédtöredéke, mi pedig végig nagyon intenzíven drukkolunk, hogy a szereplőink túléljék a szibériai fogolytábor megpróbáltatásait, ne fagyjanak szét, ne haljanak éhen és sikerüljön három hét alatt bemutatni a táborparancsnok igényeinek megfelelően a nagyoperettet. Nagyon jól működnek az egyszerű megoldások, amelyek cserébe nem igényelnek bonyolult átállásokat: két egymás mellé helyezett szék, amelyet külön világítanak meg (némi hanghatással) sikeresen válik taxivá.
A társulat "nem picsog, hanem csinálja" - a félház sem töri meg a játszók hatalmas lendületét. A háttérben dolgozók szíve-lelke is benne van ebben a munkában, nem pusztán Kálmán Imre zenéje ragad el minket, DE mindehhez nagyon kell, hogy legyen egy olyan szereplő, akihez különösen kötődni tudunk. Az előadás legerősebb tartóoszlopa: Müller Áron szerepében Lábodi Ádám karmester. – Igen, spontán elírtam, de nem javítom vissza, mert ebben minden benne is van. Lábodi Ádám igazi karmester (akár egy Cser Ádám2 is lehetne, el tudna vezényelni akár egy teljes nagyzenekart is), szenvedélyesen benne él a zenében. Egyszerre láthatunk benne igényes művészt, aki az adott körülmények között hétköznapi emberből szupermenné kénytelen válni, de végig érzi a korlátait és a feladata lehetetlenségét. A színész kiválasztása telitalálat, éppen tíz éve játszott Mohácsi János Csárdáskirálynőjében is Székesfehérvárott, sőt a rendező egy korábbi zenés vizsgájában (Csárdásmiska) is, így korábbi tapasztalatait is be tudta ebbe a nagyon jó JÁTÉKba építeni.
József Attila Színház 2021 augusztus 04. szerda, 4:06 Nyolc bemutatóra készül az új évadban a József Attila Színház, amely ősszel az Egy szoknya, egy nadrág, a Valami bűzlik… és a Szibériai csárdás című darabot, valamint a Furcsa pár női változatát is műsorra tűzi. A további premierek között van a Száll a kakukk fészkére, az Ágacska, Az imposztor és a Portugál című darab – mondta Nemcsák Károly igazgató a színház hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Kiemelte: augusztus 1-től 19 művészt alkalmazottként tudnak foglalkoztatni, amire 2010 óta nem volt lehetőség. A társulat tagja Auksz Éva, Fehér Anna, Jónás Andrea, Kónya Merlin Renáta, Kovalik Ágnes, Kulcsár Viktória, Pikali Gerda, Szabó Gabi, Blazsovszky Ákos, Chajnóczki Balázs, Fekete Gábor, Fila Balázs, Horváth Sebestyén Sándor, Lábodi Ádám, Lukács Dániel, Quintus Konrád, Zöld Csaba és Nemcsák Károly. Két magántáncos, Tonhazier Tünde és Horváth Ádám is csatlakozik a társulathoz, amelynek művészeti vezetője Hargitai Iván rendező lett. Fotó: József Attila Színház Mint az igazgató kiemelte, állandó játszótársaik maradnak a színház örökös tagjai, Galambos Erzsi, Bodrogi Gyula, Láng József és Ujréti László, valamint Jakus Szilvia, Kocsis Judit, Molnár Zsuzsanna, Vándor Éva, Botár Endre, Galkó Balázs, Kiss Gábor, Újvári Zoltán és Bergendi Áron.
József Attila Színház címkére 6 db találat Az intézmény 19 művészt is alkalmazottként tud foglalkoztatni, amire 2010 óta nem volt lehetősézőkövesd - A balesete óta eltelt tíz hónapot nehezen élte meg Rékasi Károly. Reméli, ősszel ismét színpadra állhat. Interjú: Rékasi Károly színművésszel. Miskolc - Nemcsák Károly színművész – Érdemes Művész, Jászai Mari Díjas – a budapesti József Attila Színház igazgatója megyénk szülötte. Budapest, 2012. augusztus 26., vasárnap (MTI) - Évadnyitó utcabálra hívja a közönséget a József Attila Színház: a bemutató előtt álló darabok és korábbi produkciók zenei részleteiből kapnak ízelítőt azok, akik szeptember 8-án ellátogatnak a teátrumhoz. Budapest (MTI) - Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas színművészt nevezte ki a József Attila Színház igazgatói posztjára Tarlós István főpolgármester.
Tûz ütött ki vasárnap
délután Budapesten, a József Attila
Színház pincéjében. A
lángokat a tûzoltók rövid
idõ alatt
• 2021. december 14. Várakozáson felül jó élmény volt a József Attila Színház előadása a 13 éves fiam számára is – ezen a vasárnap délutánon elfelejtettük, hogy egyáltalán nem szeretjük az operettet. Hargitai Iván rendezésének első felvonása után mindkettőnk első gondolata az volt, hogy akár azonnal jöhetne még egy teljes Csárdáskirálynő is utána. Az első felvonás persze csak előkészítés volt, a történet igazán csak a második részben bontakozott ki, és jutottunk el az állótapsig délután hatra. Lábodi Ádám és Kulcsár Viktória Már a szünetben – a mosdóban – kiderült, hogy több újranéző is van köztünk, akik már akkor kinyilatkoztatták, hogy még csak most jön a java… Amikor egy előadás szünetében ismeretlenek elkezdenek lelkesen beszélgetni a darab kapcsán, a lehető legjobb jel. Ilyenkor tudhatja mindenki más is, hogy nem ő az egyetlen, akit berántottak a látottak. (Van, amikor még az együtt érkezők is kerülgetik a fő témát, és mindenről szót ejtenek, csak éppen a közösen nézett műről nem. )
(Nem mellékesen azt a két előadást is nagyon szerettem, és melegen ajánlom. ) Hozzájuk képest az igazi primadonnának, Kulcsár Viktóriának kevésbé hálás a helyzete, ráadásul meg kell győznie minket, hogy képes a jellemfejlődésre, miután könnyelmű, tábornokokkal flörtölő nőszemélyként ismertük meg. Kaltenberg tábornok: Quintus Konrád Quintus Konrád tábornokát kellően lehet utálni, bár így is könnyen megérthetővé vált a motivációja. (A darabban ennyire negatív szereplő kevés van, elvitte a balhét szinte egyedül. ) Az előadásban összesen 23 színész lép fel, és szinte mindenkinek jut legalább egy-két emlékezetes villanás, vagy annál is több. Schlanger András szintén a fogoly tisztek között van (előző délután idősödő Szindbádként láttam még főszerepelni a 6színben). Kónya Merlin Renátát pedig megsajnáltuk méltósággal viselt boldogtalan szerelméért. (Mindenkit nem sorolok fel, inkább a bejegyzés végén közlöm a színlapot, hogy ne váljon olvashatatlanul hosszúvá ez az AJÁNLÓ. ) Dina: Kónya Merlin Renáta Az előadás sikerében benne van minden fent említett körülmény és az is, hogy IGAZI CSAPATJÁTÉKOT látunk élő zenével.
A néző fantáziája jól terhelhető, és ezt Hargitai Iván is tudja, bár a határokat jellemzően csak a forráshiányos függetlenek merik igazán feszegetni. ) Egy prózai színháznak ez a tábori színházi alaphelyzet természetszerűleg jelentősen hálásabb, mintha egy igazi operettet tűznének műsorra, ahogy azt a legtöbb vidéki színház rendszeresen megteszi, ahol ugyanazok a művészek játszanak Csehovot is és lépnek fel a jó énektudást igénylő produkciókban is. Jelenleg ez az utóbbi szempont kevésbé lényeges, nincs szükség nagy tánckarra sem (három pár azért van – koreográfus: Góbi Rita), és különleges jelmezekre, sok öltözésre sem. Kárpáti Enikő ruhái úgy is sikeresen megteremtik a hangulatot, hogy nagyon kevés bútort és kelléket használ az előadás – azok viszont nagyon jól vannak megválasztva. (Az előadáson belüli előadás kellékeire ez különösen igaz, öröm nézegetni pl. a koccintásokat a különféle üvegekkel, bádogbögrékkel. ) A darab operett-paródiába hajlik a próbajelenetekben, ahol a színészek rájátszanak esetleges képesség-hiányaikra is, mert könnyen lehet, hogy egyikük-másikuk csak a mi kedvünkért hiteti el velünk (a meghallgatásnál), hogy nem tud énekelni.