A lázadás leverése többszörösen erősítette tekintélyét: egyfelől elejétől fogva ellene volt a Bakócz Tamás által 1514. április 16-án meghirdetett keresztes hadjáratnak, másfelől a mozgalom eltiprása a középnemesi és a bárói rétegben is növelte a befolyását. A felkelés vezetőit különös kegyetlenséggel végeztette ki, és részt vállalt a parasztháborút megtorló röghöz kötési intézkedésekben, de később maga is rossznak értékelte tettét. Az ezt követő években, a Jagelló-kor alatt az ország zavaros állapotait, a különböző pártharcokban vett részt, amelyet saját hasznára akart fordítani, hogy királlyá választásához egyengesse útját. Az 1520-as években Magyarországon három önálló haderő létezett, amely már önmagában jelzi a feudális széttagoltságot. A király mellett hadsereggel rendelkezett Báthori István nádor és Szapolyai János erdélyi vajda is. A nádor és a vajda 1515-ben már a déli végeken portyázott. Céljuk azonban nem törökellenes háború (hadjárat) indítása volt, hanem az 1515-ös (harmadik) Jagelló-Habsburg dinasztikus szerződés aláásása.
[11] Ennek ellentmondani látszik, hogy a Szapolyai-családról a 15. század derekát megelőzően semmit sem tudunk. Valójában Pozsega vármegye (ahol a Szapolyai-család névadó faluja található) közvetlenül a Magyar Királysághoz tartozott, a Dráva–Száva közének keleti részét csak az 1540-es évektől nevezték Szlavóniának. [12] Ráadásul a szlavón tartománygyűlés csak 1558-ban olvadt bele a horvát Száborba, azelőtt a horvát és szlavón nemesség külön identitással rendelkezett. Hasonló toposz, hogy János király környezete, királyi udvara délszlávokból állt. Mint arra Kubinyi András rávilágít, az elképzelést először Szekfű Gyula vetette papírra, ténylegesen Szapolyai János szolgálatában kevés szerb és horvát állt. [13]Szapolyai János szláv királyként való emlegetése a szomszéd népek nacionalista irodalmában is megjelenik. GyermekeSzerkesztés Feleségétől, Jagelló Izabella (1519–1559) lengyel királyi hercegnőtől, 1 fiú: János Zsigmond István[14] (1540–1571), II. János néven választott magyar király, János Zsigmond néven erdélyi fejedelem, nem nősült meg, gyermekei nem születtek Ágyasától, Kardosné debreceni magyar úrnőtől, nem születtek gyermekeiJegyzetekSzerkesztés↑ Fodor, História 2012/2 8. o.