A külső vakolatot öntevékeny tisztségviselő tagok tégláig leverték és Tóth Árpád helybeli kőműves-mester újramunkálva kőporral bedörzsölte. A toronyjavító és bádogos munkákat Molnár István helybeli mester végezte. Az anyag és mester-munkákért 154. 000 Ft-ot fizettünk a hívek adományaiból. Az egyházközségi vezetés Szirbek Ferenc esperes-plébánossal az élen igyekezett a modern korral is haladni. Az 1982-es évben a harangozás lett villamosítva. 1983-ban a padok villannyal való fűtési munkáit végezte el Szabó Sándor pécsi kisiparos. Az 1984-es évben a sekrestyébe vízvezetéket szereltettünk. Ezek a munkák szintén a hívek adományából kerültek kifizetésre, összegszerűleg 220. 000 Ft-ot tettek ki. (Petrás Antal) Kiegészítés 2017-évben: 2001-2002-ben Jáky György orgonaépítő mester által elkészült a kistemplom új orgonája. Jellemzői: 5 regiszter, függesztett pedál, hangterjedelme a manuálon C-f3 54 hang, a pedálon C-d1 27 hang. Szekrény: tömör tölgyfa, viaszolt Szerkezet: tölgyfa, jávorfa, kanadai jegenyefenyő Összköltség: 4.
Közigazgatásilag 1870-ig, egyházilag pedig 1921-ig tartoztak össze, azóta önállóak. A Szent Mihály kápolna kicsi volt. Új, nagyobb templom építésébe kezdtek, amelyet Gertsner Károly tervezett neoromán stílben, már akkor nagyobbítási plusz tervvel, de ez idôközben elkallódott. Az elkészült templomot Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök áldotta meg 1912. szeptember 22-én. A falu 1914-ben a Budatétény nevet veszi fel. A falu népesedett és Shvoy Lajos megyéspüspök indítására hozzákezdtek a templom nagyobbításához. Ezt már az 1925–36-ig a plébániát vezetô és itt letelepedett Isteni Ige Társasága elkezdte, majd az 1930-as évek végén Krassay Virgil építész által készült modern kazettás mennyezettel elkészült templomot Shvoy Lajos megyéspüspök 1941. szeptember 14-én Szent István király tiszteletére konszekrálta. A II. világháború alatt a templom súlyosan megsérült, ekkor pusztultak el az 1912-ben készült rész magyar szenteket ábrázoló üvegablakai is. A templommal összefüggésben, a sekrestye és szentély mögé 1985-ben hitoktatótermet épített az egyházközség.
1965-66-ban R. Ratkai Ida irányította a templom műemléki feltárását, helyreállítását pedig erdei Ferenc tervei alapján végezték. A templomot 1990-ben életveszélyessé nyilvánították, mivel falai időközben megsüllyedtek és megrepedtek. 1994-ben a Szent István Király Alapítvány kezdeményezésére elkezdődött a restaurálás előkészítése, melynek során Sedlmayr János építész tervei alapján megtörtént a helyreállítás, és az esővíz elvezetésének megoldása után sikerült megállítani a falak süllyedését is. Írta: Batizi Zoltán Felhasznált irodalom és források - Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. kötet. Akadémiai kiadó, Budapest 1987. - Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztény, román és átmenet stylű mű-emlékeinek rövid ismertetése. Budapest, 1876. - Horváth M. Ferenc: Nagybörzsöny- Kiadja a Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. Megjelent a magyar állam millenniumára. - Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század). Főszerkesztő: Kristó Gyula. Akadémiai kiadó, Budapest 1994.
Önálló lelkészség 1922-ben lett Komárom. Első plébánosa Surányi Ferenc, később esperes-apát plébános volt 1955-ig. Surányi Ferenc idejében és közreműködésével épült az elemi leányiskola és zárda 1923-25, az emeletes fiúiskola 1939, a Jézus Szíve- Nagytemplom – 1935-37. évben. A Szent István templom időközi javításairól táblák tanúskodnak 1923, 1942, 1943-ból. Maradt tennivalója az utódoknak is. Az 1968. évben Dr. Péntek Kálmán esperes-plébánosunk idejében, Galambos László és Szalai Ferenc hitoktatók vezetésével nagy templom-belső átalakítást végeztek. Ekkor lebontásra került a szószék, a régi szobrokat eltávolították, a fa oltárokat kicserélték. A szobrok helyére festmények, a fa oltárok helyére márványoltár részek kerültek, a főoltár szembemiséző márványlap lett. A régi padozat is új mozaikkal lett fedve. Falak, ablakok, padok szorgos társadalmi munkával újra lettek festve. Ez a templombelső mai formája. Az 1978-as év a templom külső tatarozásának éve volt. Horváth József esperes volt ekkor a plébánosunk.
A templom védőszentje Szent István Településünk legértékesebb építészeti látnivalója az 1759-ben elkészült, nagyméretű templom. Egyedülálló a szentéj egyik falfestménye: a koronázási palást hímzését örökíti meg, melyen Szent István király és Gizella királynő mellett Szent Imre herceg is látható. A templom épülete barokk műemlék. Hossza 34 méter, szélessége 12 méter, a torony magassága kereszttel együtt 35 m. Külső felújítása legutóbb 1977-ben történt, a belső részek restaurálását 1982-ben végezte el Takács István festőművész, aki matyóföld szülötte. Kapcsolódó anyagok Szent István király Wikipédia Gizella királyné Szent Imre herceg A Mária szobor Községünk katolikus templomának egyedülálló értéke a Jézus Krisztus anyját megmintázó kegyszobor, melyet a helyi hagyományok szerint időnként átöltöztetnek. Ünnepi alkalmakkor tehérben pompázik. Halványkék szalag van a derekán, s az augusztusi körmenetben megkerülik vele a templomot. A "máriáslányok" hordják a Szűzanyát két rúdon. Az öltöztetőket pedig "máriásanyáknak" hívja a falu.
Szentbeszéde végén Veres András püspök arra kérte a híveket, hogy a jövőben is viseljék gondját gyönyörűen felújított lelki otthonuknak. Knoll Miklós, a plébániai tanácsadó testület alelnöke köszöntötte a főpásztort, és köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a komáromi Szent István-templom újjászületéséhez. A szentelésen részt vett Molnár Attila, Komárom polgármestere; Molnárné Taár Izabella, Komárom Járási Hivatalának vezetője; Vajda Bence önkormányzati képviselő és Farkas Péter, a WF Építőipari Kft. ügyvezetője, a felújítás felelős vezetője és fő támogatója. A szentmisén Horváth Istvánné Vereb Rozália vezetésével zenei szolgálatot végzett a helyi katolikus énekkar, valamint közreműködtek a komáromi 77. Számú Bíró Lucián Cserkészcsapat tagjai és vezetői. Forrás: Győri Egyházmegye Szöveg és fotó: Vörösháziné Ádám Zsuzsa Magyar Kurír
Nagybörzsönyben a faluba vezető út melletti első épület egy legalább hétszáz éves kis templom, ami körítőfalával, átgondolt arányaival azonnal felhívja magára a figyelmet. Mielőtt belépnénk a templomba, érdemes körbejárni az épületet: az 1632-ben emelt kerítőfalon belül egykor temető volt, ma kis templomkertként funkcionál a kerített rész. Barnásvörös kőből faragott kváderekből épültek a kelet felé néző kis istenháza falai, melyek eredetileg is vakolatlanok voltak. A templomhajóhoz nyugat felől a tatárjárás után épülhetett az ikerablakokkal díszített templomtorony, míg kelet felé az apszis már építéskor is megvolt. A félköríves szentély külső falán másfél tucatnyi faragott férfifej néz szembe a kíváncsi szemlélővel – egyes források szerint a tatárjáráskor itt legyőzött pogányok arcvonásait örökítették meg, más forrás egyszerűen szakállas férfifejekről ír, egy harmadik pedig magyaros karakterűnek ítéli a kőfejeket. A dél felé néző kapun belépve egyszerűen berendezett térbe jutunk. Egy 1690-es feljegyzés szerint igen szegényes felszereléssel rendelkezett, tehát régen sem lehetett sokkal díszesebb a belső tér, mint napjainkban.