A Városi Úttörőelnökség is szervezett üdültetési jellegű úttörő- és őrsvezetőképző táborokat 400-500 gyermek részére. A lehetőségek bővítését célozta a Vidám Park mellett tervezett úttörő- és napközis tábor kialakítása. A szocialista reform második szakasza (1961–1970) Az 1972-es oktatáspolitikai határozat nevelés-oktatási célkitűzései 1972. június 14-15-én tartott ülésén az MSZMP KB. határozatot hozott Az állami oktatás helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól címmel. Ebben leszögezték, hogy "Az 1957-ben megindított iskolareform célkitűzései továbbra is helytállóak. "
A szépen terjeszkedő intézmény azonban még így is hamarosan szűknek bizonyult. Az új iskolaépületet 1927. november 5-én szentelte fel Shvoy Lajos megyéspüspök. A kötet tartalmazza a tanítói oklevelet kapottak névsorát 1935-1959 között. A kötet 350 példányban jelent meg! Nagy Zoltán - Székesfehérvár Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
[63] Uo. [64] Az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i KB határozat végrehajtásának tapasztalatai és a közoktatás további fejlesztésének irányelvei. Kossuth Könyvkiadó. Bp., 1972[65] Uo. [66] Székesfehérvár Oktatási, Népművelési, utóbb Népművelési Osztályának iratai. 1981-1990. [67] 1986 szeptemberétől bizonyos szakmákban elkezdődött az ötéves technikusképzés. Elkezdődött az 1978-ban és 1979-ben bevezetett általános és középiskolai tantervek átdolgozása, maximalizmusuk csökkentése, a tankönyvek korrigálása, anyaguk terjedelmének szűkítése. 1987. február 10-én minisztériumi útmutató jelent meg az iskolai könyvtárakkal kapcsolatban. június 15-én minisztériumi útmutató jelent meg az iskolák mellett működő iskolatanácsok szervezésétől. szeptember 8-án miniszteri rendelet jelent meg a nevelési tanácsadó újjászervezéséről. 1988. június 15-én miniszteri ajánlás jelent meg az iskolai értesítők (évkönyvek) újbóli kiadásáról. Az 1888. augusztus 31-én kelt miniszteri rendelet úgy intézkedett, hogy az általános iskola 1-4. osztályában "az anyagi támogatásra szoruló tanulókat ingyenes tankönyvellátás illeti meg".
1975 és 1980 között tovább javultak az oktatás személyi feltételei. A szakos ellátás 94, 8%-ról 97, 2%-ra nőtt. Az általános iskolában működő pedagógusok száma 121 fővel (494-ről 615-re), a szaktanárok száma 54 fővel (168-ról 222-re) növekedett. A vizsgált időszak alatt a tanárképző főiskolák levelező tagozatán 14 tanító szerzett szaktanári oklevelet. Az 1979/80-as tanévben működő 615 pedagógus közül 39 egyetemi, 299 főiskolai, 277 tanítói végzettséggel rendelkezett. Tovább tartott a pedagógus pálya elnőiesedése. A vizsgált időszak kezdetén 455 (92, 84%), az 1979/1980-as tanévben 562 (91, 53%) volt a pedagógus nők száma. [58]A tankötelezettségAz 1970-es évek elejétől egyre több szó esett a szaksajtóban és a pedagógusok körében az iskolai ártalmakról, a tanulókat az iskolában érő káros pszichikus hatásokról, valamint a kisegítő, korrekciós osztályokról. 1972. október 2-án miniszteri utasítás jelent meg a nevelési tanácsadókról és működésükről. március 3-án pedig miniszteri állásfoglalást adtak ki az iskolaérettségről.
A miniszter úgy ítélte meg, hogy az előterjesztett programok "a következő másfél évtizedben szolgálni tudják a tartalmi, szervezeti, irányítási korszerűsítést". törvény az oktatásról Az országgyűlés által 1985. április 18-án parafált 1985. törvény – az óvodától az egyetemig – közös keretben szabályozta a hazai nevelés és oktatás ügyeit. Bevezetőjében kimondta, hogy "A Magyar Népköztársaságban az oktatás az általános műveltség és a szakmai ismeretek megszerzését és bővítését, az ifjúságnak, valamint a tanuló felnőtteknek szocialista, humanista szellemű, az igaz hazafiság és a nemzetköziség eszméit érvényesítő nevelését szolgálja. Feladata, hogy segítse a személyiség, a képességek és a készségek kibontakoztatását, valamint a szellemi s a testi fejlődést és olyan állampolgárok nevelését, akik a közösség tagjaiként részt vállalnak a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, illetőleg gyarapításában. Felkészíti a fiatalokat arra, hogy a természeti és társadalmi környezetüket a haladó nemzeti hagyományok és az egyetemes kultúra értékein nevelődve megismerjék, védjék, és a közérdeknek megfelelően formálják, tudományos világnézeten alapuló szocialista értékrendjük és erkölcsi magatartásuk kialakuljon, élni tudjanak jogaikkal s teljesítsék kötelességeiket a magán- és közéletben egyaránt. "
[44] Uo. [45] Uo. [46] "Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai. " Válogatott dokumentumok gyűjteménye. Tankönyvkiadó, Bp. [47] Az 1971. évi IV. tc. §-a kimondta, hogy a kiskorúak egészségi, szellemi és erkölcsi veszélyeztetettségének megelőzése, a veszélyeztetett fiatalok védelme és nevelése társadalmi feladat. [48] Székesfehérvár Oktatási, Népművelési, utóbb Művelődési Osztályának iratai. [49] Részletesen lásd: Székesfehérvár Általános Iskoláinak jegyzőkönyvei. Székesfehérvár Oktatási, Népművelési, utóbb Művelési Osztályának iratai. 1975-1980. [50] 1980 őszétől működött a MTA újra önállósult Elnökségi Közoktatási Bizottsága elvi tanácsadói funkcióban. [51] Székesfehérvár Oktatási, Népművelési, utóbb Művelődési Osztályának iratai. [52] 1977-ben a sportiskola atlétikai szakosztálya 113, az úszó szakosztálya 80, a birkózó szakosztálya 80, a női kosárlabda szakosztálya 90, a férfi kosárlabda szakosztálya pedig 85 tanulóval foglakozott. A szakmai foglalkozásokat a Táncsics Mihály, a Petőfi Sándor, a Schönherz Zoltán, a Május 1., a dr. Münnich Ferenc általános iskolákban, a Gépipari Szakközépiskolában, a Vasvári Pál és a József Attila Gimnáziumban tartották.