2017-ben bankfiók működik benne, és csak a bal oldali tengelyben van egy kis fagylaltozó. [19][20] A Mezőgazdasági Hitelszövetkezet egykori épülete (Városház tér 11. )A ház építéséről nincs adat, de az jól látható, hogy magassági ritmusában a szomszédos Almássy-kúriához illeszkedik. 1900-ban Hercz Jenő tulajdonos folyamodott a portál és bizonyos belső részek átalakításához engedélyért, amit meg is kapott. 1910-ben Pfliegler Károly volt a tulajdonos. Nem sokkal később azonban az Országos Központi Hitelintézet vásárolta meg a házat, és helyi szervezete, a Tiszajobbparti Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet működött benne. Az intézmény 1950 előtt megszűnt. A földszinten gyakran változtak az üzletbérlők, illatszerbolt és ingatlanközvetítő is működött itt. A későbbi években itt volt a Tatár-féle divatáruüzlet, 2017-ben fodrászat és a már évtizedek óta itt székelő Hollóházi Porcelángyár mintaüzlete található az üzlethelyiségekben. Az egyemeletes épület négytengelyes, kapubejárata a keleti oldalon van.
A Városház tér a Piac utca nyugati szakaszából és a Mészár utcából alakult ki. A Mészár utca nyugati oldalán épült fel a 17. század közepén a város első hivatalos épülete, majd a helyén a 18. század közepén egy újabb épület, amit már Városházának hívtak. A ma is álló, történelmi Városháza 1870–71 között épült fel. A Városházával szemben, 1727-re épült fel a vármegye első háza, a végleges épületet a 19. század első felében építették meg. TörténeteSzerkesztés A Városház tér vázlatos térképe Miskolc belterülete, illetve utcaszerkezetének a magva már a korai középkorban kialakult. Az utcahálózatot a Szinva folyásiránya határozta meg, ezzel párhuzamos, illetve ebből kiágazó utcák hálózata alkotta. Az Árpád-korban a település falusias jellegű volt. Az első, 11. századból származó házak maradványait egy 1955-ös ásatás során találták meg a Sötétkapu mellett. Egy 1376-ban kiadott oklevélben leírtak szerint a település utcákra tagolt, szőlővel beültetett hegyekkel körbevett, királyi birtoklású város volt.
A miskolci IVS második üteméről szóló sorozatunk folytatásaként mutatjuk be a Szent István tér környezetének megújítására a STÚDIÓ Észak-magyarországi Tervező Kft. és a NÓVIA Kft. által készített tervet. Zöldi Anna tervtanácsi beszámolója. A bemutatott terv legfontosabb szakmai előzménye a Szent István tér rendezésére kiírt országos tervpályázat, melynek eredményhirdetésre 2008. elején került sor. A tervpályázat tárgya: "Miskolc belvárosában a sétáló utca (Széchenyi út) nyugati végpontjaként már korábban kialakult Városház térhez kapcsolódó, önálló városi tér rendezése…" volt. 1/8 Szent István tér környezetének megújítása - Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft. 2/8 Miskolc jelenlegi belvárosa lényegében a nyolcvanas évek elején kialakított sétálóutcához kapcsolódó, részben spontán módon kialakult terek laza együtteséből áll, nincs határozott karaktere. Hajdani szerves kapcsolatát az Avassal, és az oldalában álló templommal megszüntette a főutca sétáló-utcává alakítása, melynek következtében a hegy lábánál vezetett, a hegy és a város együttesét kettészelő út forgalma sokszorosára nőtt.
Az AVASI REFORMÁTUS TEMPLOM Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. A templom külső megjelenésében a XV. századi formát őrzi: háromhajós csarnoktemplom, gótikus részletekkel. Famennyezete a XVIII. század második felében készült, a festett bútorzatból azonban csak kevés maradt fenn (festett kazettás Mózes-pad, feketeszék). A különálló torony órája negyedóránként harangjátékkal jelzi az idő múlását. A SZENT ISTVÁN SZOBOR Miskolcon, a Szent István téren, más nevén Dísz téren látható Jószay Zsolt süttői kőből készült egészalakos Szent István szobra. Az alkotás 2000. december 27-én avatta fel az egri érsek. A szobor a koronázás után ábrázolja az államalapító Szent Istvánt, ahogyan kezében a királyi jelvényekkel éppen átlép a keresztény kultúra jelképes kapuján. A bal kezében az országalma, a jobbjában a jogar, míg fején a II. Szilveszter pápától kapott korona ékeskedik. AZ ORTODOX TEMPLOM IKONOSZTÁZA A magyar ortodox egyház kiállításán bepillantást nyerhetünk a liturgia tárgyi világába, megcsodálhatjuk az Athosz-hegyi szerzetesek finom, aprólékos kézimunkával készült keresztjeit, ázadi ikonokat is.
A miskolci Városház tér a város közigazgatási központja, itt áll a Városháza és a Megyeháza. A hagyományos értelmezés szerint alig nevezhető igazi térnek, a hajdani Piac utca nyugat felé tölcsérszerűen kiöblösödő, illetve a régi Mészár utca észak felé szűkülő része alkotja. Keletről a Széchenyi utca, nyugatról a Hunyadi utca, délről a Szent István tér, északról a Kis-Hunyad/Palóczy László utca határolja. A tér a második világháború előtt Horthy Miklós nevét viselte, a tanácsi rendszer idején pedig Tanácsház tér volt a neve. Városház térA Városház tér 1907-benKözigazgatásOrszág MagyarországTelepülés MiskolcVárosrész BelvárosKorábbi nevei Piac utca, Horthy Miklós tér, Tanácsház térNevezetes épületei Városháza, MegyeházaIrányítószám 3525Földrajzi adatokElhelyezkedése Városház tér Pozíció Miskolc térképén é. sz. 48° 06′ 13″, k. h. 20° 46′ 43″Koordináták: é. 20° 46′ 43″A Wikimédia Commons tartalmaz Városház tér témájú médiaállományokat. Miskolc város történelmi magja a Sötétkapu és a Városház tér között alakult ki, de erről korabeli írásos adatok nem ismertek.
A Szent István tér Miskolc belvárosának egyik központi tere, melyet az Avas hegy alja a Széchenyi utca és néhány épület határol. A tér egyik fő eleme Szent István király egész alakos szobra, mely Jószay Zsolt alkotása. A szobor mögött az Avasi kilátó emelkedik. A tér másik jellemző eleme a virágóra, mint tájépítészeti érdekesség pontosan mutatja az idő múlását. Az adventi időszakban itt áll a város adventi koszorúja. Újabban itt találhatóak Miskolc betűi is, amely kedvelt fotóhelyszín a városlakók és a turisták körében. Gyakran tartanak itt városi rendezvényeket, ünnepeket, koncerteket. Ülőhelyei és viszonylag nagy szabad területe miatt gyakori pihenőhely.
A rendezvényen ünnepi kenyeret is lehet majd vásárolni. Erzsébet téri program 18:00 és éjfél között: Ünnepi GasztoPLACC a bükki bor jegyében Közreműködik: Ács Gyula népzenész Augusztus 21. Erzsébet tér 9:00-13:00 Miskolci Termelői Nap az új kenyér és a bükki borok jegyében. Forrás: az esemény közösségi oldala
(1) Bor és szüreti fesztivál Farsang Fesztivál (9) Gasztronómia (11) Gyerek Gyereknap Halloween Húsvét Karácsony Kiállítás (4) Koncert (19) Május 1. Március 15. Márton-nap (2) Mikulás Nőnap Október 23.
Grizzly Music Pub és SörözőMiskolc, Szent István tér Nincs információ🕗 Nyitva tartásHétfő⚠Kedd⚠Szerda⚠Csütörtök⚠Péntek⚠Szombat⚠Vasárnap⚠ Miskolc, Szent István tér MagyarországÉrintkezés telefon: +36Latitude: 48. 1028353, Longitude: 20.
Ezért fontosak a régészeti feltárások, amikre azonban a szoros beépítettség miatt alig van lehetőség. 1955-ben a második világháborús sérülései miatt lebontották a cím szerint Rákóczi utca 1. szám alatti, de a Széchenyi utcára néző házat. A telek újbóli beépítése előtt eredményes ásatásokat végeztek a területen: több 11. századból származó ház maradványait tárták fel (néhány alkalomszerű ásatás ezen kívül is történt a belvárosban). Az első, településszerkezettel kapcsolatos írásos emlékek a 14. századtól jelentek meg. Egy 1376-ban kiadott oklevél szerint a település utcákra tagolt, királyi birtoklású város volt, amelynek névvel jelölt utcái voltak. Az utcákra először latinul hivatkoztak, az első magyarul említett utcanév a Malom utca (Molomwcza) és a Piac (Pyach) utca volt. Miskolc középkori utcaszerkezetének kialakulásában döntő szerepe volt a Szinvának. Fő utcája a Piac utca a Szinvával párhuzamosan futott, utcái ebből ágaztak ki. Az első utcák a Szinva irányába vittek (ilyen volt a Malom utca is), az északra nyitó utcák közül az egyik első a Mészár utca volt, amely a Piac utca északnyugati irányú kitölcséresedéséből indult, és a város mészárszékeinek helye volt.