Magas Tatra Legmagasabb Csucsa
felé ágazó rövidebb gerinc a Középorommal (2440 m. ); végül a Zöldtavi csúcsból kiágazó és legyezőszerüleg eloszló ág, melynek központjában Magyarország másodmagasságu csúcsa, a Lomnici csúcs (2634 m. ) ül. Az É-i oldalágak közül kiemelendő: a Szvinnicából kiinduló hosszu ág a Zavrat-hágóval (2170 m. ), a Wakszmundszkával (2192 m. ) és Woloszynnal (2092 m. ); a Miedzianéból induló ág a Szvisztovkával (1771 m. ); a Tengerszem-csúcsból kiinduló gerinc a Ryzy (2262 m. ) és Skorusnik (2175 m. ) csúcsokkal; és a Nagytarpataki völgy É-i végénél kezdődő hoszszu gerinc a Siroka- (2215 m. ) és a Zamky-csúcscsak (2017 m. ). A Magas-Tátra gerinchegység, melynek szerkezete az Alpokétól egészen elüt; nem képez tömeges hegységet, melyben hegy hegyre halmozódik s minden iráynban hatalmas ágak indulnak ki, hanem egyetlen hegyvonulatot, melynek csúcsai nem egymás mögött, hanem egymás mellett feküsznek. Gerince keskeny, sokszor alig egy m. széles sziklaél, mely csak két helyen ereszkedik a 2200 m. -nél mélyebbre, de seholsem emelkedik a 2500 m. -en túl.
Tátra - A Magas-Tátra története
Nincs ez kimondva, de hallgatólag mindenki így van ezzel: aki az elsők között ér fel egy magasabb célpontra, mint a többiek, arathat ezzel egy kis elismerést. Arra jó ez, hogy máskor is fáradjon az ember, hogy máskor is első legyen, no nem sokkal, elég egy-két perc is. Persze a jobbak egy ekkora úton akár fél órát is ráverhetnek a többségre. Tempót váltottam és a légzésemet is ehhez igazítva, tüdőmet igyekeztem teljesen teleszívni a tiszta hegyi levegővel. Ez egy idő után nem sikerült, így lassulni kényszerültem, hogy a helyes ritmust ismét megtaláljam. Ziháló lélegzetem senki nem hallhatta, csak én, fülem a legkisebb neszt is észlelte. Madárdal csak az út végén hallatszott ki mélyen az erdőből. Az erőlködéstől elfáradtam, lépéseim lassultak, arra gondoltam, milyen lehet egy nyolcezres magas-hegyi túrán, a mély hóban, nagy emelkedőn, süvítő szélben, hatalmas hátizsákot cipelni? Míg gondolataim ezen jártak, a közben az út kisimult, de a viharos szél még mindig szemből ért. Látni továbbra sem lehetett, csak az orrom hegyéig.
1894-ben, a millenniumi ünnepségekre való készülődés időszakában felmerült a csúcs átkeresztelésének kérdése, amikor az MTE egyik alapító tagja, dr. Mihálovics Béla a magyar királyság megteremtőjéről Szent István-hegy névre javasolta átkeresztelni. Ez a terv azonban nem talált támogatókra, így a csúcs neve 1897-ig nem változott, ekkor Ferenc József jóváhagyta az ország legmagasabb csúcsának Ferenc József-csúcsra való átkeresztelését. A lengyelek 1918 után egy ideig Lengyel-csúcs (Szczyt Polski) néven ismerték, míg a csehszlovák irodalomban 1918 után Legionáriusok-csúcsa (Štít Legionárov) néven szerepelt. 1949-től csehszlovák neve egy ideig Sztálin-csúcs (Stalinov štít) volt, de napjainkban a magyar, a szlovák és a lengyel nómenklatúrában is eredeti nevét viseli. 1896. augusztus 18-án a csúcson millenniumi emléktáblát helyeztek el. A 80 x 60 x 8 cm nagyságú, 146 kg súlyú, fekete dioritból készült emléktáblát Egenhoffer Teréz terve alapján készítették el, és Galkó József hegyivezető irányításával egy 35 főből álló hegymászócsapat segítségével a csúcsra felszállítva ő maga avatta fel a csúcson.
- Eladó ház demecser
- Magas tatra legmagasabb csucsa house
- Magas tatra legmagasabb csucsa es
- Scooby doo 2 szörnyek perez nélkül movie
Panoráma pedig volt, nem is akármilyen. Aki állt már egy magashegység legmagasabb pontján, annak bizonyára nem kell ecsetelnem azt az érzést, ami akkor tölti el az embert, amikor az összes környező, részben már bejárt csúcsnál magasabban állunk, a csúcsot jelző kereszt mellett. Nem szégyellem, nekem, mint a Magas-Tátrát a végletekig szerető és tisztelő embernek gyomorszorító érzés volt. A következő egy-másfél óra a látvány fényképezőgép általi, valamint érzékszervi megörökítésével telt. Fotók sokaságát készítettük a káprázatosan tiszta időben, némely csúcsról többet is, még jó, hogy anno valaki feltalálta a digitális fényképezőgépet. Sajnos azonban minden jónak vége szakad egyszer, így nekünk is össze kellett szedelőzködnünk, hiszen várt ránk a nem kevésbé nehéz visszaút. Beírtuk nevünket a csúcson található, állapotából ítélve nem túl régen elhelyezett csúcsdobozban található csúcskönyvbe, majd lefelé vettük az irányt. A rövid láncos szakaszon leereszkedve máris a Batizfalvi-főszakadékban voltunk, ahol a biztonság kedvéért kötéllel kötöttük össze magunkat, így ereszkedtünk le a meredek, de teljesen jól járható, kásás hómezőn.
2016. 04. 10:24 A medvék miatt rendeltek el szükségállapotot Szlovákiában Szükségállapotot rendeltek el a legmagasabb szlovákiai hegység, a Magas-Tátra több településén a barnamedvék szokatlan elszaporodása miatt.
A július ugyan nem a Magas-Tátra legjobb hónapja a hektikus időjárás miatt – a szeptember általában kiegyensúlyozottabb –, de valahogy mindig úgy alakult, hogy ebben a hónapban támadtuk meg a Nagyszalóki-csúcsot. A hegytetőt első két fiammal már megjártuk 2011-ben és 2015-ben, most a legkisebb váltotta meg jegyét a magashegyi túrázás káprázatos, de veszélyes világába. A Nagyszalóki-csúcs (a fenti képen a középső, szlovákul Slavkovský štít) azért jó belépő a 2500-as csúcsokkal megszórt Magas-Tátrába, mert aránylag egyszerű felgyalogolni rá, de mégis azt a csúcsélményt hozza, mint a nehezebb csúcsok. Egy hosszabb, kőlapokkal borított szerpentin és egy még hosszabb köves gerincút visz fel rá, kevés kitett, veszélyesen szakadékközeli szakasszal. Mászni, azaz inkább úgy mondom, hogy a kezeket használni nem kell. Tehát bárki, közepes kondival felbaktathat kb 4 óra alatt az 1200 méter szintemelkedést tartalmazó ösvényen, és 3-4 óra alatt vissza is ér. Utunkat összefoglaló látványos, rövid videó itt nézhető meg: Azért totál kezdőként nem indulnék neki egyedül, vagy hasonszőrű amatőrökkel a Nagyszalóki-csúcsnak.
(Forrás: Magyar Természetbarát Szövetség) Maradtunk volna szívesen, de a szél is fújt, hideg is volt. A lenti 32 fokból 4 óra alatt 6-7 fokra hűlt körülöttünk a hőmérséklet. Ezért összekaptuk magunkat, és elindultunk lefelé. A legveszélyesebb részeken, a Királyorrig elég jól kitartott a csúcson betöltött energia. Onnan egyre fárasztóbb lefele lépcsőzés következett. Az ilyen több mint 1200 méteres meredek lejtmenetek rendesen oda tudnak tenni a térdnek. A törpefenyős övezetbe érve kezdtük érezni a lábunkat. Nagyjából vidáman gyalogoltunk le egészen a Magisztráléig, ahol nem mentünk vissza a Tarajkára, hiszen már este 9 óra volt, és nagyjából zárva volt minden, hanem a Weisz úton lebotorkáltunk Ótátrafüredre. Az utolsó egy órához már a fejlámpáink is kellettek. Hét és fél órányi túrázás után este 10-re értünk le a kocsihoz, amivel begurultunk a közeli Nova Lesnán (Alsóerdőfalván) foglalt szállásunkhoz, és úgy aludtunk, mint a bunda. Másnap délelőtt felmentünk még egyszer a Tarajkára, és onnan levezetésként elsétáltunk a Tarpataki-völgy bejáratáig.