Egy időben fejébe vette, hogy kivándorol Amerikába, s ott vagy hegedűművész lesz, vagy saját fejlesztésű vízibiciklijével szerez vagyont magának. Gyakran kirándult a főváros környékére, s egy ízben, 1896 októberében diáksága színhelyére, Egerbe is ellátogatott. A városhoz nélkülözéssel telt iskolaéveinek rossz emlékei kötötték – két évtized elteltével a nagyváros zajából elkívánkozó író rácsodálkozott Eger szépségeire és nyugalmára. Bródy Sándor is bátorította az Egerbe költözésre, így hát nem tétovázott sokáig, úgy érezte, megtalálta végre a helyét. 1897. február 10-én az egri várra néző sáncnegyedi Hóhér-dombon megvásárolt egy tornácos parasztházat, s még ugyanazon év június 22-én – idős édesanyjával és maga mellé vett két idősebb fiával – Egerbe költözött. Hamarosan megvásárolták a szomszédos szőlőterületet, s az így kibővült portán 1899-ben másik ház épült. Az új házban alakították ki a konyhát, ebédlőt és ide költözött be a család többi tagja, míg ő maga a szintén átalakított, megnagyobbított régi épületbe fészkelte be magát.
2001:924. ↑ Gárdonyi 1934/II:11, 30–32, 182–184, 187–188; Kispéter 1970:62–63, 91–93, 167; Szalai 1977:128–130, 233–234; Korompai 1995. ↑ Online ↑ Móra 1922; Móricz 1933; Gárdonyi 1934/I:17, 214–215, 264, II:25–27, 47–54, 107–111, 154, 158–159, 169, 198–200, 251–252; Kispéter 1970:40; Szalai 1977:123, 136–140; Korompai 1995:2, 6–7; MKL. 1997:929; ÚMIL. 2000:713. ↑ Gárdonyi 1934/II:174–175, 221–233, 254–255, 261–264; Kispéter 1970:188–189, 195, 200, 207–212, 221–222; Szalai 1977:271–278; MKL. 1997:929. ↑ Bródy 1922:300; Hatvany 1923:509; Gárdonyi 1934/II:310–315; Kispéter 1970:222–223; Szalai 1977:283–284. ↑ Gárdonyi és a ciszterciek, ↑ Gárdonyi 1934/I:126–128, 143–144, 259–260; Kispéter 1970:16–19, 23, 39, 104–106; Szalai 1977:51–65; Szalai 2005:281–283. ↑ Gárdonyi 1934/I:281–283; Kispéter 1970:96, 164, 166–167; Szalai 1977:158–164, 250. ↑ Kispéter 1970:5–6, 8–9, 36, 64–65, 93, 128, 200; Szalai 1977:16–18. ↑ Ady 1912:970; Juhász 1922; Feszty 1924; Móricz 1933; Gárdonyi 1934/I:105, 188–189, 198–200; Kispéter 1970:5–6, 29, 92–93; Szalai 1977:84, 107–109, 125–126.
Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig. 1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá. Pályafutása Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett. 1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása. Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.