Mikor Fedezték Fel Amerikát, Ki Fedezte Fel Amerikát

– Isabella meghívta Kolumbust, de a találkozóra nem került sor 1490 - Bartolome Columbus javasolta a francia király testvére, XI. Lajos tervének végrehajtását. Sikertelenül 1491, ősz - Kolumbusz Rabida kolostorában telepedett le, melynek apátja, Juan Perez támogatást talált terveihez 1491, október – Juan Perez, egyúttal a királynő gyóntatója is, írásban kérte fel őt Kolumbusz audienciájára. 1491. november – Kolumbusz megérkezett a királynő katonai táborába Granada mellett 1492, január - Izabella és Ferdinánd jóváhagyták Kolumbusz projektjét 1492. április 17. - Izabella, Ferdinánd és Kolumbusz megállapodást kötöttek, "amelyben nagyon halványan megjelölték a Kolumbusz-expedíció céljait, és nagyon világosan meghatározták az ismeretlen földek jövendő felfedezőjének címeit, jogait és kiváltságait". 1492. április 30. - a királyi pár jóváhagyta az oklevelet Kolumbusznak a Tenger-óceán admirálisa és az összes olyan föld alkirályi címével, amelyet megnyílnak számukra a nevezett Tenger-óceán mentén.

Teljes film
Ki fedezte fel amerikát

Teljes film

Aztán az utazók elérték a növényzettel és erdőkkel borított kanadai partokat. A vikingek nevet is adtak ennek a földnek – Markland, Forest Land. A fiatalok és nyereségvágyók nem álltak meg itt, így tovább mentek délre. Néhány nappal később horgonyt vetettek az egyik tengerparti öbölben. A partra szállva a barátok igazi vadszőlőre bukkantak a többi növényzet között, ezért nevezték el ezt a területet Vinlandnak. A modern történészek azt találták, hogy ez az öböl ma Massachusettsben található. A hosszú, ismeretlen vidékeken tett utazás után visszatérve az északiak nem akarták elszalasztani a letelepedési lehetőséget, így két évvel később új expedíciót szereltek fel. Leif testvére, a híres Thorvald Amerika partjaira ment, és bátyja utolsó horgonyzóhelyén horgonyzott le – Vinlandben. Itt váratlanul találkoztak a helyi lakosokkal - indiánokkal, akik pirogukon jelentek meg az öbölben. Mindenki tudja, hogy a vikingek nem voltak félénkek és nem idegenkedtek a harcoktól, ezért a norvégok egyszerűen megöltek néhány indiánt, a többit pedig elfogták.

Különös jelentőségű Amerika középkor végi felfedezése: ekkor kezdődött az új kontinens európaiak általi gyarmatosítása, majd tanulmányozása. A bizonytalanság azonban továbbra is fennáll. Fontolja meg: az első két expedícióban Kolumbusz csak az Újvilággal szomszédos szigeteket tárta fel. Csak 1498 nyarán tette meg lábát Dél-Amerika földjé évvel korábban az angol expedíció tagjai, John Cabot vezetésével, egy olasz származású, elérték Észak-Amerikát. És ebben az esetben azt feltételezték, hogy felfedezték a "Nagy Kán királyságát" (Kína). A következő év tavaszán az utazás megismétlődött. De a gazdasági előnyök hiánya, az ilyen vállalkozásokból származó bevétel lehűtötte a britek érdeklődését új területek fejlesztése iránt. A tudományos eredményeket el kell ismerni, és össze kell kapcsolni a tudás horizontjának bővítésével. És itt - a teljes félreértés az elért eredmények lényegéről. Logikusabb meghatározni azt a pillanatot, amikor az igazság először kiderült. És akkor Amerigo Vespucci neve kerül előtérbe.

Thorvald expedíciója sikertelen volt: a skandinávok összeütköztek a scralingokkal - észak-amerikai indiánokkal, és ebben az összecsapásban Thorvald meghalt. Ha hinni az izlandi legendáknak, miszerint Eric és Leif nem véletlenül, hanem olyan szemtanúk történetei alapján csinálta hadjáratát, mint Bjarni, aki ismeretlen vidékeket látott a láthatáron, akkor bizonyos értelemben Amerikát még az év előtt felfedezték. 1000. Azonban Leif volt az, aki először tett teljes értékű expedíciót Vinland partjai mentén, nevet adott neki, leszállt a parton, és meg is próbálta gyarmatosítani. Leif és népe történetei szerint, amelyek a skandináv "Vörös Eric saga" és "A grönlandiak saga" alapját képezték, összeállították Vinland első térképeit. Ezt az izlandi mondák által megőrzött információt 1960-ban megerősítették, amikor a vikingek korai letelepedésének régészeti bizonyítékát fedezték fel L "an-o-Meadows városában, Új-Fundland szigetén. Amerika felfedezése Kolumbusz által az az idő valóban felfedezés volt, mert semmit sem tudnak az Újvilágról, amit nem tudtak.

1680 - 1682, Quebecből távozva René Robert Cavelier de La Salle egy második út során eljutott a Michigan-tótól délre, és teljes egészében a torkolatáig ereszkedett le Mississippiből. XVIII. Század A 1741 során egy első expedíció, a dán Vitus Bering fedezte fel a szoroson, amely az ő nevét viseli, amely igazolja, hogy az eurázsiai és az amerikai kontinensen szétválasztjuk. Második útján meglátta Alaszka déli partját, és landolt a Kajak-szigeten vagy annak közelében. Alekszej Cirikov, orosz társa parancsnoksága alatt egy második hajó fedezte fel Észak-Amerika északnyugati partjait, köztük az Alekszandr-szigetvilágot, vagyis a jelenlegi Délkelet-Alaszkát. XIX. Század 1799 - 1804, Humboldti német Sándor expedíciói Dél-Amerikában. 1804 - 1806, Meriwether Lewis és William Clark amerikai expedíciója az amerikai nyugaton. A 1825, a brit kapitány Frederick William Beechey feltárt északi partján Alaszka és felfedezte Point Barrow. 1831 - 1836, Charles Darwin angol természettudós utazása Dél-Amerikába.

986-ban egy viking hajó legénysége megpillantotta Kanada partjait. 1021 körül Erik fia, Leif települést alapított Új-Fundlandon. A vikingek küzdöttek a zord éghajlattal, háborúztak az őslakos amerikaiakkal, végül visszatértek Grönlandra. Ezeket a történeteket sokáig mítoszokként kezelték, egészen 1960-ig, amikor a régészek viking települések maradványait tárták fel Ú sokkal a vikingek előtt az inuitok, vagy eszkimók apró hajókon keltek át Szibériából Alaszkába. A bálnákra és fókákra vadászó, jégkunyhókban élő nép kiválóan alkalmazkodott a körülményekhez. Egészen Grönlandig megkerülték Észak-Amerika partjait. Egyes (meghökkentő) eredmények arra utalnak – erről a portál számolt be –, hogy az eszkimók ősei Alaszkából gyarmatosították Ázsia keleti részét, majd visszatértek, hogy újra felfedezzék Amerikát. Először talán 4000–4500 évvel ezelőtt érkeztek a Bering-tengeren át a mai Oroszországtól Alaszkáig, részben kiszorítva és keveredve a korábbi betelepülőkkel: a Na-Dene néppel. Utóbbiak körülbelül ötezer évvel ezelőtt keltek át a Bering-tengeren Alaszkába, bár egyes kutatók szerint tízezer évvel ezelőtt érkeztek Amerikába.

Ki fedezte fel amerikát

És akkor ugyanez a mű már egy kis német királyság urának írt levél leple alatt megjelent Ptolemaiosz híres és ma már klasszikusnak számító Kozmográfiájának kiegészítéseként. Az egész művet a következőképpen nevezték el: "Bevezetés a kozmográfiába a hozzá szükséges geometriai és csillagászati erigo VespucciEhhez Amerigo Vespucci 4 útja, és ezen kívül az Univerzum leírása (térképe) síkon és földgömbön egyaránt a világ azon részein, amelyekről Ptolemaiosz nem tudott, és amelyek nyitva vannak modern idők". Amerika felfedezéséről a következőt mondják: "Amerigo Vespucci, ami igaz, szélesebb körben tájékoztatta erről az emberiséget. " A melléklet szerzői biztosak voltak abban, hogy Amerigo volt az első, aki 1497-ben vetette meg lábát az új kontinensen. Ezért azt javasolták, hogy a felfedezett földet nevezzék el "a bölcs ember nevével, aki felfedezte" Újvilág meglehetősen fantasztikus körvonalai "Amerika" felirattal kerültek a világtérképre. Ennek a szónak a hangzása sok ember számára vonzónak bizonyult.

Mikor emelték fel a nyugdíjkorhatárt
519 éve fedezték fel Amerikát
Fekete özvegy egy szin
Mikor jön a csp 4
Magazin előfizetés posta
Mikor fedezték fel amerikát magyarul
Mikor fedezték fel amerikát 2
Mikor fedezte fel kolombusz amerikát
Majonéz | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár

Mások elérték Tahitit, Hawaiit, a Húsvét-szigeteket. Innen meghódították Dél-Amerikát. Majd miután felfedezték a Csendes-óceán nagy részét, elfelejtették Dél-Amerikát. Ennek a figyelemre méltó utazásnak több bizonyítéka maradt fenn. A dél-amerikaiak a hódítóktól szerezték be a csirkéket, míg a hajósok a dél-amerikaiaktól az édesburgonyát. És nem csupán az ételeiket osztották meg. A mai kelet-polinézek DNS-ében indián nyomok mutathatók ki. Azaz, utódaik szü Waldseemüller 1507 áprilisában megjelentetett térképének teljes neve Universalis cosmographia secundum Ptholomaei traditionem et Americi Vespucii aliorumque lustrationes, azaz "Egyetemes kozmográfia Ptolemaiosz hagyománya alapján, Amerigo Vespucci és mások felfedezéseit követve". Amerika több tízezer éve lakott volt, amikor Kolumbusz 1492-ben partra szállt, tehát nem ő volt az első ember, aki először a kontinensre lépett, előtte jártak már arra vikingek, inuitok isA vikingek mikor találtak Amerikára? A viking mondák szerint 980 körül Vörös Eric egy hatalmas, jeges pusztaságot, a mai Grönlandot hódította meg.