Nem rendelhető el éjszakai munka a vezető állású munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő vezető állású munkavállaló részére gyermeke hároméves koráig. A szülési szabadságra való jogosultság szabályaitól vezetők esetében sem lehet eltérni, és attól sem, hogy a vezető a gyermeke harmadik életéve betöltéséig fizetés nélküli szabadságra jogosult. A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki, ettől sem lehetséges eltérés a munkaszerződé tehát annak a munkajogi védelmi keretrendszernek a minimuma, ami a vezető állású munkavállalókat is megilleti. Érdekli, milyen adókedvezményeket vehet igénybe? Kattintson! Szigorúbb munkajogi feltételek vezetői munkakörbenBizonyos körben maga az Mt. tartalmazza a vezetőkre vonatkozó szigorúbb feltételeket. További munkajogi kérdésekben pedig a munkaszerződésben lehet eltérni – elég széles körben – az általános szabályoktól, akár a vezető hátrányára. Így például maga az Mt. írja elő az alábbi szigorúbb vagy kedvezőtlenebb szabályokat:Nagyobb felelősséget tesz a vezetőre munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén, mely esetben – az általános szabályoknál lényegesen súlyosabb - tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni, A vezető gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel.
Ennek indokolása szerint a munkavállaló a magatartásával megsértette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) 6. § (2) bekezdése szerinti tisztességes eljárás és kölcsönös együttműködés követelményét, továbbá figyelmen kívül hagyta azt az elvárást, amely szerint a másik fél jogát, jogos érdekét sértő magatartásoktól tartózkodni köteles. A felperes módosított keresete a 2013. július 29-én kelt írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezésére irányult. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet az indokolás módosításával hagyta helyben. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a keresetének helyt adó döntés meghozatalát ké alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
22. § (1) bekezdés alapján. Írásba foglalása esetén pedig annak a személyi anyagban történő elhelyezése nem jogellenes a munkaviszony tartós és bizalmi jellegére tekintettel. A rosszallásban jelentkező hátrány azonban nem azonos az Mt. § (1) bekezdésben foglalt hátrányos jogkövetkezménnyel, mely a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés, ennek hiányában munkaszerződés alapján a kötelezettségszegés súlyával arányos, annak következményeként alkalmazott hátrányt magában hordozó munkáltatói intézkedés. Az intézkedés maga egy szankció, amely lehet erkölcsi, avagy anyagi. § (1) bekezdés alapján hátrányos jogkövetkezményként ismert a gyakorlatban erkölcsi szankció (megrovás, írásbeli figyelmeztetés elnevezéssel). A munkáltatót megillető fegyelmezési jog sérelmével járna ugyanakkor az írásbeli figyelmeztetés perbeli esetben való jogellenessége megállapítása. A munkafegyelem biztosításának ezen hathatós eszköze hiányozna kollektív szerződéssel nem rendelkező vagy munkaszerződésben erre vonatkozó kikötést nem tartalmazó munkáltatóknál.