Gergely is ott állt. Mikor a parasztember belépett a kapun, minden ágyú elhallgatott. A török várta a választ. Kapitány uram – mondotta Gergely, mikor kiléptek a csoportból -, én akaratlanul is elolvastam egy sort a levélből. Minek olvastad el? – felelte Dobó vállat vonva. – Én nem olvastam el, mégis tudom. Hát nem volna érdemes róla beszélni – folytatta Gergely -, de hogy az az egy sor olyan igazi pogányos volt, nem állhattam meg, hogy kegyelmednek meg ne mondjam. Dobó sem azt nem mondta, mondd; sem azt, hogy – ne mondd. Hát Gergely folytatta: Ez volt a sor: Vagy pedig kész-e a koporsód, Dobó István? Dobó hümmentett: Hát kész. S ha ezzel azt akarja kérdezni, hogy elkészültem-e a halálra, hát erre az egyre megfelelek neki. Negyedóra múlva fekete koporsó jelent meg a várfalon. A két sarkánál, két vasláncon, két kopja tartotta. A vitézek letűzték a két kopja nyelét a kőrésekbe. A török ágyúk erre újra megdördültek. Képek: Videók: Összerakási útmutató: Egri vár összerakási sorrendje: Mintaprogramok: (A képre kattintva letölthető a mintaprogram Studuino szoftver saját formátumában, ezután a Studuino programban File/Open lehetőséggel megnyitható! )
Bizonyára a legtöbben láttuk már az 1968-as Egri csillagok filmet, ami nagyon jól sikerült, igazi klasszikus. Ebből a filmből szeretnénk most felidézni egy klasszikus, felemelő jelenetet, amelyben a vár kapitánya, Dobó István lelkesíti a vár védőit hazafias beszédével. A film az 1901-ben kiadott Gárdonyi Géza mű megfilmesítése, mely az egri várat ostromló török ellen vívott harcról szól. Bár a film számos helyen eltér a Gárdonyi féle eredeti műtől mindenképpen érdemes megnézni. Dobó Istvánt egyébként Sinkovits Imre játssza, aki többek között megkapta a Nemzet Színésze, a Kossuth és a Jászai Mari-díjakat is. Kiválóan alakítja az egri várkapitányt. A filmben elmondott monológ aktualitása máig érvényes. Példát meríthetünk belőle és érdemes átgondolni a szavak jelentőségét. Oszd meg, ha tetszett a filmrészlet!
A május 25-i adás tartalmából. Nyár elején, májusban a természetbe vágyunk. Van, aki feltöltődni, van, aki kirándulni, sportolni, horgászni, kertészkedni. Szerdán reggel beszámolunk arról, hogy idén mennyibe kerülnek a palánták, elmondjuk, hogy közkedveltek a házitermékeket árusító szatyor és kosár közösségek. Szólunk a májusban már veszélyes kullancsokról és azt is elmondjuk, hogy Magyarországon háromféle bodza ontja mostanában virágát – szörpnek, bornak, vagy palacsintába, de az egyik mérgező. – 450 évvel ezelőtt hunyt el a magyar történelem kiemelkedő hadvezére Dobó István, akit a legtöbben Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényéből ismernek. A történeti források szerint az író hitelesen ábrázolta a hadvezért. Határozott, kemény ember volt. Az akkori átlagnál magasabbra nőtt, termete meghaladta a 180 cm-t. De nemcsak fizikai szempontból tűnt ki a többiek közül… – Pár hete adták át a Balatonnál azt a felsőörsi meseösvényt, amely helyi mesterek munkájával készült el, és a Hungarikum pályázat támogatásával jött létre.
Ám a gyerekek megszöknek, és magukkal viszik a babonás férfi talizmánját, akit ezt követően elhagy a szerencséje. Harminc esztendő telik el. 1552-ben járunk, Eger várát teljesen körülzárta a török sereg, Gergely és Éva sorsa pedig ismét összefonódik egykori fogvatartójukéval... Sinkovits Imre ( Dobó István) az Egri csillagok című film egyik jelenetében, mögötte Koncz Gábor (János), és Kovács István (Bornemissza Gergely) ( MTI Fotó/MOKÉP) Várkonyi Zoltán valós történelmi alapokon nyugvó klasszikusában tanúi lehetünk az egri várvédők Dobó István vezetésével folytatott, kilátástalannak tűnő harcának. Az alkotás egy lebilincselő, kalandos történet keretén belül állít emléket azon bátor, a végsőkig kitartó nőknek és férfiaknak, akik vállt vállnak vetve küzdöttek a várat körülvevő, sokszoros túlerőben lévő török sereg katonái ellen. A főbb szerepekben Sinkovits Imre, Kovács István, Venczel Vera, Bárdy György, Bitskey Tibor, Szemere Vera, Latinovits Zoltán, Agárdy Gábor, Ruttkai Éva, Gobbi Hilda és Koncz Gábor látható.
Ám, termése nem fekete, hanem piros színű. – Vasi Zöld Kosár néven egy éve indult el az a kezdeményes, mely összehozta a helyi termelőt és a vevőt — rendhagyó módon. A sajtot, hús-, és pékárut, zöldséget ugyanis önkéntesek veszik át a termelőktől egy előzetes rendelés alapján, majd kosarakba téve még aznap adják át a friss árut a vevőknek. – Május végére már általában ki kell ültetni a palántákat a kiskertekbe. Vannak akik otthon magot ültetnek, és nevelnik palántát, nem adnak érte 300 ft. -ot. A miskolci piacon 250-300 ft egy palánta, és nem biztos hogy megmarad. Ez függ a föld minőségétől, a szárazságtól a hidegtől. – Magyarországon több mint 20 kullancs faj van, és a késő tavaszi, kora nyári időszak az egyik legideálisabb ezeknek vérszívóknak. Önmagukban nem veszélyesek, de mivel több gazdaállatuk is lehet egymás után, így a felszívott vérrel fertőző betegségek hordozói lehetnek. – Hátrányosan hat a hazai turizmusra a klikkvadász időjárás előrejelzés – ezt mondják a balatoni vendéglátással foglalkozó vállalkozók, szállásadók.
Az Egri csillagok külföldre exportált verziójának filmszalagja csaknem 1000 méterrel volt rövidebb az eredetitől. Az ostromjelenetek hitelességének biztosítására eredetileg kiválasztott történész a forgatás ideje alatt épp szovjetuniói továbbképzésen volt, ezért helyette Nagy Kálmánt, a Don-kanyart is megjárt utolsó harcoló huszártisztet kérték föl, aki abban az időben politikailag mellőzött személy volt. Az Egri csillagok a mai napig a legnézettebb filmnek számít Magyarországon: összesen 18 millióan váltottak rá jegyet a mozikban. A kétrészes film összköltségvetése 45 millió forintot volt - az eredetileg tervezett 19 millió helyett. /Forrás: