A következő képben kitágul a tér, és egy hatalmas szemeteskuka birtokolja a színpadot, melyben egyszer csak megmozdul és felsír egy csomag. Ekkor válik egyértelművé, hogy minek is voltunk a szemtanúi az előző jelenetben. Talán már az előadás első négy képének az ismertetése is szemléltetni tudja Castellucci üres helyekkel teletűzdelt dramaturgiáját: a jelenetek közti kapocs számomra az a kockázat, melyet maga a születés és a szülés rejt, hogy nem sejthetjük előre, milyen sors, mennyi fájdalom és boldogság, milyen feladat vár gyermekünkre vagy éppen ránk. Pörög tovább a film, és a rendőrkapitányságon elhangzó párbeszédből kiderül, hogy a nő azért hagyta magára gyermekét, Mózest, hogy fia felszabadítsa az emberiséget a rabszolgaság alól. A bibliai történet a női oldalról kerül újraolvasásra, Mózes helyett az anya kap benne központi szerepet, az exodus, vagyis a kivonulás az anyával veszi kezdetét, hiszen ő hozza világra a gyermeket, aki majd ráébreszti az embereket rabszolgaságukra, és elvezeti őket a szabad életbe.
12 Bárdos Artúr: A színház műhelytitkai, Stílus, Budapest, 1943, 210 211. 13 Uo. 213. 14 Márai Sándor: A csalogány titka, in A nemzet csalogánya. Blaha Lujza életregénye, Helikon Kft., Budapest, [1941], I, 15. 15 Sándor Iván: Törőcsik Mari alakítása a Varsói melódiában. Rádiójegyzet, Petőfi Rádió, 1968. december 1. 21 INTERJÚ a másik meztelenség Sárosdi Lillával Tompa Andrea beszélgetett Egy interjúban említetted, hogy burokban születtél. Ebben a tudatban nőttél fel, és ez színészi pályádra is kihatott, egyfajta védettséget jelentett mindazokon a helyeken, ahol megfordultál: Szolnokon, ahol Schwajda György színházának iskolájába jártál, aztán a Krétakörben. Mit jelent a védettség, ez az önmagát beteljesítő jóslat? Szolnokon megtaláltam azt a családi légkört, és később a Krétakörben is, amelyet otthon nem kaptam meg, és amelyről azt hiszem ma, szülőként, hogy egy gyereknek meg kell kapnia: biztonság, felszabadultság, mégis határozott keretek. Ez valahogy ellentmond a burokban születettségnek.