Kitalált Középkor Pap Gábor
Rudolf Steiner kimondja, hogy Sorat úgy akarta inspirálni az embereket, hogy az időszámításunkat is az ő működéséhez igazítsuk. [3] Időszámításunk kezdetének 666-ot vennénk és 2008-ban még csak 1342-őt írnánk. Nyilvánvaló, hogy a kitalált középkor teória is ennek a lénynek az inspirációjából ered, csak rövidebb időszakra vonatkozóan. Steiner azt mondja: Ahriman "arra törekszik, hogy földi életünket kiszakítsa a kozmikus múltból. Arra törekszik, hogy a Földet teljesen egy önmagára utalt lénnyé tegye és vele minket egészen tellúrikussá, teljesen földivé tegyen. "[4] "Ha győznének[az ahrimani erők: ford. ], akkor kiragadnának minket a Szaturnusz-, Nap- és Holdmúltunkból. "[5] De nem csak erről van szó, hanem arról is, hogy a Krisztus által vezetett földi fejlődést el akarják szakítani Krisztustól. Sorat az ahrimani szellemek egyik legjelentősebbike. Nemcsak a Szaturnusztól a Földig tartó kozmikus történelmünket szándékoznak teljesen kitörölni az emberi fejlődésből, hanem egyben a földi korszak egészen 666-ig és azóta is tartó minden olyan eseményét is, amelynek valamilyen köze van Krisztushoz.
Könyvek
A legfrissebb adatokból és a Karoling-korból legyen elég most ennyi. A 2. számú allergikus pont az avar kérdés. Ez az előbb már fölmerült egy pillanatra, tudniillik az avar kérdés azért rendkívül lényeges itt, mert tulajdonképpen az egész avar birodalomi kor kimarad. Erre szoktuk mondani, ezért ez túl nagy ár, akkor inkább nem egyezünk bele Illignek az elméletébe. Most ez nem beleegyezés kérdése és nem annak a kérdése, hogy nekem tetszik-e vagy nem tetszik. Majd mondok én a 9. pontban olyat, hogy feláll a szőr a hátunkon. Ennek vannak olyan következményei is, amit biztosan nem lehet elfogadni, de első látszatra bizony következik ebből az időkimaradásból és ezeket mind komolyan kell venni. A 3. és legfontosabb - mert az avar kérdést majd a továbbiakban a Honfoglalással kapcsolatban tárgyalom - arra figyelmeztet Illig is, de leginkább a Zeitensprünge-nek az egymást követő cikkei, hogy az avarokat bármennyire is úgy tanítjuk ma, hogy önálló birodalom volt, mindig vagy kifejezéssel kapcsolják össze az eredeti hiteles források és ott vagy a hunokhoz kapcsolják, hogy hunok vagy avarok, vagy a magyarokhoz.
Dénes
A karantán az tudvalevően szláv, - miért?, mert a jegyzeten már "karantán-szláv". Ez a karantán később Karinthia lett. Választhattok. Nem kell a szláv majd lesz pre-osztrák meg Karinthia... és akkor jön a csiki-csuki játék. Nem tetszik a szláv? Majd kaptok osztrákot. Nem tetszik az osztrák? Majd kaptok szlávot. Valami elképesztő, hogy mit megengednek maguknak. A szláv azért nagyon fontos kérdés, mert akárhol túrunk bele a történelembe mindenütt ebbe a kérdésbe botlunk. A szláv kérdés kulcskérdés. Ha a nyelvtörténetet tárgyaltuk emlékezünk még rá -, ceterum censeo az egész szláv jövevényszó kérdést alapjaitól újra kell tárgyalni. Ezek a tanulmányok egyértelműen kimutatják, semmi nyoma nincs olyan szláv műveltségnek Európában, amelytől mi bármilyen kultúrszót át tudtunk volna venni. Ha nem volt elég érthető elismétlem: Nyoma sincs olyan szláv műveltségnek Európában, amitől mi akár egyetlen egy műveltségi szót kölcsönözni is tudtunk volna. Magyarul, itt a hazugságnak egy olyan hallatlan dömpingjével állunk szemben, ami bennünket sújt elsősorban, de azért most már a németek is érzik magukon.
Kitalált középkor pap gaborone
Mit fogok kapni, mint jellemző lelettípust? Kincslelet kincslelet hátán. Ezt az első 720 évet mi a kincsleletek alapján tudjuk továbbragozni. Utána bekövetkezik 720-al egy drámai váltás és az 1440-ig tart. Csak egy a gond, hogy ez a 720 innentől kezdve 1020-ra tevődik a mai időszámítás szerint. Még valami: az 1440-es év. A második menet, a Ráknak a tulajdonságai a szellemiség terén, testiség terén a Bak. Milyen emlékeink lesznek? Épített emlékek. Ez a bizonyos második dekanátus, ez emlékek terén épület épület hátán. Minden más műfaj csak az épületen keresztül érvényesül. Ha plasztika, épületplasztika, ha festmény akkor épület festmény…és így tovább…és így tovább. Ez tart 1440-ig. Na de mikor van ez az 1440 mai időszámítás szerint? 1740 és mindig 1-et adjunk hozzá, mert tudjuk ez az 1 le volt csalva Jézus születésénél. Ezért 1001-re került az a dátum, ami az Árpád-ház kihalása. 1741-ben mi történik? Halak Halak-dekanátusa indul el, ami azt jelenti, hogy keményen Halak tendencia. S ennek a testi megvalósulása kemény Szűz tendencia.
Művészettörténész
Határozataik között nem találunk ugyan naptárkorrekcióra utaló döntést, de ez nem zárja ki azt. Szintén Illig elmélete ellen szól az, hogy nem utal semmi arra, hogy a Caesar-féle naptárreform (i. 44/45) után március 21-én lett volna a tavaszi napéjegyenlőség. Ellenkezőleg, Publius Ovidius Naso Ünnepek (Fasti) című verse március 24-26 körüli dátumra utal. A Karoling-kor valóban végletesen szegényes régészeti leletekben és eredeti forrásokban. Önmagában azonban ez sem döntő érv, mivel egészen más következtetés is levonható ebből. Nevezetesen az, hogy Károly ugyan létezett, és semmiféle betoldott időszak nincsen, azonban Károly jelentősége korántsem volt akkora, mint amekkorát ma tulajdonítanak neki az Ottó-kori hamisítások révén. JegyzetekSzerkesztés↑ Illig, Heribert. Kitalált középkor – a történelem legnagyobb időhamisítása. Allprint K, 36. o. (2002). ISBN 963-202-529-6 ↑ Illig, Heribert. Allprint K, 17. ISBN 963-202-529-6, Pap Gábor előszava ↑ Ferdinand Gregorovius, Harald Zimmermann ↑ A kronológia alapjai.
Youtube
Heribert Illig a XIII. Gergely pápa 1582-ben végrehajtott naptárreformjában talált az egyik legfőbb támpontjára. Addig a Julian-naptár volt érvényben és eszerint pl. húsvét a csillagászatilag megállapíthatóhoz képest kb. 13 napos eltérést mutatott. 1582-ben csak 10 nappal korrigálták a késést. A Julius Ceasar által bevezetett Julian-naptár kb. 128 évenként késett egy napot a hozzá tartozó csillagkonstellációhoz képest, ez Kr. e. 45-től Kr. u. 1582-ig kb. 13 napot adna ki. A 16. sz. -i csillagászok és naptárkészítők ezzel tisztában voltak, mégis csak 10 napot toldottak be. Ezzel mégis összhangba került az égbolt képe és a naptár. Hogyan lehetséges ez? Miért nem 13 nappal kellett javítani az időszámításon? Illig válasza erre az, hogy a történelembe önkényesen beiktattak kb. 300 évet, ami a kb. 3 napos eltérés figyelembe nem vételét megmagyarázná. Ha megtaláljuk és kiiktatjuk ezt az időtartamot, akkor a 16. -i Gergely korabeli naptárreform 10 napja azonnal teljesen stimmel a matematikai számításokkal.
évszázad)", még csak nem is a vége római uralomnak. A következő: "oszloplábazat - római vagy VIII. század. " Ezt mi most el kell fogadjuk, hogy ez "szakvélemény"? Érthető? Ez körülbelül ilyen, mint: "csizmadia vagy kéjgáz". [nevetés a nézőtéren] Együvé került, valami módon összejött. No, azt mondja: "kompozit fejezet (oszlopfejezet) - római (II. – III. század) vagy VIII. század vége. " Most, ha ennyire pontosan tudja, hogy II. század a római koron belül, akkor hogy lehet ilyen, hogy vagy a VIII. No most nem én mondom, még Illig se mondja ki, ez önmagáért beszél. Aztán még nem állunk le. "Korinthusi oszlopfejezet - római (II. " Ezek a hat évszázadok csúszkálnak ide-oda, hát Istenem! Ennyit szabad tévedni. "Gerendázat – római vagy VIII. " Itt legalább nem osztályozza a rómain belül, hogy II. "Fal és padlólapok – na most hogy nem lehet megállapítani, hogy fal vagy padlólapok azt nem tudom - római vagy VIII. " Nem untatom ezzel tovább a tisztelt jelenlévőket, ez tipikus esete annak, ami nálunk Fehérváron előfordul.
- Family Guy 5. évad 11. rész - A napbarnított víz Steve Zissouval Sorozat
- Kitalált középkor – Wikipédia
- Mátyás templom nyitvatartás
- Intel hd graphics 5500 vélemény
- Belső szigetelés falra
- Könyv: Douglas Adams: Vendéglő a világ végén
- A kitalált középkor teória
- Stroke jelei teszt