Nem véletlenül javasolt a jegybank célzott kamatstopfolytatást a legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentés közzétételekor. Persze az alapkamat alakulása nemcsak a hitelkamatokra és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása miatt fontos. A jegybank ugyan továbbra is az infláció letörését tartja fő céljának – illetve a visszatérést a háromszázalékos inflációs szintre –, és nincs kimondott árfolyamcélja, közvetetten azonban az importált infláció, azaz az ipar és a szolgáltatások által behozott alapanyagok és egyebek áremelkedése miatt a forint-euró árfolyam alakulása is egyre fontosabb egy olyan nyitott gazdaságban, mint a magyar. A forint árfolyama egyébként meglehetősen hektikusan alakult a kamatdöntés előtt: az olajembargó hírére gyengüléssel kezdett tőzsdenyitáskor, 395, 5 forint volt egy euró, aztán átmeneti délelőtti erősödés után dél körül ismét gyengülésre váltott, igaz, még mindig erősebb volt a nyitószint alatti 394, 8-cal. A kamatdöntés közzététele után ismét gyengülésnek indult a forint, negyedórával később a Teletrader adatai szerint már 396, 2 forintnál járt az euró jegyzése, egy dollárért pedig 370 forintot kellett adni.
A jegybanki alapkamat emelését már augusztusban megérzik a forintosított devizahitelesek. A kamatnövekedés év eleje óta már meghaladja az 1 százalékpontot – a hitelmoratórium miatt azonban csak később szembesülnek a következményekkel a hitelesek, írja a eljuttatot közleményében a Bankmonitor. Az árstabilitást akarja menteni a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a gazdaságot is hűtő kamatintézkedést azonban a hitelesek fogják fájlalni. Az újabb inflációs csúcsot így sem fogjuk elkerülni, az MNB célja az árstabilitásból fakadó, közép- és hosszú távú kockázatok csökkentése. Két lépésben, júniusban és júliusban emelték az alapkamatot 0, 6 százalékponttal, az irányadó kamatláb már 1, 2 százalék. Nem véletlen tanácsolták Matolcsyék: aki teheti, lépjen ki a hitelmoratóriumból. A változó kamatozású hitelek árazásába már augusztusban begyűrűzik a jegybanki szigor, a következő hónapban forduló devizahitelesek kamata 0, 54 százalékponttal fog nőni – derül ki a Bankmonitor elemzéséből. Túl drága lett az élet, olyat húztak Matolcsyék, amire 10 éve nem volt példa Szerencsétlen napon jött az egykori devizahiteleseknek a bejelentés Népszerűtlen a változó kamatozású kölcsön az új hitelt igénylők körében.
A kutatók rámutattak arra is, hogy az inflációra gyakorolt negatív hatás annál erősebb volt, minél jelentősebb és időben elhúzódóbb volt a pandémia. Mindezek alapján pedig várhatóan a jelenleg megugró infláció inkább átmeneti jelenségnek tekinthető, amennyiben a korábbi trendek szerint alakulnak a folyamatok. Magyarországra is visszatért a rég nem látott infláció Magyarországon legutoljára 2013-ban volt ilyen magas az infláció mértéke, miközben 2017-től a COVID-19 megjelenéséig folyamatosan a jegybank által meghatározott toleranciasávon belül tartózkodott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2021 augusztusában a magyarországi évesített infláció mértéke elérte a 4, 9 százalékos szintet. Az emelkedés elsődleges mozgatórugója az üzemanyagok, iparcikkek és a feldolgozatlan élelmiszerek (elsősorban a burgonya és friss gyümölcsök) árában bekövetkező emelkedés. Egyedül az üzemanyagok drágulása 1, 4 százalékponttal járult hozzá az inflációhoz. 5. ábra: Magyarországi infláció alakulása és a magyar jegybank előrejelzése.
Utolsó frissítés: 2022. március 8. Egyelőre nem kell attól tartani, hogy 400 forint lesz az euró árfolyama. Az Ukrajnában zajló háború miatt azonban hozzá kell szokni a 390 forint körüli árfolyamhoz. A jegybank ma kissé szigorított, a gyengébb forintárfolyam azonban tovább növeli az inflációt, így nem kerülhető el az alapkamat emelése, amely a hitelek drágulásához vezet. "Hisztéria állt a hétfői közel 400 forintos euróárfolyam mögött" – reagált a Szabad Európa megkeresésére Kolba Miklós, az ING devizaszakértője. Szerinte a hétvégi hírek mozgatták az árfolyamot, miszerint az Egyesült Államokban és az Európai Unióban vizsgálják annak a lehetőségét, hogy ne importáljanak olajat és gázt Oroszországból. Ennek hatására a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára 135 dollárra emelkedett, és a feltörekvő devizák is gyengülésnek indultak. A forint a leggyengébb láncszem Kolba Miklós azért nevezte hisztériának a hétfői forintgyengülést, mert "elképesztően vékony volt a piac (…) Alig volt likviditás, kis tételekkel lökdösték oda-vissza az árfolyamot" – mondta.
A volatilitás továbbra is magas, ezért ezután is határozott válaszra van szükség – jelentette ki. Meglepte az elemzőket a kamatemelés mértéke Az elemzők többségét meglepte, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várt 30 bázispont helyett 50 bázisponttal 2, 90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a kamatdöntést kommentálva úgy fogalmazott "a döntés nagy meglepetést okozott". A decemberi, vártnál magasabb inflációs mutató, valamint az év eleje óta megemelkedett piaci volatilitás fényében azonban az MNB úgy gondolhatta, hogy érdemes határozottabban lépnie – vélekedett. Az Amundiál arra számítanak, hogy az alapkamat 50 bázispontos havi ütemezésben 3, 90 százalékra emelkedik az első negyedév végére, majd 4, 50 százalék körül lehet a fél év végén, miközben a jelenlegi különbség az egyhetes betét kamata és az alapkamat között fennmaradhat. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy bár az elemzők többségét a mérték meglepte, a Magyar Bankholding és a Takarékbank előrejelzése ehhez közeli emelést prognosztizált.
Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
De a fiskális hiány magas maradhat a következő években is, és inflációt okozhat. A deglobalizációs folyamat Az ellátási láncok ellátásbiztonsági okokból történő átalakítása a vírusjárvány nyomán, Kína háttérbe szorítása megakasztja azt a globalizációs folyamatot, ami a korábbi éveket, sőt évtizedeket jellemezte. Ez magasabb árakhoz vezethet, ha nem a legolcsóbb termékeket vásárolják. A nyersanyag-szuperciklus Sok elemző azt vizionálja, hogy nemcsak átmeneti lesz a nyersanyagárak emelkedése, hanem az előző szuperciklushoz hasonlóan nagy áremelkedéssel ér véget, 5-10 éves távlatban. (Az előző szuperciklus csúcsa 2011-2012 körül volt – a szerk. ) A készletek csökkennek, a kereslet jóval meghaladja a kínálatot. Ez is be fog gyűrűzni az inflációba. A tartósan emelkedő inflációs várakozások Ha az inflációs várakozások nőnek, az infláció is nő. A dolgozók várakozásainak emelkedésével magasabb bért követelnek, ár-bér spirál alakulhat ki. Az infláció a várakozások miatt is magas szinten ragadhat be.
A példában szereplő hitelnél így mindenképpen ezer forint feletti összeggel nő a törlesztőrészlet a mai kamatemelés hatására, az viszont nem mindegy, hogy mikor érzékelik az árjegyzők a bankközi kamatszintek emelkedését. Míg a nyári kamatemelések idején még jelentőset ugrott felfelé a BUBOR a kamatemelés utáni napokban, már egyre kevésbé jelent meglepetést a jegybanki szigorítás, és a referenciakamat fokozatosan, napról napra emelkedik. Így lehetséges, hogy a hónapban 15 bázispontot emelkedő BUBOR-t már előre beárazta a mai kamatdöntést. Ha ez a helyzet, a mai kamatemelés 1 221 forintos drágulást hozott, ami összesen 9 431 forintot jelentene a kamatemelési ciklus alatt. A szigorítás folytatódik, így a BUBOR fokozatos növekedése mellett a törlesztőrészletek is egyre magasabbak lesznek a változó kamatozású hitelek esetében, ha elérik a kamatfordulót. "Egy új hitel esetében ezt a kockázatot úgy kerülhetjük el, hogy hosszabb időszakra, legalább öt-tíz évre fixáljuk a lakáshitel kamatát, emellett a meglévő változó kamatozású lakáshitelek fixálásán is érdemes elgondolkodni" - mondta el Varga Zsombor, a elemzője.
A Bankmonitor szakértői összeszedtek 10 olyan adatot, tényezőt, ami mellett nem szabad szó nélkül elmenni. Nagyon jól mutatják ezek az információk, hogy a jelenlegi helyzet teljesen más, mint ami a járvány előtt volt. Ezt a környezetváltozást pedig igen hamar megérezheti minden magyar a saját bőrén is. De mit is tapasztalhattunk az elmúlt hónapokban és mit várhatunk még az elkövetkező időszakban: A magas inflációt közvetlenül érezhetjük egy nagybevásárlás alkalmával, ugyanakkor az áremelkedés számos egyéb tényezőre is hat. Az MNB az áremelkedés mérséklése céljából megemelte az irányadó jegybanki alapkamatot, ami a pénzpiaci hozamok megemelkedéséhez vezetett. (Természetesen a pénzpiaci hozamokra más tényezők is hatással voltak. ) A rövid hozamok – például a BUBOR – növekedése közvetlenül hat a már folyósított változó kamatozású lakáskölcsönök kamatára és törlesztőrészletére. A törlesztők emelkedésével azonban sok adós majd csak a moratórium lejártát követően fog szembesülni. A hosszú hozamok emelkedése a bankok hitelköltségét emeli meg.