Vagy akár archív, a második világháború előtti képeket, hogy össze tudjuk hasonlítani az előző rrások:A püspökség története: Az üvegművészről:
A párbeszédhiány, az értékrombolás és a sunnyogás miatt a felháborodott hívek jelentős része védegyletet alapított, majd arra kényszerültek, hogy a veszprémi Gizella-napokon és a csíksomlyói búcsún, ahol többek között dr. Udvardy György érsek is felszólalt, olyan zászlókkal vonuljanak fel, amelyek a székesegyház eltávolított ólomüveg ablakait szimbolizálták. A "polgári ellenállást és dacszövetséget" vezető vitéz Kohár Kolos elmondása szerint mindkét helyen biztonsági őrökkel próbálták eltüntetni a főpásztor számára kellemetlen jelképeiket. A hívőkből álló csoport azonban nem adta fel. Szent Mihály Védegylet néven egyre több olyan petícióban kritizálták a templom átalakításának terveit, és követelték a székesegyház átépítésének leállítását, amelyet nem vett jó néven az egyházmegye vezetése. A tiltakozók egyik alapítója, a korábban már említett vitéz Kohár Kolos szerint hirtelen olyan hatalmi arroganciával találták szembe magunkat, amivel nem tudtak mit kezdeni. A veszprémi római katolikusok harcához azonban csakhamar csatlakozott az ország szinte összes jelentős építészmérnöke és műemlékvédője, sőt az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) is, akik szakmai konferenciáikon nemcsak tételesen cáfolták a megrendelő és a főépítész "fehér fal" koncepcióját, annak elavultnak mondható használatát, állítólagos hasznát, hanem többszörösen be is bizonyították, hogy a jelenlegi állapot díszítőfestései mennyire jól követik a teológiai elvárásokat, a dualizmus kori formakincsek mennyire gazdagon merítettek az ókeresztényi szimbólumokból.
I. István uralkodása után a háromhajós, román stílusú katolikus templomot két toronnyal bővítették. A Szent Mihály Székesegyház az idők folyamán többször leégett. Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból származik a még ma is meglévő altemplom. Az épület fentebbi részei sajnos elpusztultak a törökök idején. A székesegyház következő megújulása a 18. század elejéig váratott magára. Ekkor a templom barokk külsőt kapott. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, abból a célból, hogy az eredeti épület köntösébe bújjon. A gótikus szentélyt és altemplomot ugyanakkor megőrizték. Az épület üvegablakai a második világháború alatt megsemmisültek, de pótolták őket Árkayné Sztehló Lili munkáival. 1981-ben Veszprém székesegyháza basilica minor (jelentése: kisebb bazilika) rangot kapott II. János Pál pápától. Ennek megfelelően rendszeres igehirdetésnek és gyóntatásnak kell folynia, énekkarnak kell működnie, bizonyos napokon latin nyelvű nagymisét kell mondani.