1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét, amit a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követett, de a támadás nem volt intenzív és határozott. Kevesebb mint két hétnyi harc után július 7-ére elhallgattak a fegyverek, véget ért a szlovéniai tíznapos háború. Kellett ehhez még a két szomszédos ország, Ausztria és Olaszország határozott fellépése, akik nem akarták, hogy a háború rájuk is átterjedjen. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba első volt jugoszláv tagállamként 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-től pedig a hivatalos fizetőeszköz az euró, ezzel az első volt jugoszláv tagállam, amely az Eurózóna tagja lett. Az ország 2008. január 1-től az Európai Unió soros elnöke volt fél évig, elsőként töltötte be ezt a tisztet a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam közül. ÁllamszervezetSzerkesztés A szlovén államfő az elnök, akit 5 évente, népszavazással választanak. Ebben a szerepkörben a miniszterelnök és a kormány segíti, akiket a Parlament választ.
(Hozzáférés: 2019. január 4. ) ↑ Worldometers ↑ Worldometers 2022 ↑:: Vajdaság MA - délvidéki hírportál. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14. )
A 3, 5 tonna megengedett össztömeg alatti járművek esetében nincs változás – az UTA ügyfelek továbbra is használhatják UTA kártyájukat (Full Service vagy Full SELECT) matricavásárláshoz a szlovén benzinkutakon.
TARTALOM NÉPSZAVAZÁS A FÜGGETLENSÉGRİL 1990, december 23 Hazai archív sajtó- a szlovén függetlenségi folyamatokról 1990-1991 MI TÖRTÉNT? A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ÉVES PROGRAMOK 2010-11 A 'PICTURE SLOVENIA' FOTÓPÁLYÁZAT ERDEMÉNYHIRDETÉSE, december 23 ÜNNEPI KÖSZÖNTİ Bohinj, téli tájkép (STO) Ljubljana, karácsonyi vásár 1 1990. December 23. EMLÉKEZÉS A SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉT KIVÍVÓ NÉPSZAVAZÁSRA Sajtó archívumok: a hazai sajtó cikkei a referendumról, a tíznapos háborúról és Szlovénia új, demokratikus alkotmányáról 1991 decemberében a hazai sajtó érdeklıdéssel fogadta a december 23-án, Szlovéniában rendezett népszavazásról szóló híreket. Négy nap múlva a sajtó közzétette a Szlovénia függetlenségét mintegy 88 százalékos, elsöprı többségben támogató szavazatok eredményét. Az aktív részvétellel folyó szavazásmelyben a 1. 5 millió fıt számláló lakosság 93%-a vett résztnyilvánvalóvá tette a Szlovén polgárok Jugoszláviától való elszakadás iránti elkötelezettségét, mellyel kezükbe vehették az ország sorsát.
Milyen fogásokat kóstolhatok meg? A szálloda modern és barátságos 2864 nevű étteremmel rendelkezik. Minden reggel bőséges svédasztalos reggelivel indíthatja a napot. Napközben lehetőség van ételeket rendelni az étlapról. A szálloda szintén svédasztalos formában kínál vacsorát, változatos nemzetközi és helyi specialitá kapcsolódhatok ki? A szálloda felső emeletén található a wellness-központ, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Alpokra. A wellness-részleghez tartozik egy panorámás medence a fedett teraszon és egy relaxációs terület. Válasszon a masszázsok és kozmetikai kezelések közül is. Mindemellett korlátlan belépés várja a Bohinj Aquaparkba, amelynek területe 500 m². Az aquapark területén szabadtéri és fedett medencék, valamint sóbarlang és szaunavilág is található. Mi teszi egyedivé a szálláshelyet? A szállodának saját bowling pályája is van, öt profi sávval. Akadálymentesség Részlegesen akadálymentes Szálláshely szolgáltatásaiKártyás fizetés lehetségesIngyenes WiFiWellnessFedett medenceJacuzziSzaunaWellness kezelésekÉtteremJátszótérSítárolóMinibárHajszárítóA szálláshely környékeTávolság a tótól 6 kmBusz megálló 0, 5 kmUtazási tippekAquapark & Wellness BohinjUtazási tippAz Aquapark & Wellness Bohinj a Bohinji-tótól mintegy 10 perces autóútra található a Nemzeti Triglav Park gyönyörű környezetében.
A 7. században jött létre az első szlovén állam Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet. Az első, latin írásos szlovén nyelvemlékek, a Freising-kéziratok (szlovénül "Brižinski spomeniki"), 1000 körül keletkeztek. A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került. A középkorban az akkori szlovénség jelentős része Magyarország területén élt. Az Osztrák–Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz, Muravidék és Gradišče nagy részét, valamint Isztria, Karinthia és Stájerország egyes területeit. (szlovénül: Kranjsko, Goriško, Prekmurje, Gradišče, Istra, Koroško, Štajersko) A Monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A második világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt állt 1941–1945 között. 1945 decemberétől Jugoszlávia föderatív népköztársasággá alakult, majd 1963 áprilisától szocialista föderatív köztársasággá, melyben Szlovénia önálló tagköztársaság volt.