A román-m. viszony megromlásának tört. Uo., 1996. - Durandin, C. : A román nép tört. Uo., 1998. - Fráter Olivér: Erdély román megszállása 1918-1919. Tótfalu, 1999. - Pándi 1999. - Kosztin Árpád: M-ellenes román kegyetlenkedések Erdélyben. kiad. Bp., 2000. - Balogh L. : ~ tört. (2001). - Földünk 2000:269. - AP 2005:1037.
Habár a légió eredeti funkciója a császári pár védelme volt, a csapatok aktívan részt vettek a köztársaságiak és császárságpártiak közötti harcokban. Az önkéntesek harci sikereiről elismerően számoltak be a lapok. A Leipziger Illustrirte Zeitung 1867 májusában például így írt "minden olyan veszélyes színtéren, ahol megbízható haderőre volt szükség, az osztrák önkénteseket vetették be, akik oroszlánok módjára harcoltak". A csaták egymást követték a Sierra del Norte, Puebla, Oaxaca és Hidalgo régiókban. Először a Tulancingo és Pachuca de Soto közötti szakaszt foglalták el, majd októberben már Cuatecomaco magaslatát támadta meg a hadtest. November 17. és 22. között Tlapacoyan mellett vívtak csatát, 1866 nyarán elfoglalták Papantla és Tehuacán városokat, ezeket az ütközeteket követte La Hoya és Teziutlan bevételei, majd Xalapa ostroma. "Mennyire más volt ez a hadakozás az elesettek számát tekintve, mint a jelenlegi háborúk! "- fakadt ki később emlékirataiban Wagner Károly nagyszebeni tüzértiszt.