Moliere Tartuffe Tétel
Meséje és szerkezete világos, könnyen áttekinthető. Egy rokonszenves, jómódú polgári családba befurakodik egy démoni gazember, s körmönfont ravaszsággal, mindenre elszánt aljasságával csaknem a végső romlásba dönti őket. A darab felépítése követi a klasszicista szabályokat. Moliére elfogadta és megtartotta a hármas egység követelményét. Kész, kiforrott jellemekkel dolgozik. Jellemalkotási módszere, hogy kiválaszt egy-egy sajátos típust, lelki tulajdonságot, társadalmi hibát; mellőzi kifejlődésének ábrázolását, ugyanakkor következetesen végigviszi következményeit. Hőseit több oldalról, több egymással ellentétes szemszögből vizsgálja meg, s az egyes jelenetek és felvonások a változatlan jellemek újabb és újabb vonásait villantják fel. A Tartuffe szereplői úgynevezett rímes alexandrínusokban beszélnek, a darab tehát verses mű, éppúgy mint a kor tragédiái. A Tartuffe 5 felvonásból áll. Verses formájú komédia(12 szótagos hangsúlyos verselésű a 6. szótag után sormetszet. Az ilyen verset alexandrínusnak nevezzük. )
- Moliére-Tartuffe érettségi tételét írom, de elakadtam. Dramaturgiai felépítés...
- Molière - Tartuffe - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
Moliére-Tartuffe érettségi tételét írom, de elakadtam. Dramaturgiai felépítés...
- 6 órás állás budapest 6
- Es3 file megnyitása
- Herkules legendája teljes film magyarul
- Irodalmi tételek: Moliere és a francia klasszicizmus
- Opel astra g hűtővíz mennyiség
Ünnepelt szerzô, színész, társulatigazgató s XIV. Lajos kedvence lett, de állandóan szembe kellett néznie irigyei, ellenfelei mesterkedéseivel. Különösen Tartuffe (tartüf) című komédiája körül lobbantak fel az indulatok. A félig kész, háromfelvonásos művet 1664-ben mutatta be a királyi udvar elôtt. A jezsuita vezetés alatt álló Oltáriszentség Társulat azonnal támadni kezdte, s végül a párizsi érsek követelésére a király kénytelen-kelletlen betiltotta a darab elôadását. Hosszú harc után csak 1669-ben oldotta fel a tilalmat. A darabot, mely az átdolgozás után öt felvonássá egészült ki, ettôl kezdve elsöprô sikerrel játszották. - Az író egészségét is megviselték a támadások, megpróbáltatások; 1665-tôl betegeskedni kezdett. A tüdôvészben szenvedô Moliére a Képzelt beteg egyik elôadásán lett rosszul, s néhány órával késôbb meghalt. A komédia A komédia a dráma műnemébe tartozó műfaj. Uralkodó esztétikai minôsége a komikum, olyan értékszerkezet, melyben értékhiány leplezôdik le, vagy értékvesztés válik nyilvánvalóvá.
Molière - Tartuffe - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
A saját hatalmában és házigazdája vakságában bízó Tartuffe szerelmet vall a ház fiatal úrnőjének, Elmirának. Tartuffe úgy udvarol, mint egy középkori trubadúr. Damis, aki kihallgatta Tartuffe türelmetlen és forró vallomását, beárulja apjának az aljasságát. De a címszereplő rendkívül okos, intelligens, találékony gazember. Azonnal felismeri a helyzetet, egy pillanatig sem zavarodik meg, félelmes logikával tudja miképpen kell kivágnia magát. Nem védekezik: nemcsak a házasságtörési szándékot ismeri el, hanem krisztusi alázattal magára veszi a világ minden bűnét, s könnyes töredelemmel a legnagyobb gonosztevőnek vallja magát, aki bármilyen büntetést megérdemel. Ez a térdeplő és mellet verő önvád megtéveszti Orgont, áldozatul esik Tartuffe remek ötletének és jóvátehetetlen hibákat követ el. Fiát kitagadja és elűzi otthonából, egész vagyonát Tartuffe-re íratja, és elhatározza, hogy a tervezett esküvőt még aznap este megtartják. Tartuffe-öt váratlanul éri a szerencse, ennyire ostobának idáig még ő sem gondolta jótevőjét, és most alázatos lélekkel törődik bele Isten akaratába, s elfogadja az ölébe hullt vagyont.
1622-ben született, Párizsban. Apja jómódú kárpitos, udvari szállító. Édesanyját korán elvesztette. A jezsuiták híres párizsi iskolájában tanult. Kitűnően tudott latinul, ezért római komédiaírók munkáit olvashatta. Apja kérésére az egyetemen jogot és filozófiát tanult, 1642-ben ügyvéd lett. Majd abbahagyta jogi tanulmányait. Ezután társaival színtársulatot hozott létre, ekkor vette fel a Moliere álnevet. Párizsban azonban nem értek el sikereket, ezért 13 éven át Dél-Franciaországban vándorszínészként éltek. A tragédiában nem, de a komédiában helyt állt. Kezdőként csak átdolgozta az olasz komédiákat, amelyekben ő játszotta a főszerepet. 1658-ban visszatért Párizsba, ahol most felfigyeltek rá. Első nagy sikerét 1659-ben a Kényeskedők című, prózában írt egyfelvonásos darabjával érte el. A szalonok tagjai megsértődtek, mert a korabeli divathóbortot és a túlzottan finomkodó társaságot gúnyolta műveiben. Az író a szalonok megsértődött tagjai kereszttüzébe került, de a király pártfogása alá vette.
