Az iskolák szervezeti struktúráját (a tanárok és a vezetés viszonyát) illetően a kapcsolódó hatalom abban segít, hogy a hagyományos mintáktól eltérő alternatívákat dolgozhassunk ki. Ugyanígy orientálhatja a tantervfejlesztést, változásokat előidézve a fejlesztők és a tanárok, a tanárok és a tanulók hatalmi viszonyában (például a tananyag kiválasztását, változtatását illetően). Számításba kell venni továbbá, hogy a tantervi tartalmak miként járulnak hozzá a felettes hatalom reprodukciójához. Ahhoz, hogy alaposan megismerhessük a kapcsolódó hatalom természetét és annak helyét az érvényesülés folyamatában, látnunk kell a pedagógusok és a tanulók véleményét, tapasztalatait. Fontos kérdés, hogy az érvényesülés segítését célzó pedagógiai gyakorlat során a kapcsolódó hatalomhoz, a felettes hatalomhoz vagy mindkettőhöz kötődnek-e a pedagógusok tapasztalatai. "A fő kérdés, hogy milyen a hatalom dinamikája a kölcsönös érvényesülésen alapuló tanár-diák viszonyban? " (Kreisberg, 1992, pp. 88–89) Kreisberg az érvényesülés pedagógiájának lehetőségeit a Pedagógia a Társadalmi Felelősségért nevű szervezet munkájában közreműködő, hat pedagógus tapasztalatainak tükrében alkotta meg.
Ahogy fentebb láttuk, a Kierkegaard nézeteit boncolgató Heller Ágnes mind az iróniát, mind a humort a komikum családjába helyezi. Mielőtt a két műfaj közti hasonlóságok és különbségek elemzésébe kezdenénk, a komikum és a nevetés mibenlétét, azok kapcsolatát mutatjuk be. Arthur Koestler opusa, A teremtés hamar tudatosítja bennünk, hogy a borító nem az univerzum létrejöttével foglalkozó, kozmológiai vagy teológiai jellegű művet takar, hanem az emberi kreativitást állítja a fókuszba, a kreáció mibenlétére és lezajlására ("cselekedetére") kísérel meg egy elméletet nyújtani. A bohóc című rész tükrében válik világossá, A teremtés talán mégsem az eredeti cím (The Act of Creation) egy szerencsétlen fordításának következménye, hanem a fordító – Makovecz Benjamin – ötletes és találó agyszüleménye. Koestler ugyanis nem kevesebbre vállalkozik, mint a tudomány, a művészet és a komikum, az emberi kultúra nagy részét, ha nem egészét lefedő három nagy terület összekötésére, kapcsolódási pontjaik vizsgálatára, így ebből a szempontból tekinthető univerzálisnak is.
A komikum és az irónia esztétikai és filozófiai megközelítései, valamint a pragmatikai ihletésű irónia-kutatások eredményei megerősítik kiindulópontunkat, miszerint az irónia tanulmányozásakor megkerülhetetlenné válik a beszélő hatalmának kérdése. Amikor tehát a pedagógia specifikus közegében vizsgáljuk az irónia működését, mindenekelőtt a pedagógus által képviselt hatalom természetét, dinamikáját kell ismernünk. Áttekintjük ezért a pedagógiai hatalmat formáló társadalmi, kulturális vonatkozásokat, a pedagógiai hatalom jelenségvilágát, működését és következményeit mind a hazai, mind a külföldi pedagógiai kutatások eredményeinek tükrében. Részletesen ismertetjük a pedagógiai hatalom gyakorlásának egymástól elkülönülő módozatait. Mivel a témában nem rendelkezünk tudományos ismeretekkel, nem mondhatunk le a jelenség problémaérzékenyítő megközelítéséről. Ennek jegyében, az általunk végzett első vizsgálatban felnőtt adatközlőket kértünk arra, írják le a pedagógiai iróniával kapcsolatos élményeiket és reflektáljanak azokra.
Mit tudnak a veg yületről és mitől tartanak? És miért nem válaszolt akkoriban Georg e W. Bush stábja arra a – médiában többször feltett – kérdésre, hog y az elnök fog krémjében meg található-e ez a veg yület? 8. Az urán-verzió A fluorid születéséről létezik ám eg y másik teória is. Eszerint az amerikai atombomba előállítása alatt (lásd még Manhattan Project) az eg yik uránbeszállító a DuPont konszern volt, s a dúsítás során ők bukkantak először (ug yancsak melléktermékként) a fluoridra. Mivel nem ig azán tudták, hog yan szabaduljanak meg tőle (a környezetvédelmi előírások annak idején sokkal lazábbak voltak, mint napjainkban), simán beleöntötték a környező (New Jersey-i) vizekbe. Amikor aztán számos esetben mindenféle furcsa beteg ség és tisztázatlan indítékú öng yilkosság történt a környékbeli farmokon, a hadsereg lezárta a területet, s a Veg yi Hadviselési Szolg álat (US Army's Chemical Warfare Service) vette kezelésbe az üg yet. Ez a "kezelés" kapta a "Prog ram F" fedőnevet, s innen bontakozott ki később az a kutatássorozat, amely kiderítette, hog y nag y koncentrációban a fluor tényleg g yorsan ölő méreg, de a meg felelő mértékben híg ítva és adag olva bizony nag y szolg álatot tehet azoknak, akik az emberek szubliminális (vag yis érzékszervek, illetve tudatküszöb alatti) befolyásolására törnek.
Az, hogy rendelkezünk bizonyos fogalmakkal, mint Isten, szabadság stb. nem vonja maga után, hogy mindenáron meg akarjuk ismerni ezek tartalmát. Másként tekint azokra a fogalmakra, amelyek megmondják, mit kell tennünk, mint azokra, amelyek empirikusan teljesülnek és objektív formába önthetők. 110) Esztétikája valójában ezt a szakadékot hidalja át. Elsőként fenntartja, hogy az abszolút vagy morális törvények nem ismerhetők meg, ugyanakkor kiköti, hogy kötelességünk e tiszta törvények szerint cselekedni. A kettő közti térben megjelenik a "reflektív ítélőerő", azaz a mintha logikája. Ami az 4 A romantikusok ezt a kant-i kikötést közönyösen fogadták. Számukra az élet szükségszerű teljessé válása pontosan arra való törekvésünknek köszönhető, hogy megismerjük azt, ami valóságunkon túlmutat. Persze a romantikusok Kantra mint a modernitás kiteljesedését segítő gondolkodóra tekintenek. 5 A romantikusoknál aztán ebből bontakozik ki a fenséges fogalma: ha tudásunk korlátozott, az szükségképpen felveti a korlátlan hatalmának kérdését is, ahol a korlátlan lehet, hogy nem más, mint ami e korlát érzékelése révén megalkotható.
Elég edjetek meg azzal, hog y a társaság vasárnap, február elsején délután tábort ver eg y heg yoldalban (1080 méteres teng erszint feletti mag asság ban), még pedig eg y olyan helyen, amelyet a terület őslakosai a saját nyelvükön Halat Szjal-nak (Halálheg ynek) neveznek. Fát g yűjtenek, tüzet g yújtanak, konzerveket meleg ítenek, körülbelül hét órakor meg vacsoráznak, tán még munkásmozg almi nótákat is énekelnek eg y kicsit a tábortűz körül, amint az lelkiismeretes komszomolecekhez illik. A fáradtabbak nag yjából kilenc óra felé hálózsákjaikba bújnak, a kitartóbbak még hoznak eg y kis tűzrevalót a közeli erdőből, mert az a mínusz 18-20 fok azért még se piskóta, ráadásul éjjelre még hűlni fog. A kutatás Amikor az előre meg jelölt időpontban (február 12-én) a csoportból senki sem érkezik haza, a családok nyug talankodni kezdenek, noha Jurij Judin (tudjátok, a beteg) két héttel korábban eljuttatta hozzájuk Gyatlov üzenetét: lehet, hog y pár napot késni fog nak. Amikor 16-án még mindig semmi hír, az eg yetem először saját hatáskörben próbál a nyomukra bukkanni, eredménytelenül.
A nag y kérdésekre eg yértelmű válasz a mai napig sem született. Az elméletek A történtek rövid ismertetését követően most lássuk, milyen konteók születtek a Tung uzkarobbanás meg mag yarázására. Az űrből jött kövek 3. A meteorit A laikusok számára is leg kézenfekvőbb mag yarázat a világ űrből érkező és a Föld lég körébe behatoló, majd a talajba becsapódó szikladarabról eg y Leonyid Alekszejevics Kulik nevű szovjet-orosz g eológ us nevéhez fűződik. A két világ háború között ő nég y expedíciót is szervezett a Tung uzka folyó környékére, de éveken át folytatott kutatásai során sem meteorkrátert, sem meteoritmaradványokat nem találtak, noha 1938-ban még lég ifényképezéssel is próbálkoztak. A részmag yarázat, vag yis hog y a lég körben a meteor elég ett, a szakértőket nem elég ítette ki. Az üstökös A londoni Kew obszervatórium tudományos ig azg atója, bizonyos Francis John Whipple 1934-es elmélete szerint a becsapódásért nem is annyira meteorit, mint inkább eg y g ázhalmazállapotú üstökös a felelős.
Személyesen ír ajánlólevelet az amerikai feltalálónak, és (természetesen kézfog ás nélkül) búcsút vesz az íg éretes tehetség től. Tesla hajója 1884. június hatodikán köt ki New Yorkban, zsebében a fent említett ajánlólevéllel, eg y félbehag yott integ rálszámítással, eg y verseskötettel és eg y repülő szerkezet vázlataival. Ja, és körülbelül tíz cent készpénzzel, ami nag yjából eg y hamburg erre lett volna eleg endő (sajt és ketchup nélkül). Útja eg yenesen Edison Menlo parki kísérleti telepére vezet. Szíve a torkában dobog, ha arra g ondol, hog y hamarosan személyesen is meg ismerheti a szemében szinte félistenné lényeg ülő amerikait, aki annyira különbözött tőle, amennyire két ember eg yáltalán különbözhet. Ez az írás nem Thomas Alva Edisonról szól, de egy-két bővített mondatban azért be kell mutatnunk őt is, hiszen Nikola további életében igen jelentős szerepet játszott. Az amerikai feltaláló közel tíz évvel volt idősebb Teslánál, s ha egyszer szobrot fognak állítani a tipikus jenki self-made man prototípusának, akkor a modellt nem kell sokáig keresgélni.
« Mivel tudtunkra adta, hogy mennyire nem kedvel minket, így mi sem vártuk az óráját. Sőt még a tanáriban elhangzott mondatai is olykor eljutottak hozzánk. A következménye az lett, hogy rettegtünk tőle az érettségin. Az amúgy is meglévő stresszt csak fokozta. Nála kétszer olyan keményen kellett dolgozni, hogy bebizonyítsuk, hogy nincs igaza velünk kapcsolatban. "