Iszlám Vallás 5 Alapelve, A Közel-Keleti Nők És Az Iszlám 5 Fő Pillére » Múlt-Kor Történelmi Magazin » E-Folyóirat

E reformok során az uralkodó elit a nagyobb társadalmi ellenállás megelőzése érdekében igyekezett kompromisszumokat kötni, ám az így született eredmények messze elmaradtak a várakozástól. Az oszmánok "polgári jogi kódexe", a Medzselle tökéletesen illusztrálja e jelenség lényegét. Mivel a XIX. század a →kodifikáció jegyében telt el Európában, e gondolat a század vége felé megjelent az oszmán uralkodó elit gondolkodásában is, különösen, mivel az egyre erősödő külső nyomás is ebbe az irányba hatott (előnytelen →nemzetközi szerződések). Ezért a Code Napóleon mintájára megalkották saját magánjogi kódexüket, mely szerkezetében, felépítésében, logikájában valóban a franciák mesterművét követte, tartalmában azonban nem, mivel kizárólag hanafita jogot tartalmazott. [40] Vagyis összesen annyi történt, hogy egy egészen más logika mentén született iszlám magánjog hanafita variánsán erőszakot téve a joganyagot bekényszerítették egy olyan struktúrába, mely teljesen idegen volt tőle, s ezáltal olyan öszvér megoldás született, mely lényegi jogi reformnak aligha volt nevezhető.

Iszlám vallás szent könyve
Az iszlám története - Vallás, egyházak, egyházi események
A közel-keleti nők és az iszlám 5 fő pillére » Múlt-kor történelmi magazin » E-folyóirat
Az iszlám bankrendszer működése
Az Iszlám alapelvei - Az Iszlám

Iszlám vallás szent könyve

A 11. századtól török népcsoportok hullámai árasztották el a közép-ázsiai sztyeppéket, és fokozatosan kiszorították onnan az ott élő iráni és arab népességet. Az első nagy vándorlási hullám a széthulló iráni eredetű Számánida Birodalom területéről indult ki. A török népek mint rabszolgakatonák és zsoldosok részt vettek a kisebb helyi csatározásokban és szerepük a hatalmi villongásokban fokozatosan nélkülözhetetlenné vált. A nomád életmódot folytató karluk és oguz törzsek (utóbbiak élén Szeldzsuk törzsfővel) még számánida zsoldban áttértek az iszlámra. Amíg a karahánidák ("fekete kánok") dinasztiája alatt a Tarím-medencétől a Balhas-tóig sztyeppeállamban éltek, a Gaznavidákkal szövetkezve 1000 körül elhódították a Számánidáktól Transzoxániát. Az iszlám hitre tért török nagykánok fejlett kézműipart, kereskedelmet, mezőgazdaságot örököltek a meghódított népcsoportoktól. Gaznavidák (977–1186)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Bővebben: Gaznavidák Gaznavidák, Gúridák, Bújidák 1030 körül Az abbászida kalifa fennhatóságát elismerő, de gyakorlatilag független Számánidák birodalma már leáldozóban volt, amikor a török származású parancsnok, Alptegin kapta meg azt a feladatot 961-ben, hogy biztosítsa a Számánidák fennhatóságát a horászáni térségben.

Az iskola neve utalás Mohamed és az imámok hagyományaira (akhbar), tagjainak szemlélete pedig lényegileg megegyezik a szunnita ahl al-hadíth érvelésével. Az akhbarī iskola további jellemzője, hogy véleményük szerint a Korán szövege önmagában állva az emberi elme számára nehezen vagy egyáltalán nem érthető, ezért azt csak az imámok útmutatása tükrében (tafsīr) lehet értelmezni. Az akhbarí iskola dominanciája a XVIII. század végéig tartott, amikor az uszúlí iskola cáfolatai sikerre vezettek. Ennek következtében az akhbarí iskola teljesen visszaszorult, helyét az uszúlí iskola vette át. [32] [29] Az uszúlí iskola neve utalás a szunnita jogtudósok által is használt uszúl al-fiqhre (jogtudomány alapjai), vagyis arra a sajátos jogelméleti háttérre, mely elsősorban az iszlám jog forrásaival és érvelésrendszerével foglalkozik. Az irányzat a szunnizmussal való intenzívebb kapcsolat lévén jött létre, mely különösen annak racionalitást előtérbe helyező teológiai–filozófiai irányzatához, a mu'tazilita felfogáshoz köti.

Az iszlám története - Vallás, egyházak, egyházi események

A muszlim nem lehet zsugori az adakozásnál, de a lehetőségein túli bőkezűség, tékozlás ugyanúgy hiba. Egyensúlyt kell tartani saját anyagi helyzete és az adományozott szükségletei között. Ismerni kell az emberek helyzetét, mit igényelnek, mit nem, és olyan módon kell adni, hogy sem az adományban részesülők, sem az adományozó jogai ne sérüljenek. 63:10. Áldozzatok abból, mit nektek gondviselésünkből juttatunk még azelőtt, hogy egyiketekhez eljön a halál és mondja: "Uram! Miért nem adsz nekem haladékot még egy kis ideig? Akkor (tudnék) adakozni és jóravaló lennék. " 63:11. De nem ad Allah haladékot egy léleknek sem, ha eljön annak ideje. Allah Értesült arról, mit tesztek. Minden jó Allahtól származik. Viszont a javak nem érkeznek mindenkihez egyenlő arányban. Ezért az emberekre hárul az egyenlőtlenségek rendezése. Ez próbatételük, ami a vagyonhoz, a nekik juttatott gondoskodáshoz kötődik. Minden önzetlen tett jótékonyság. Nem halogatható az adakozás, a jótékonyság a saját jövő érdekében.

A jogtudósoktól azonban a kreatív jogfejlesztés és nem az utánzás volt az elvárás, ezért jelentett akkora csapást az idzstihádról a taqlídra történő áttérés, mert ez a jogtudósok szellemi tevékenységének korlátozottságát mutatta. Az eredeti koncepció szerint a jogtudós, a mudzstahid az, aki idzstihádot gyakorol, s ezzel az iszlámon belül értelmezett legmagasabb rangú szellemi teljesítményre képes. Az idzstihád az a komplex folyamat, melynek során a jogtudós valamennyi jogforrás áttanulmányozása és értelmezése után megállapít egy normát, ami a forrásokban rejtve van, de korábban még nem nyert megfogalmazást. Mivel a szabályok jelentős része idzstihád útján jött létre (fiqh-jog), Joseph Schacht joggal nevezte az iszlám jogot jogászjognak (jurists' law). [24] Idzstihád természetesen csak akkor gyakorolható, ha sem a Koránban, sem a szunnában nincsen az adott ügyre nézve szabály, és konszenzus sem fogalmazódott meg a tárgyban. A jogtudós által ilyen esetben megfogalmazott vélemény természetesen csak a saját doktrínája, ám ha a többiek is vele azonos nézőpontra helyezkednek, konszenzus alakulhat ki.

A közel-keleti nők és az iszlám 5 fő pillére » Múlt-kor történelmi magazin » E-folyóirat

Az iszlám története - Vallás, egyházak, egyházi események
Az Iszlám alapelvei - Az Iszlám
Az iszlám vallás zanza
Pillére az iszlám - 5 alapelveit hit, Shahada, ima, Eid, zakát, Hajj
Mester utca fodrászat vélemények

Az iszlám bankrendszer működése

E két végpont között helyezkednek el a büntetések, melyek mind az iszlám jog, mind a qánún világába beletartoznak: a koráni jog csak néhány bűnt és azok büntetését ismeri (hadd: lopás, paráználkodás stb. ), a többit meghagyja az arábiai szokásjognak (dzsináját), vagy az állam jogalkotó hatalmának (ta'zír). A fent elmondottak alapján alakult ki aztán az iszlám jog belső rendszere, mely három nagy alrendszerre bomlik: az 'ibádát az imádásra és a rituáléra vonatkozó szabályokat tartalmazza, a mu'ámalát a társadalom tagjainak egymáshoz való viszonyát rendezi (→családjog, →szerződések), az 'uqúbát pedig a büntetéseket határozza meg. [16] A sarí'a tehát nem ember alkotta jog, melyet a társadalmi kapcsolatok rendezése céljából, a gazdasági és a politikai folyamatok változását nyomon követve a politikai közösség alakít ki, hanem Allah által lefektetett normák összessége, melyek igaz ösvényként végső soron hozzá vezetnek. Ennek következtében a kinyilatkoztatott szabályok módosítása, elhagyása nem lehetséges, s az esetleges új szabályok alkotása sem jogalkotás útján valósul meg, hanem a mindeddig nem ismert isteni eredetű szabályok felismerése révén.

Az Iszlám alapelvei - Az Iszlám

8 A kamatfizetés tilalma A kamatfizetés tilalma nem új jelenség, az iszlám mellett a keresztény egyház is tiltotta bizonyos időszakokban. Egy olyan vallás, mely az ember életének folyását komoly erkölcsi szabályok által szabályozza, szükségszerűen kénytelen olyan feltételeket felállítani, amelyekkel elkerülhető a túlzott mértékű eladósodás, az emberi élet ilyen módon való tönkremenetele. Emiatt elsősorban az uzsora, majd maga a kamat szedése is tiltott lett. Az ügyletekből haszon a közös kockázatvállalást követő nyereségből, vagy bankoknál például az elismert működési költségekből keletkezhet. A kamatszedés tilalma – mind a keresztény, mind az iszlám vallás tekintetében – azzal is összefügg, hogy az eredeti tőkefelhalmozás időszakáig a hitelfelvételek zöme nem gazdasági, fejlesztési célú hitelfelvétel volt, hanem fogyasztási (túlélési, egzisztenciális) jellegű. A hitelre tehát a rászoruló rétegek életben maradásához és nem az üzleti tevékenység finanszírozásához volt szükség, ezért etikátlannak tűnt a hitel összegét a kamattal növelt összeggel növelve visszakérni.

Nem kell fizetni azoknak, akik szegények, bevételük nincs, vagy az nem elegendő a megélhetéshez. A szegények arra jogosultak, hogy a zakátból segélyben részesüljenek. Al-Aksza mecset 17:1. Legyen Dicső Allah, Ki elvezette az Ő szolgálóját éjjel a Sérthetetlen Szentélyből a Legtávolabbi Szentélybe (Aqsza), – minek környékét megáldottuk -, hogy láttassuk vele Áyáinkat. Mert bizony, Ő a Meghalló, a Látó. A zakátot a tradicionális muszlim országokban egyfajta adóként szedik, vagy mecseteken keresztül osztják el. A mecsetek személyzetének fenntartására azonban a zakát nem fordítható. Ilyen módon nem tekinthető egyházi adónak, vagy ahhoz hasonló adónemnek. A hagyományos iszlámjogi előírások szerint adódhatnak olyan körülmények, amelyek az elvárt társadalmi és rokoni szolidaritás jegyében kötelezővé teszik – a zakáton felül – a hívők vagyoni hozzájárulását. Ilyen körülmény lehet a szülők vagyoni helyzetének romlása, kötelezővé válik a gyermekre nézve a szüleinek eltartása, vagy egy természeti katasztrófa, egy hadiállapot.