Szabolcs Megye Városai

v i r á g z ó hetipiacából, évi n é g y o r s z á g o s vásárából a 18. s z á z a d b a n é v e n k é n t csak egy vásárt tudott életben tartani. N a g y k á l l ó t - évenkénti n é g y vásárával, k é z m ű v e s e i v e l, céheivel - a me g y e g y ű l é s e k és az itt m e g é p ü l t m e g y e h á z tartották felszínen. K i s v á r d a a beregi h e g y v i d é k er dei termékei, a nyírségi s z a r v a s m a r h á k és a gabona regionális árucseréje helyszíneként őriz hette meg gazdasági szerepkörét. Ugyanez a szerepkör tartotta é l e t b e n N y í r m a d a n é g y orszá gos vásárát is. A s z a p o r o d ó mezővárosi k ö z ö s s é g e k szabadsággyökereit, s z a b a d s á g t ö b b l e t é t és g a z d a s á g i, társadalmi fejlődésük j e l l e m z ő i t valahol ott kell megragadnunk, ahol N y í r e g y h á z a commun i t á s á n a k a földesúri hatalomtól m a g á t gyors ritmusban függetlenítő t ö r t é n e l m e zajlott. A B é k é s v á r m e g y é b ő l 1753-ban é r k e z ő szabad menetelű j o b b á g y o k m á r az első contractusukban kikötötték, hogy főbenjáró b ű n ö k esetében elfogadják ugyan a pallosjoggal rendel k e z ő Károlyi grófok úriszéki bíráskodását, de ragaszkodnak a 20 forintig terjedő büntető ü g y e k b e n a maguk választotta b í r ó k és esküdtek ítélkezéséhez.

Szabolcs szatmar bereg megye városai
Források

Szabolcs szatmar bereg megye városai

), főispán, író Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány, 1920. július 16. ), festő Zielinski Szilárd (Mátészalka, 1860. május 1. – Budapest, 1924. április 24. ), építőmérnök, műegyetemi tanár, a magyarországi vasbetonépítés úttörője Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. május 7. – Budapest, 1947. április 23. ), politikus, Magyarország miniszterelnöke (1931–1932) Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, 1933. május 12. ), író Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 29. – Budapest, 1942. szeptember 4. ), író Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14. ), politikus, Magyarország miniszterelnöke (1942–1944) Juhász József (Kemecse, 1908. július 4. – Toronto, 1974. június 23. ), színész Béres József (Záhony, 1920. február 7. – Budapest, 2006. március 26. ), Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója Torgyán József (Mátészalka, 1932. november 16. – Budapest, 2017. január 22. ), ügyvéd, 1990 és 2002 között országgyűlési képviselő, 1991-től 2002-ig az FKGP elnöke, 1998 és 2001 között földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Végh Antal (Jánkmajtis, 1933. október 14.

Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m2 területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek, és mindez csodálatos erdei környezetben. Európa-hírű a Nyíregyházi Állatpark, ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él. A Sóstói Múzeumfalu, mely a megye tájegységeinek népi építészetét mutatja be, 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja. Sóstófürdőt Nyíregyházáról a 8-as busszal, lehet megközelíteni. A Sóstó ZOO ( Nyíregyházi Állatpark - KÉPEK) a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Megcsodálhatjuk a Sarkvidéki Panorámát, a Trópusi Házat, a Majomerdőt, az Akváriumot, az Afrikai Panorámát, a Madárházat, a Magyar Ősparkot és a Parasztudvart, amely a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. Évente több, mint 300 ezren váltanak belépőt, hogy megláthassák ezt a különleges világot.

A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008) | Könyvtár | Hungaricana
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – Wikipédia
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE - 10 panzió
Szabolcs szatmar bereg megye városai
A természetvédelem címermadarának titkos élete - Greenfo

Források

Sóstógyógyfürdőn található Északkelet-Magyarország egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma, a Múzeumfalu. Az alapítása (1970) óta eltelt idő alatt az intézmény Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik leglátogatottabb múzeumává vált. Kedveltségét annak is köszönheti, hogy egy egységeskeretbe egy "múzeumi falu" szerkezetébe foglalva mutatja be e terület változatos, sokszínű népi építészetét és lakáskultúráját. Igen sok látogatót vonzanak hagyományőrző rendezvényei. Egész évben gyógyulást, felüdülést és pihenési lehetőséget kínál Sóstógyógyfürdő legújabb beruházása az Aquarius Élményfürdő. A termálvilágban a rekreációt szolgáló elemek várják a látogatókat, míg az élményvilág kínálatában csúszdák, vadvízi sodrófolyosó, hullámmedence, vízfüggöny és barlang szerepel. A gyerekek háromféle vízmélységgel készült medencében pancsolhatnak, azért, hogy a legapróbbak is biztonsággal élvezhessék a fürdés örömét. A nagyobbakat várja mászókákkal felszerelt dzsungelvár, a csúszdák, a spriccelők és a trópusi pihenőszoba.

Szórványosan a kőris-szil ligeterdők is megtalálhatók (Bátorliget, Fényi-erdő). Ezek a 19. században végrehajtott lecsapolási munkálatok következtében (vagyis a talajvíz leszállása miatt) sokfelé átalakultak gyöngyvirágos tölgyessé (Sóstói-erdő, Baktalórántháza, Fényi-erdő). A gyöngyvirágos tölgyesekben a főszereplő kocsányos tölgy mellett gyakori a mezei szil, a mezei juhar és a rezgő nyár (Bátorliget), de ritkábban előfordul a nyír is (Tornyospálca). A nyírfaállomány rohamos csökkenése is a csatornázásra, a talaj szárazabbá válására vezethető vissza. A Nyírség magasabb homokfelszíneit pusztai tölgyesek és homokpuszta-társulások (pl. csenkesz, ezüstperje) borították. [17] Az ősi homokpusztarétek és a pusztai tölgyesek degradációja a homoki legelők kialakulásához vezetett (Dél-Nyírség). A szikes tavak (Sóstó, Fehér-szik-tó, Szelkó-tó stb. ) környékén kotus és meszes-szódás talajon sótűrő és sókedvelő növénytársulások élnek. [17] A letelepedett lakosság földszükséglete a honfoglalás óta folyamatosan, de természetesen az utóbbi századokban egyre jelentősebb mértékben természet-átalakító tevékenységgel járt, és ez különösen éreztette hatását a növényvilágra.

A múzeum Kállay gyűjteményét, a történelmünkből jól ismert család leszármazottai adományozták a városnak és a megyének. Könyvészeti ritkaságok, levelek, kéziratok, diplomata ruhák, rendjelek, kitüntetések, emlékérmek fogadják a látogatót. A város asszonyai 1794-ben kaptak engedélyt arra, hogy a sóstón ruhát mossanak, három évtizeddel később pedig már megépült az első, négy káddal működő fürdőház, a vendéglő és az állás. Egy korabeli írás szerint Nyíregyháza már ekkor működtetett Sóstón a polgári jellegű szórakozást is kielégítő fürdőt. A gyógyvíz, az erdő vonzerejének bizonyítéka az 1866-ban megépült alpesi stílusú Svájci-lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió. Falai között megfordult Blaha Lujza, Krúdy, Karinthy és sok más művész, politikus. A városi polgárok, iparosemberek, bohém művészek kedvelt találkozóhelye volt az 1911-ben megépült Krúdy Szálló és annak terasza, valamint mellette a szép vonalvezetésű, ma már műemlék víztorony. Új fejezet kezdődött Sóstógyógyfürdő történetében az 50-es évek végén, amikor a szikes vizű tó már nem elégítette ki a lakosség igényeit, s felfedezték, hogy a föld alatt 50 fokos hévíz rejlik.

A miocén végén és a pliocén időszakában a lesüllyedt területre 1000-2000 méter vastagságú pannon-tavi és beltavi üledék, agyag, agyagmárga, homok rakódott. [2] A felszín szárazzá vált, majd a pleisztocén és a holocén idején a folyóvizek és a szél eróziója alakította a tájat a tektonikus mozgások mellett. [3] A Würm glaciális idején az Északkeleti-Kárpátokból és Erdélyből érkező folyók (a mai Tapoly, Ondava, Laborc, Ung, Latorca, valamint a Tisza és Szamos ős-folyói 120-200 méter vastag hordalékkúpot raktak le. A pleisztocén és a holocén határán, amikor az Alföld peremén süllyedékek alakultak ki, mint a Szatmár-Beregi-síkság, a Rétköz, a Bodrogköz és a Taktaköz, megállt a hordalékkúp növekedése. A Tisza megváltoztatta folyását, és míg korábban (a pleisztocén végétől) az Ér völgyében folyt a Körös-vidék felé, ettől kezdve a tektonikailag kiemelkedő Nyírséget megkerülve, új vízrajzi hálózatot alakított ki. [2] A pleisztocén végén helyenként megindult a futóhomok kialakulása, majd a löszös homok, homokos lösz, (Balsa és Rakamaz térségében pedig a valódi lösz képződése.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés megyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, a Dessewffy és Károlyi családoktól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt. Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.