Behajthatatlannak azok a követelések számítanak, amelyek a végrehajtás, felszámolás, csődeljárás során nem térülnek meg, így az eladónak addig kell finanszíroznia a forgalmi adót, amíg nem sikerül behajtani a számla összegét a vevőtől. "Az elfogadott törvény az áfarendszer semlegességét erősíti, mivel ezentúl az eladónak nem kell méltánytalanul viselnie a végleges adóterhet a nem fizető vevő helyett, ráadásul a lehetőség visszamenőlegesen, az elmúlt öt évben kiszámlázott tételek esetében is megnyílik, ha azokat behajthatatlannak minősítették" - idézi a közlemény Földes Balázst, a Crowe FST szenior menedzserét. A szakember hozzátette, hogy csak a nagyobb összegek esetén éri meg visszakérni az áfát, továbbá azt is csak abban az esetben, ha már lezárult a csődeljárás, a végelszámolás, illetve megtörtént a felszámolás. Ezt követően az eladó a soron következő bevallásában a korábban megfizetett adó összegét levonhatja. Ezzel egyidejűleg a vevő köteles az áfát utólag befizetni. FIZESSEN ELŐ AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Az Enzo di Maura esetben viszont (C-337/13) a Bíróság ítéletében azt rögzítette, hogy "a tagállamok [... ] nem kaptak felhatalmazást az uniós jogalkotó részéről arra, hogy [nemfizetés esetén] a korrekciót egyszerűen kizárják". A Bíróság kimondta azt is, hogy az adóalap korrekciójának lehetősége nem korlátozható aránytalan mértékben, de lehetővé teszi a tagállamok részére, hogy figyelembe vegyék a nemfizetés esetén fennálló bizonytalanságok sajátosságait azzal, hogy bizonyos észszerű intézkedéseket követelnek meg az adóalanytól. A hazai szabályozásból – miután az a nemfizetés esetére nem fogalmaz meg adóalap korrekciós lehetőséget – ugyanakkor kitűnik, hogy az uniós rendelkezés átültetésére éppen a Bíróság által vitatott formában került sor, ennek okán számos eljárás indult, amelyben az adóalanyok behajthatatlan követeléseikre kérték a forgalmi adó visszatérítését (több eset a bíróság előtt van, sőt egy esetben már az Európai Bíróság vizsgálja az adott ügyet). Tovább árnyalja ezt az egyáltalán nem egyszerű kérdést a Kúria legutóbbi (KGD2019.
chevron_right behajthatatlan követelés áfája cimke (22 találat) 2022. 09. 08. Behajthatatlan követelés áfa-visszaigénylése Kérdés Behajthatatlan követelés: a partner kényszertörlése után sem kell feltétlenül búcsút mondanunk az áfának Cikk A behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylésére 2020 óta van lehetőség, azonban a szabályozás 2021 során is változott: alapvetően megengedőbb irányba, azaz a visszaigénylési lehetőségek bővültek. Áfa 2021. 08. 25. Behajthatatlan követelések áfája: 2021. augusztus 30-áig még elévülési időn túl is visszaigényelhető A 2021 márciusában közzétett magyar vonatkozású ügyben az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a behajthatatlan követelés áfájának visszatérítésekor az elévülési időt nem az eredeti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontjától kell számítani, hanem az az időpont az irányadó, amikor a meg nem fizetés valóban biztossá vált, olvasható a PwC Magyarország elemzésében. 2021. 03. 04. Döntött a Kúria: visszajár a behajthatatlan követelések áfája A Kúria először döntött érdemben a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésével kapcsolatos ügyekben – mégpedig az adózók javára, közölte a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Ezen ügy ugyan nem kifejezetten a behajthatatlan követelésre vonatkozott, hanem az adólevonási jog feltételeire, de a héairányelv szabályozási logikája, így különösen az adósemlegesség, mint irányadó alapelv alapján a bemutatott logika alkalmazandó kellene, hogy legyen a jelen kérdésben is. Jelen esetben pedig külön figyelembe veendő körülmény a felszámolási vagy fizetésképtelenségi eljárások átlagos hossza: Ehhez kapcsolódóan hivatkozni kell a Csődtv. -hez fűzött indokolásra: "A cél az, hogy a piaci nehézségekkel küzdő gazdálkodók egy bíróság előtti csődeljárás keretében és csődvédelem birtokában kíséreljék meg működésük újraszervezését, adósságaik rendezésére pedig a hitelezőkkel olyan megállapodást tudjanak kötni, ami elkerülhetővé teszi a felszámolásukat, azaz a fizetésképtelenség miatti, hosszadalmas eljárást követő, jogutód nélküli megszüntetésüket. " [Csődtv. 3. § (1) f) pontjához fűzött indokolás] Az eljárások átlagos hosszadalmas időtartamát alátámasztják az Országos Bírósági Hivatal statisztikai tevékenysége keretében gyűjtött statisztikai adatok is: kiolvasható, hogy a 2017-2019-es időszakban a felszámolási ügyek 30-35%-a már 3-5 éve folyamatban van, amikor is még ezen ügyek folytatódnak.