2005–2008 között az EU-ban lebonyolított környezeti hatásvizsgálatok száma 15–26 ezer között mozgott évente.
És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az naprakész működtetéséhez. Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük. Támogatom
Három napig nem jöttek elő, egy darab sem. Ott ültek a kaptárban. Hogy átvészeljék. […] Még hallgatott a rádió, nem írtak semmit az újságok, de a méhek már tudták. Csak a negyedik napon röpültek ki. " (80. ) – vallotta az a Hanna Pjatrouna Badajeva, aki az interjú készültekor illegálisan lakott a zónában, amit az evakuáláskor kötelezően el kellett volna hagynia. Ám az ő és a hozzá hasonlók "partizánakciója" már átvezet bennünket a másik "átkozott" kérdéshez: a Mit tegyünk? problémaköréhez. A bűnös/bűnösök keresése után ugyanis szintén mindenki a maga hite és habitusa szerint reagált a történtekre. A Mit tegyünk? -re adott választ azonban, ha lehet, még az első kérdésnél is erőteljesebben befolyásolta a szovjet hatalom viselkedése. "Még hallgatott a rádió, nem írtak semmit az újságok" – mondja Badajeva, s a hatalom részéről a többhetes hallgatásnak, illetve a tények elferdítésének, mondjuk ki nyíltan: a hazudozásnak nagy szerepe volt abban, ahogy a szovjet mentalitással beoltott átlagemberek a helyzetre reagáltak.
Program verzió: 2. 2358 ( 2017. X. 31. )
Cseh Gergő Bendegúz - Haász Réka - Katona Klára - Ring Orsolya - Tóth Eszter 1986. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán-belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek. A baleset... bővebben 1986. A baleset Európa-szerte komoly - bár máig vitatott mértékű - egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett, de a késő kádári korszak amúgy is ellentmondásos tájékoztatáspolitikájában is komoly működési zavarokat okozott. Az események máig a magyar katasztrófaelhárítás és a tömegtájékoztatás bohózataként/tragédiájaként élnek a hazai köztudatban. Jelen kötetben a csernobili atomerőmű-balesethez kapcsolódó, zömmel több mint harminc évvel ezelőtt készült iratokat teszünk közzé. Az erőműről, a baleset okáról és lefolyásáról most már széles körben hozzáférhetőek az információk, viszont a korabeli magyar hivatalos szervek által keletkeztetett iratokat, melyek megvilágíthatják a baleset magyarországi reakcióit és hatását, eddig még csak részletekben publikálták.
Borisz Sztukalin szovjet nagykövet tájékoztatója a csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset okai kivizsgálásának eredményéről (dátum nélkül)... 110 10/d. Szovjet operatív intézkedések az atomerőművek üzemeltetésére és javítására (dátum nélkül)... 114 10/e Kapolyi László ipari miniszter jelentése az atomerőművek üzemeltetésével kapcsolatos magyarországi intézkedésekről (1986. augusztus 11. 116 11. november 27. 120 12/a. A Minisztertanács határozatának elfogadása a csernobili atomerőművi baleset hazai következményeiről (1986. 125 12/b. A minisztertanács ülésének napirendjén szereplő jelentés a csernobili atomerőművi baleset hazai következményeiről, a szerzett tapasztalatokról és következtetésekről (1986. 128 II. Kijevben nincs sugárveszély Hírek a Szovjetunióból 13. Monori István kijevi főkonzul rejtjeltávirata a lakosság evakuálására vonatkozó szovjet intézkedésekről (1986. 149 14. Rejtjeltávirat a szovjet atomerőmű meghibásodásáról (1986. 150 15. Rejtjeltávirat a csernobili nukleáris balesettel kapcsolatban adott hivatalos szovjet tájékoztatásról (1986. május 4.
434 141/b. Összeállítás az 1986. május 16-ig kezdeményezett intézkedésekről és teljesítésükről (1986. 437 142. Chinoin vezérigazgatójának tájékoztatója egy kísérleti stádiumban lévő gyógyszer felajánlásáról a szovjet sugársérült betegek kezelésére (1986. 441 Tartalom 15 143. Emlékeztető a csernobili atomerőmű baleset magyarországi tapasztalatairól készítendő jelentés tárgyában összehívott megbeszélésről (1986. július 25. 442 144. Részlet a Gazdasági Bizottság 1986. augusztus 13-i üléséről A mezőgazdaságban és az agrárkereskedelemben felmerült kárigények fedezetéről (1986. augusztus 13. 445 VIII. Nem eléggé objektív Hivatalos magyar tájékoztatás 145. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának feljegyzése Marjai József miniszterelnök-helyettes részére a közvélemény csernobili atomerőmű-balesettel kapcsolatos tájékoztatásáról (1986. 449 146. MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztály feljegyzése a szovjet és magyar tájékoztatásról (1986. május 29. 451 147. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának értékelése a csernobili reaktor-balesettel kapcsolatos hazai tömegtájékoztatási munkáról (1986. június 16.