A Magyarokhoz Verselemzés - Mit Üzen Füst Milán A Magyaroknak? - Az Élet És Irodalom 2018/11. Számából - Librarius.Hu
Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk. FEUILLETON Szántó T. Gábor Ki beszél és kihez beszél? című esszéje Füst Milán A magyarokhoz című versét elemzi. "A vers beszélője anyanyelve közösségéhez szól, ugyanakkor próféták utódjaként int felvilágosító szózatában. A vers címzettje, a kollektívum megjelölése olyan benyomást is kelthet, mintha valaki kívülről szólna egy másik entitáshoz. Ennek ellentmond, hogy Berzsenyi azonos cím alatt belülről írt, a nemzet részeként, intő szónokként, szellemi iránymutatóként kiemelkedve, megszólítva népét. Füst verse ugyanakkor nyíltan reflektál távoli származására is, amikor a vers beszélője így fogalmaz: "vedd a Libanon / Ős cédrusát, e háromezeréves szűzet, – rá hivatkozom, mert / onnan vándoroltam egykor erre". Bizonyos kívülállás jellemzi, egy másik hagyományból eredeztetettség, talán a relatív kívülállásból eredő tisztánlátás, és az "Én prófétáktól származom" mély öntudata, másrészt legitimációs kívánkozás és az elfogadás/megértés iránti vágy.
Berzsenyi Dániel ódaköltészete
Az ég azonban nemcsak szakrális értelemben van jelen a versben. Mi az a kincs, amiért porig égett? Hiszen már maga sem emlékszik, hogy mi volt az: hogy jaj, valaha mit akartam. Az ég a tudatunkban a magassággal, az álmokkal, a nagyra törő célokkal rokon értelmű: ember vagyunk, a föld s az ég fia, / lelkünk a szárny, amely ég felé viszen, írja Vörösmarty. Bizony, az álmok, a magasba törő célok is elvesztek, hiányzik a hajtóerő. 90-ben jelent meg Kosztolányi híres kötete, A szegény kisgyermek panaszai, amelyben gyermekkori élményeit írja meg. A kötetről Karinthy Frigyes, a jó barát írt érzékeny ismertetést. Azt írja: a szegény kisgyermek inkarnált lélek, aki a kozmikus élet köldökzsinórjáról le nem szakadt még 2 Nem tudhatom, hogy Kosztolányinak jutottak-e eszébe Karinthy szavai, amikor a Boldog, szomorú dalt írta, de a tudatában biztosan ott munkált, hiszen a vers utolsó sora és a Karinthy-gondolat rímel egymással. A gyermek számára a világ még nem különül égre-földre, valóságra-álomra egységként éli meg azt, A rímelő szavakban csak a magánhangzók egyeznek meg, a szavak szófaja különbözik 2 Rónay László: Kosztolányi Dezső.
A versekbeli történések epikus keretét a lírai hős éjszakai hazaútja teremti meg (Éjszakai utazás), pulzáló fájdalmát pedig a változatlanság tapasztalata, a mélyszegénység, a kirekesztettség, a méltó élet esélyétől elzárt, kifosztott létezés újratermelődő, generációról generációra hagyományozott, örök mivoltával való szembesülés hívja elő. " VERS A versrovatban ezen a héten Aczél Géza és Legéndy Jácint versei olvashatók.
Füst Milán: A magyarokhoz
más mű átvett címe. Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd, Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus 3.
(... ) S hogy én példáúl, – mondjuk Dávid király, vagy Zakariás utóda lehetek, – ki törődik az íly lehetőséggel? " (TN II. 16. )Sokrétegű önmegfigyelés fájdalmas reflexiói szövik át a Napló zsidósággal, zsidóellenességgel kapcsolatban, egymással is vitatkozó bejegyzéseit: 1938. II/28. : "Csak egyet helytelenítek még mindig saját magatartásomban: – hogy hajlandó vagyok megérteni az antiszemitizmust, mondván, hogy az elkorcsosúlt zsidóság bizony rászolgál néminemű idegenkedésre... " (TN II. 426. ) Április 1. : "Egy legyőzött népnek nem lehet önérzete. 457. )Füst az antiszemitizmussal s mélyebben a diaszpórazsidóság kínos kisebbségi helyzetével, töredezett identitásával küzdve, nem sokkal később a kitérésben talál vélt menedéket, de zsidóságát, viaskodását zsidóságával, az önmagában is megtalálni vélt "zsidó mentalitással" és az antiszemitizmussal ez az aktus nem szüntette meg, és az üldöztetés közepette csalódnia kellett saját döntésének helyességében is...
Irodalom verselemzés: A magyarokhoz 2.
A lírai én térben és időben kitágítja önnön személyiségét, egyetemes példázattá növeszti saját sorsát. Refrénes szerkezet A versszakok végén visszatérő refrén dalszerűvé teszi a szöveget. A versszakok végén visszatérő refrénnek értelmező szerepe van. A versszakok végén visszatérő refrén a gondolatokat újra és újra visszavezeti a valóságba. A refrénszerűen ismételt sorok a gondolat / érzelem felerősítését szolgálják.
- Kölcsey Himnusz és Berzsenyi A magyarokhoz I. összehasonlításához - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten
- Füst Milán: A magyarokhoz
- Mit üzen Füst Milán a magyaroknak? - Az Élet és Irodalom 2018/11. számából - Librarius.hu
- Petőfi Sándor: Kiskunság: Verselemzés: - Minden információ a bejelentkezésről
Lássuk tehát az egész művet, olvassuk el Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című versét! átlelkesíti, emberi tulajdonságokkal ruházza fel (antropomorf= emberformájú) 2 szövegösszefüggés 0 Induljunk ki a címből! Jelen esetben témamegjelölő címmel van dolgunk, amely előrevetíti a vers gondolatmenetét. A mű kétharmada boldog, egyharmada szomorú. A vers hosszabbik, boldog része leltárszerűen felsorolja a költő anyagi és szellemi javait, rövidebb, szomorú része pedig arról szól, miért nem teljes mégsem ez a boldogság. A két rész kiegyenlíti egymást: bár szomorúan fejeződik be, mivel a boldog rész hosszabb, ezért a két érzés egyenlően erősnek tűnik. Ha egy műalkotás szerkezetére a kétharmad-egyharmad arány a jellemző, akkor gyanakodhatunk, hogy az aranymetszés szabályával van dolgunk. Hogy Kosztolányinál ez tudatos vagy nem, arra bizony már nem válaszolhat a költő, mindenesetre tény. Egyébként is, a klasszikus stúdiumokon felnőtt művészek számára az aranymetszés beidegződött arányérzék, egyszerre tudatos és ösztönös.