Szent István Megkoronázása - I. István Magyar Király – Wikipédia

Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll. Mert minden engedetlen Istennel áll szemben. És az engedetlenség szelletje a korona virágait szórja szerte. Az engedetlenség valójában pestis az egész királyságban. Ezért, kedves fiam, apád rendeletei, vagyis az én rendeleteim, mindig legyenek szemed előtt, hogy szerencsédet mindenütt királyi gyeplő igazgassa. Az én szokásaimat pedig, melyekről látod, hogy a királyi méltósággal összeférnek, a kétkedés minden béklyója nélkül kövessed. Mert nehéz lesz megtartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzod a korábban királykodó királyokat. Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik. Ezért hát kövesd szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel, s az idegenek dicséretére szert így teszel. " Három falu temploma 1942-ben szentelték fel a mára a Felső-Mátra egyik jelképévé vált templomot, amelynek Szent István király a védőszentje. A főoltárkép a templomépítő Szt. István királyt ábrázolja, Kátai Mihály egri festőművész alkotása.

SZENT ISTVÁN MEGKORONÁZÁSA SZOBOR - IrányEsztergom.hu
Szent istván király megkoronázása
=-=-Esztergom - Szent István megkoronázása a vár északi rondelláján-=-=
Szent István-szobor

SZENT ISTVÁN MEGKORONÁZÁSA SZOBOR - IrányEsztergom.hu

Uralkodása kezdetén meg kellett szilárdítania hatalmát, mivel nagybátyja, Koppány is hatalomra akart kerülni. Egy pogány törvényre hivatkozott, amely szerint jogosult volt Saroltát feleségül venni és ezáltal uralkodóvá válni. Veszprémnél megütköztek, István serege legyőzte a pogány hadat, Vencellin bajor lovag megölte Koppányt. Holttestét felnégyelték és az ország négy várára kitűzték, ezzel hirdetve, hogy aki a király ellen fordul annak nem kegyelmeznek. Hatalma megerősítése után Istvánnak fontos intézkedéseket kellett meghoznia. A kereszténységtől kezdetben idegenkedtek a magyarok, ezért mindenképpen el kellett fogadtatnia az új vallást. A hűbériség és a törzsi önállóság megakadályozta azt, hogy egy nagy egységként lehessen beszélni az államról. Ezért létrehozta a vármegyerendszert, 45 királyi uradalomra osztotta az országot, amelyeknek központja egy-egy fennmaradt földvár tván intézkedéseinek sikerességét jól mutatja, hogy megkoronázása előtt ötven évvel a magyar csapatok végig fenyegették a keresztény nyugatot, később, uralkodása alatt Magyarország lett a nyugati kereszténység védőbástyája, a keletről támadó török és mongol csapatokkal szemben.

Szent istván király megkoronázása

[141] Egyházpolitikája[szerkesztés] A koronázás nem ruházta fel külön hatalommal, de legitimálta mint keresztény, Isten kegyelméből uralkodó királyt. [142] A legendák egyetértenek abban, hogy a koronázás után nem sokkal István szüleinek, Géza és Sarolt egyházpolitikájának folytatásaként Esztergomban érsekséget alapított. [143] Ennek abban állt a jelentősége, hogy a magyar egyház függetlenné válhatott a német egyháztól. [144][145] Az első esztergomi érsek Domonkos volt, a Pannonhalmi Főapátság alapítólevele szerint. [143] 1001-ben Kalocsán is érseki székhelyet alapított. [101] Már koronázása előtt is alapított püspökségeket, de utána is folytatta az egyházszervezet kiépítését. Püspökségeket szervezett országszerte. A feltehetően István általi alapítású egyházmegyék a két érseki rangra emelkedett esztergomin és kalocsain túl a veszprémi, a győri, az erdélyi, a pécsi, az egri, a csanádi, a váci és a bihari egyházmegyék. A falvakban is fellendült a keresztény hitélet, ugyanis az egyik híres rendelete alapján tíz falu köteles volt egy templomot építeni.

[10] A helyet ma emléktábla jelöli. [11] Más források szerint Vajk Székesfehérvárott, apja palotájában látta meg a napvilágot. [3] Géza erőszakosan terjesztette a kereszténységet alattvalói között, habár saját maga nem hagyta el a pogány istenek kultuszát. Mind a nagyobb legenda, mind a szinte korabeli Merseburgi Thietmar szerint Géza fejedelem erőszakos és kegyetlen uralkodó volt, azt sugallva, hogy hatalmát magyar főnökök legyőzésével szerezte meg. [12][13] István apja az Árpád-házból származó magyar nagyfejedelem, Géza, anyja pedig az erdélyi II. Gyula Bizáncban, keleti rítus szerint megkeresztelkedett Sarolt nevű leánya volt. Gyula Erdély fölött bírt hatalommal, és a Maros és a Tisza folyókig terjedt befolyása. [14][15] Több történész, köztük Kristó Gyula és Engel Pál szerint azonos azzal a Gylasszal, aki a bizánci krónikák szerint 952-ben keresztelkedett meg, és hithű kereszténnyé vált. [16][17][18] Vannak, akik ezt vitatják, például Györffy György szerint "Ifjabb" Gyula volt, [14] István anyai nagybátyja, aki István születése környékén költözött át a tiszántúli területeiről Erdélybe.

=-=-Esztergom - Szent István megkoronázása a vár északi rondelláján-=-=

A király fiához, a trónörökös Imre herceghez intézett Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű műve. Szövegét késő középkori iratok őrizték meg. [172] A történészek vitatják, hogy a művet valóban István király írta-e, vagy egyházi személy. Abban azért egyetértenek, hogy a 11. század első évtizedeiben íródott. [172][173] Az Intelmek amellett érvel, hogy a királynak katolikus kereszténynek kell lennie. [172][173] Ennek abban is meg kell nyilvánulnia, hogy támogatja az egyházat, rendszeresen konzultál a püspökökkel, és megbünteti azokat az egyháziakat, akik bűnt követtek el. [172] Együtt kell működnie uralmának pilléreivel, püspökökkel, főurakkal, ispánokkal és katonákkal. [173] Halála[szerkesztés] A szentséggel és kegyelemmel teljes szent istván király azután országlásának negyvenhatodik évében, a boldogságos, mindenkoron szűz mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz mária tiszteletére.

Szent istván király megkoronázása
Szent István megkoronázása - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok
Szent István megkoronázása szoborcsoport Esztergom vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést!
Szent István megkoronázása, Esztergom, Hungary - 3D model by Kalandos Dunakanyar (@miricsi) [7c7760a] - Sketchfab
Szent István megkoronázása – Magyar Nemzeti Galéria
Vicces ballagási versek 8 osztályosoknak 2017
Melocco Miklós szobra: Szent István megkoronázása, Várhegy

Szent István-szobor

Gergely pápa, aki Magyarországot pápai hűbérnek tekintette, állította, hogy István király Szent Péternek, azaz a Szentszéknek ajánlotta az országot. [72][73][74] Ezzel szemben a nagyobb legenda a Szűz Máriának tett felajánlásról tud. [72] Modern történészek, köztük Engel Pál és Molnár Miklós egyetértenek abban, hogy István király mindig hangsúlyozta függetlenségét, és azt megvédte mind a császártól, mind a pápától. [75][69] Például az általa kiadott iratok nem tartalmazzák más uralkodók nevét, amit egy hűbéres királytól elvártak. [76] Továbbá az első törvénykönyvének bevezetőjében Isten kegyelméből uralkodó királynak nevezte magát. [76][77] A korona elfogadása az európai hatalmi rendszerbe tagozódás jelképe volt. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. Ekkor már állt a veszprémi püspökség, és a győrinek is megvetették az alapjait. A koronázás ideje bizonytalan. [78] Időpontjául a krónikák és az évkönyvek hol az 1000., hol az 1001. évet adják meg. A hagyomány szerint az új évezred első napján történt, ami lehetett 1000. december 25-e, vagy 1001. január elseje.

Az előbbi 1456-ban, az utóbbi 1458-ban történt.

[87] Belpolitikája[szerkesztés] István király győzelme 1015-ben Bizánc szövetségeseként Keán bolgár vezér fölött a Képes krónika illusztrálásban A koronázását követően István a keresztény Magyar Királyság első uralkodója lett, ám tényleges hatalmának megszilárdításáért még tennie kellett, le kellett győznie törzsi ellenfeleit. [88] A harcokat elsőként 1002-ben[89][90] vagy 1003-ban indította meg Erdély ellen, [91][92] ahol a saját nagybátyja, az "Ifjabbik" Gyula ellen kellett megküzdenie. [92] Győzelme után őt a családjával együtt fogságba ejtette, sóbányáit elkobozta, országát beolvasztotta sajátjába, és ott is megkezdte a keresztény hittérítést. [92] A kortárs Hildesheimi évkönyv szerint a térítés erőszakos volt. [90] Az ifjabb Gyula nem sokáig volt fogoly, mert Merseburgi Thietmar szerint Vitéz Boleszló lengyel fejedelemhez szökött, [92] aki egy elfoglalt felvidéki magyar erődítményt bízott rá, ahová viszont István utánaküldte a feleségét. István idővel kiverte az elfoglalt erődítményből.

A koronázás körülményei és politikai következményei vitatottak. [69] Ennek érdekében 999-ben Asztrik pannonhalmi apátot küldte Rómába, hogy az ott időző III. Ottó német-római császárral (István sógorával) tárgyaljon. A kortárs Theotmár merseburgi püspök legalábbis így írt róla. [70] István szentté avatása előtt a Hartvik-féle legenda már arról tudósít, hogy II. Szilveszter pápa volt a követjárás célja, akitől koronát és apostoli áldást nyert, és így a Magyar Fejedelemség bekerült az európai keresztény nemzetek sorába, ezen belül is a nyugati kereszténység felé orientálódott. A pápai levéltár mindenesetre nem tudott erről, és jóval későbbiek az első lateráni említései. II. Szilveszter – mint Ottó kreációja – egyébként sem léphetett ilyen jelentőségű ügyben önállóan. Kristó[71] és más történészek[72] rámutatnak arra, hogy a császár és a pápa akkoriban szövetségesek voltak, ami valószínűsíti, hogy mindkét történet igaz lehet: a császár beleegyezésével kapott áldást a pápától. 75 évvel később VII.