– Az összegző rendszerező, beszámoló órán számítógép, projektor, a projektmunkák elkészítéséhez szükséges eszközök, valamint anyagi eszközök a rászoruló tanulók esetleges utazási költségeinek fedezésére 2. A jó gyakorlat szakmai, pedagógiai jellemzői A foglalkozás során a tanár feladata a célok és feladatok meghatározása, munkafolyamat megszervezése, a feladatlapok elkészítése és a munkák értékelése. A tanulók munkáját a tanulási-kutatási folyamatban segíti. A jó gyakorlat nem zárja ki azonban a hagyományos tanári előadás módszerét sem, melyet a tanulók később aktívan fölhasználnak feladatuk elkészítése során. A terepmunkát minden esetben tanulói munka előzi meg, illetve követi, a tanuló a látottakat, a hallottakat és a rendelkezésére bocsátott források anyagait aktívan dolgozza fel, értelmezi és rendszerezi. A források feldolgozása főként csoportmunka módszereivel történik. mozaikmódszerrel, különböző képességszintek szerint meghatározott csoportokkal. A terepen a tanulók megfigyeléseket végeznek, fotóznak, rajzolnak.
Vállalati és intézményi megrendelésekre speciális igényeket kielégítő kurzusokat készítettünk távoktatásra alkalmas formá Ecotech Nonprofit Zrt. szállítási szektorral való kapcsolata ugyancsak ebben a régmúltban gyökerezik. A MÁV-val is, a GYSEV-vel is, illetve a Volánbusz Zrt. -vel is voltak korábbi projektek, például a MÁV-nak több évvel ezelőtt angol és német nyelvtanfolyamot készítettünk. A GYSEV-nél évek óta jelen vagyunk a legkülönbözőbb képzésfejlesztési projektjeikben, ezalatt jelentős online tananyag portfóliót dolgoztunk számukra: az informatikai biztonságtól kezdve az informatikai rendszer alkalmazások betanulását támogató területen át a különböző munkagépek kezeléséig sokféle témában. A Volánbusz Zrt. -nek pedig a tavalyi évben fejlesztettünk üzemanyagtakarékos vezetéstechnikai online feladatai vannak az Ecotech Nonprofit Zrt. -nek ebben a projektben? Mi ez a projekt és mi a cég részfeladata? "A munkavállalói ismeretek oktatása a szállítási ágazatba belépő fiatalok részére" című projektben szakmai, módszertani, fejlesztési feladatokkal bíztak meg minket.
Ezt a gyermekek, szülők és lehetőség szerint a pedagógusok is kitölthetik. A teszt lehet saját készítésű kérdőív vagy például a Gyermekviselkedési kérdőív (CBCL). A dokumentáció része a terápia megkezdése előtt felvett anamnézis. A célok meghatározása a szülőkkel egyeztetve személyre szabottan történik. A foglalkozások kereteit (helyét, időpontját, időtartamát, létszámát, szabályait, alkalomszámát) rögzítő szerződést a gyerekekkel és szüleikkel egyaránt meg kell kötni. Ez általában szóban, indokolt esetben írásban történik. A tulajdonosok szerint a terápia lezárását követően érdemes jegyzőkönyvet készíteni, a tapasztalatokat ös szegezni. Felhasznált irodalom Bettelheim, Bruno (1985): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest Boldizsár Ildikó (2010): Meseterápia. Magvető, Budapest 2. Zenedráma 157 Deszpot Gabriella (2012, szerk. ): Kokas Klára és alapítványának bemutatása. Kokas Klára Agape Zene – Életöröm Alapítvány, Budapest Fejes Tímea, Hutvágner Kamilla (2011): Előadás: Integrált művészetterápiás módszerek többcélúfejlesztő hatásai, Terápiák Napja, Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara, Győr, 2011.
A megoldást ezen ellentétek, feszültségek feloldására való nyitottság jelenti, amely alapja a valódi együttműködésnek, kommunikációnak. A nyitottság segít egy új szemléletmód kialakításában. Fontos a szakemberek továbbképzése, egyéni szakmai kompetenciájuk bővítése, önreflexiós készségeinek továbbfejlesztése is. A program tudományos háttere, gyökerei A szülő-pedagógus együttműködés A rendszerszemlélet egy szemléletmód, amelyben egy kapcsolati rendszer (pl. család, team, munkahelyi közösség) minden tagja hatással van a másikra. Tehát minden elem 127 128 hatást gyakorol a másikra, és az visszahat. A rendszerszemléletben az egyént nem különálló részként vizsgálom, hanem az adott rendszer részeként. Ebben a terápiaformában a terapeuta a klienssel együtt dolgozza ki a célokat, azt részcélokra és kis lépésekre, feladatokra bontva. Nem a szakember mondja meg a célt. A tempó igazodik a családokhoz, nem a terapeuta határozza meg. A fő felelősséget a kliens viseli, a terapeuta kísérőként szerepel a szakmai tudásával.