A követési idős menetrendi mezőkben a megállóhelyek felsorolása és - egyes járatok megállóhelyi időadatai helyett - a járatok közlekedésének gyakorisága található. A menetrendi mezők a bennük feltüntetett járatok számától függően lehetnek egy- vagy kétirányúak. Az egyirányú mezőben a megállóhely oszloptól jobbra helyezkednek el az időadatok, a járatokat közlekedési irányuk szerint külön-külön részmezőben tüntetik fel. A kétirányú menetrendi 28 mezőben a megállóhely oszloptól balra a kiindulási ponttól induló "oda", jobbra a "vissza" irány időadatai szerepelnek. ábra) A menetrendi mezők kezdőpontja a két végpont közül a magasabb közigazgatási jogállású helység, ha pedig mindkettő azonos jogállású, akkor a nagyobb utasforgalmú. 1. ábra: Csökkentett megállóhelyszámú, kétirányú menetrendi mező A menetrendi mezők tartalma, adatai A menetrendi mezők annak számából, címből és abból a táblázatból állnak, amely az autóbuszvonal járatainak közlekedési rendjét (útvonal, megállóhelyek, közlekedés időszaka, időpontjai), továbbá a kapcsolódó szolgáltatások és tájékoztatások adatait tartalmazza.
Az autóbuszjáratok egy része a menetrend érvénytartama alatt nem minden időszakban, vagy nem minden napon közlekedik. Ha az egész menetrendi mező érvényessége csak egy bizonyos időszakra korlátozódik (általános korlátozás, mert a menetrend többi időszakában közlekedő járatokra más menetrendi mező készült, mint például a tanév utáni nyári tanítási 40 szünet időszakára), akkor erre a menetrendi mező címe alatt történik utalás (lásd: a menetrendi mező címénél). Az egyes autóbuszjáratok korlátozott (nem naponta történő) közlekedtetésére a járatoszlopban elhelyezett korlátozó jelzés figyelmeztet. A közlekedési időt korlátozó jelzés lehet általános, vagy egyedileg meghatározott.
utazási feltételek, kedvezmények, eligazodási lehetőségek autóbuszállomásokon, forgalmi csomópontokon, átszállóhelyeken. A tájékoztatás helyszínei részben a szolgáltató saját használatában lévő személyszállítási létesítmények o a szolgáltató központja, o szolgálati helyek (üzemegységek, kirendeltségek, autóbuszállomások), o megállóhelyek, o autóbuszok. részben pedig üzletkörén kívül eső helyek, mint felvilágosítással, jegyárusítással megbízottak, társ szolgáltatók és szolgáltatási partnerek (pl. vasúttársaságok), tájékoztató szervezetek (újságok, rádió, televízió, hírügynökségek, internetes hírszolgáltatók, vagy más portálok) stb. A szolgáltató egyes egységeinél természetesen a tájékoztatás köre eltérő lehet. Így például a szolgáltató központjában természetesen a szolgáltató teljes szolgáltatási köréről, de átfogóan állnak rendelkezésre tájékoztatással. Az autóbuszállomásokon és megállóhelyeken elsősorban az azokat érintő járatokról, továbbá az állomásokon a személyszállítás általános feltételeiről (utazási feltételek, díjszabás) kell tájékoztatást adni.
Ha az autóbuszjárat a megállóhelyen tartózkodni fog, erre fel kell hívni az utasok figyelmét, közölni kell a tartózkodás időtartamát. Különböző forgalmi zavarok esetén továbbá tájékoztatást kell adni annak okáról, várható idejéről, valamint várható következményeiről és kihatásairól a járat közlekedésére. Az autóbuszvezetőnek tájékoztatással természetesen más kérdésekben is az utazóközönség rendelkezésre kell állnia: a vonal más járatainak menetrendjéről (pl. vissza irányú utazási lehetőség), egyéb utazási lehetőségekről, díjszabásról (díjakról és kedvezményekről, jegyek, bérletek használatához tartozó feltételekről), a szolgáltató egyéb szolgáltatásairól stb. Az autóbuszvezető tájékoztatási feladatit segítik és kiegészítik az autóbuszban elhelyezett egyéb tájékoztató táblák, piktogramok, feliratok vagy egyéb, hasonló célú eszközök. Menetokmányok vezetése A díj ellenében személyszállítást végző autóbuszvezető általában köteles az autóbuszjárat útjáról menetlevelet vezetni. A menetlevél a közlekedési hatóság által rendszeresített vagy engedélyezett tartalmú és formátumú okmány, amelyet a gépjárművek közlekedéséről kell az előírásoknak megfelelően és eseményszerűen vezetni.
Elővárosi közlekedésben a vasúti kocsit, kocsiszakaszt vagy fülkét "dohányzó" vagy "nem dohányzó" képszimbólummal kell jelölni. A "nem dohányzó" képszimbólummal megjelölt utastérben tilos a dohányzás. Tilos a dohányzás a nemdohányzó kocsi folyosóján és előterében, továbbá az olyan kocsi folyosóján is, amelyről dohányzó és nem dohányzó fülkék is nyílnak. Az utas jogosult a vonaton utazni, a kiszolgáló létesítményeket, berendezéseket használni, a személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatásokat igénybe venni. Az elővárosi állomási váróterembe a többi utas nyugalmának biztosítása érdekében nem vihető be kerékpár, élőállat (a vakvezető kutya kivételével), a személykocsiba be nem vihető tárgy. Az állomásokon és megállóhelyeken olyan magatartást kell tanúsítani, amely másokat nem zavar. Minden utas annyi ülőhelyet foglalhat le, ahány érvényes menetjegyet tud felmutatni. Az utas csak az állomásokon és megállóhelyeken szállhat fel a vonatra, illetőleg le a vonatról. Elővárosi forgalomban az utas csak a vonat menetrendjében közölt megállási helyeken szállhat fel a vonatra és szállhat le a vonatról.
kiállási idő minimalizálása, mivel ennek az időnek a nagysága befolyásolja a gépjárművezetői munkaóra szükségletét. c) Egy fordába azonos befogadóképességű és jellegű autóbuszt igénylő járatok kerüljenek (pl. csuklós-szóló, elővárosi-távolsági). d) A ki- és beállási menetek, valamint az átállási menetek minimalizálása. e) A fordák tegyenek eleget a vezérlés szempontjainak, vagyis - a havi munkaidő ledolgozása szempontjából kedvező napi óraterhelést tartalmazzanak, - a napi munkaidőn belül 4, 5 óra vezetési idő után az előírt 45 perc pihenőidőt biztosítsák. f) A forgalom lebonyolítása és irányítása szempontjából kedvező, ha egy fordában csak egy, vagy néhány szomszédos vonal járatai szerepelnek. g) Az egymást követő napok forgalmának lebonyolítása megköveteli, hogy minden fordulóállomáson (telephelyen) este ugyanannyi autóbusz végezzen, mint amennyinek onnan reggel indulnia kell. (A járati személyzet szempontjából is előnyös, hogy az autóbuszok naponta visszatérnek a telephelyükre, vagyis a forda első induló állomása megegyezik az utolsó érkező állomással. )
Az alapmenetrend vonalanként készül és abban nem tüntetnek fel valamennyi szakaszpontot, csak a megállóhelyeket. Általában az autóbuszvonal valamennyi megállóhelyét szerepeltetik benne, ettől csak olyan vonalaknál indokolt eltérni, amelyeknél az autóbuszjáratok az útvonal nem minden megállóhelyénél állnak meg. A megállóhelyi tartózkodási időket az utasforgalom és a megállóhelyek kialakítása, valamint a megállóhelyen szükséges egyéb teendők figyelembevételével határozzák meg. Az alapmenetrend időadatait úgy állítják össze, hogy a kiinduló megállóhelyről való elindulást 0 óra 00 perckor feltételezik. A megállóhelyek közötti menetidőt a menetidő számítási lap alapján határozzák meg, majd a megállóhelyi tartózkodási időkkel együtt is, göngyölítve. Így az utolsó megállóhelyre való érkezés időpontja a járat megtételéhez szükséges menettartamot mutatja, amelyet a menetrend készítés és a forgalom szervezés következő szakaszaiban (kocsifordák tervezése) használnak fel. Járattervezés Járat: egy autóbusznak a kiinduló állomástól a célállomásig – meghatározott útvonalon és időrendben történő – egyszeri végighaladása.
Javul a menetrendszerűség, és a vonal átbocsátóképességének növekedése révén versenyképessé válik a vasúti személy- és áruszállítás, így csökken a környezet terhelése is. A kivitelezésről számokban: 339 kilométernyi új vágány épül akadálymentes be- és kiszállás a magasperonokon 13 állomásépület: ebből 5 új, 8 korszerűsített lesz 410 P+R és 440 B+R parkoló kialakítása 91 szintbeni és 1 külön szintű kereszteződés építése, átépítése 188 ezer négyzetméternyi zajvédő fal 12 lift és 12 gyalogos aluljáró építése az állomásokon az akadálymentesítés érdekében térfigyelő kamerák telepítése A MÁV Zrt. a munkálatokkal kapcsolatban ezúton is kéri a lakosság és az utasok türelmét!
A tartózkodási időkben tehát egyes csúcsutasterhelés jelentkezését leszámítva, többletidők vannak. Ezen többletidők megnyerése a járművezetők feladata, és energia megtakarításra kell felhasználniuk, a menetidő lehetséges megnövelésével. A menetrendszerű közlekedésben ugyanis a járművezetőnek az a feladata, hogy a menettartam menetrendben rögzített értékét tartsa, tehát a tartózkodásban nyert időt az állomásközi menetidő többletével egyenlítse ki, és így energiát takarítson meg. A tartózkodási idők gyakorlati értékének meghatározása mind a kézi, mind az automatikus vonatvezetésben a járművezető lehetősége. Az ismeretes és így Budapesten is- a gépi vonatirányítás esetén is csak vezetői hozzájárulással indulhat a vonat, tehát a tartózkodás lehetséges csökkentése ekkor is a járművezetőn múlik. Végállomási várakozási idők, fordítási technológiák A végállomásokon viszonylag sokféle vonatfordítási technológiát alkalmazhatunk. A fordítási technológiák különböző módozatai más-más kö78 vetési idő alkalmazását teszik lehetővé, továbbá a végállomási várakozási időnagyságát is befolyásolják.