Családja és dr. Zsámboky Pál udvari papja körében halt meg spanyolnáthában, a Quinta do Monte-villában 1922. április 1-jén. Elsőszülött gyermeke, Habsburg Ottó lett a trónörökös, de sohasem került a trónra, és végül 1961-ben egy nyilatkozatában lemondott ausztriai trónigényéről, hogy családjával beutazhasson egykori hazájába. Magyarországi trónköveteléséről sosem mondott le, mivel ezt a kommunista vezetés nem is kérte tőle. Az 1920-as, 1930-as években egészen 1944-ig, aktívan vettek részt a társadalmi és politikai életben az úgy nevezett magyar legitimisták, akik eleinte IV. Károly visszatérését támogatták, majd halála után, fiának Habsburg Ottónak a koronázását és trónraültetését. Boldoggá avatásaSzerkesztés Károly – a Habsburgok számára "kötelező" katolikus vallásosságon túl – kezdettől fogva mély hitet mutatott. Édesanyjától, Mária Jozefa szász királyi hercegnőtől gondos katolikus nevelést kapott. Soproni évei alatt nemcsak a lelki életéért felelős domonkos atya, hanem szintén hívő katonai nevelője, gróf Georg Wallis is nagy hatással volt rá.
I. LászlóRagadványneve: Szent LászlóMagyarország 8. királya 1040 körül–1095. július 29. (55 éves kora körül) 1077. április 24. 1095. július 29. 1081 körülSzékesfehérvár I. Géza király testvére. Fiúörökös nélkül hunyt el, leánya, Piroska hercegnő II. Ióannész bizánci császár felesége lett. 1192-ben avatták szentté. KálmánRagadványneve: Könyves KálmánMagyarország 9. királya 1074 körül–1116. február 3. (42 éves kora körül) 1116. február 3. 1095Székesfehérvár I. Géza király és Loozi Zsófia királyné fia. Meghódította a Horvát és a Dalmát Királyságot. A kor egyik legműveltebb uralkodójának számít. II. IstvánMagyarország 10. királya 1101 körül–1131. március 1. (30 éves kora körül) 1131. március 1. 1116Székesfehérvár Kálmán király és Szicíliai Felícia királyné fia. Trónkövetelő vele szemben apja el nem ismert fia, Borisz Kalamanosz. Fiúutód nélkül hunyt el, ezért örököse unokaöccse, Saul herceg lett. II. BélaRagadványneve: Vak BélaMagyarország 11. királya 1108 körül–1141. február 13. (33 éves kora körül) 1141. február 13.
Károly másodszor sem vállalta a polgárháborút, tétlenkedő csapatait Horthy bekerítette, így a király másnap megadta magát. Utolsó Habsburg uralkodónkat Tihanyba, majd Bajára szállították, ahonnan a Glowworm nevű angol monitor és a Cardiff hadihajó a portugál Madeira szigetére vitte őt. Itt érte a halál a következő év áprilisának első napján.
Mindenesetre aznap estére lement a király láza, nyugodtabban aludt. Reggelre már 38 fok alá csökkent a láza, majd hirtelen emelkedésnek indult. Pár órán belül már a 40 fok közelében járt. 11, 30-kor már jelezték az orvosok, hogy ezek a haldoklás jelei, már nincs sok hátra. Az a bizonyos jelenet Ottó főherceggel 12, 00-kor volt. A feljegyzés szerint a király teste már kékesre változott. Egyre nehezebben vett levegőt, majd 12, 23-kor elmúlt belőle az élet. A király halálakor már jelen volt egy Carlos Jósé Machado dos Santos nevű orvos is, aki nem tudni mikor és honnan érkezett. A Ruszinszkói Magyar Hírlap 1922. április 30-i számának 2. oldala szerint a magyar király kétoldalú tüdőgyulladásban halt meg 12, 18-kor. A király halála után Zita és Károlyi gróf egyeztetett a teendőkről. Ott dőlt el, hogy a magyar trónnal kapcsolatban megszületik az a bizonyos levél. Abból egy példányt a spanyol király, egy példányt a pápa, egy továbbit pedig a magyar állam kapott. A levélen Zita aláírása szerepelt, de Károlyi gróf írta le.
Egy évszázaddal ezelőtt, 1922. április 1-én halt meg az utolsó magyar király. Mi okozta a halálát? Gyerekként nagyon foglalkoztatott IV. Károly halálának az időpontja. Úgy tűnt, mintha sokak számára nagyon jól lett volna időzítve. Amikor sokkal-sokkal később alkalmam nyílt javaslatot tenni egy érdekes kutatási témára, akkor felvetettem, hogy járjuk körbe az utolsó magyar király halálának az ügyét, mert szerintem tartogat pár nyitott kérdést. Az eredeti team (rajtam kívül) nagyon jó szakértőkből állt. Többen már akkor is ismert emberek voltak, mások később váltak "valakivé". Ez csak azért érdekes, mert a később elmondott véleményük sokakra hatással volt. A véleményük pedig egységesen az volt, hogy az utolsó magyar király halála semmilyen titkot nem tartalmaz. IV. Károly, 1922. február 2-án, az egyik utolsó kép róla, amelyiken még életben van(a kép forrása: joeck12 oldala) A haláleset 100. évfordulóján szeretném a blog látogatóinak megmutatni az összegyűjtött, valóban nagyon csekélyke anyagot.
Arról egyetlen utalás sem került elő az iratokból, hogy 1922 elején lett volna bármilyen feladatuk IV. Károllyal kapcsolatban. Sőt, még az sem látszik nagyon hihetőnek, hogy egy kifinomult merényletre fel lettek volna készülve. Ezért a magam részéről most is kétlem, hogy ők lettek volna a végrehajtók, mivel a profiljukba nem illett bele egy mérgezéses művelet. [Más állami szolgálat pedig arra sem volt képes, hogy a király repülős útját felderítse, holott szoros megfigyelés alatt tartották a királyi családot. Ez persze nem lehet végső érv semmi ellen sem, de azért elgondolkodtató. ] Létezik e mellett egy másik magyar szál is, amelyet a 2021 őszi sorozatban megbolygattam. Szerencsére nem egyedül én figyeltem fel erre a szálra, hanem velem azonos időben állt ki a nyilvánosság elé Stegmayer Máté is, aki nem egy blogon, hanem a youtube felületén tette publikussá az eredményeit. Azok nem sokban térnek el attól, amiket a blogon is leírtam, de ez nem véletlen, hiszen közel ugyanazokból a forrásokból dolgoztunk.
Ha valakinek mégis, akkor gondoljon csak arra, hogy Rudolf Hess (1894-1987) 30 évre titkosított aktáit nem ismerhettük meg 2017-ben (sem). Nem állítom azt, hogy merénylet miatt halt meg, de furcsa a titkolózás. A probléma inkább az, hogy akár egy profin végrehajtott és sikeresen eltitkolt merénylet volt, akár nem, az utókor mindkét esetben ugyanazt éli meg. Nincs ugyanis olyan jogszabály, ami a titkosított dokumentumokat egy idő után mindenképpen feloldaná a titoktartás alól. Aki kutatott már minősítés alól feloldott iratokat, az láthatta, hogy a feloldás mennyire konzervatív módon történik. Például a Zita királyné magyarországi látogatásának engedélyezéséről szóló irat titkosításához már jó sok éve nem fűződött semmilyen érdek, amikor a titokgazda feloldotta azt. Maga a döntés 1988. június 28-án született meg, de a titkosítást csak 2002. április 30-án oldotta fel a belügyminiszter (amikor már leköszönőben volt a kormánya... ). Ez a hosszú várakozás nem ritka jelenség. Talán nem meglepő, de pesszimista vagyok az igazság kiderülését illetően.
The Royal Forums, 2010. május 16. (Hozzáférés: 2016. április 20. ) "His Imperial and Royal Highness Archduke Rudolph of Austria passed away yesterday, 15 May 2010, aged 90. ") ↑ [1] - Boldog Károly szentté avatásának honlapja ForrásokSzerkesztés ifj. Bertényi Iván (2016. 8). "IV. (Boldog) Károly". Korunk. (Hozzáférés ideje: 2017. március 11. ) Fejtő Ferenc. Rekviem egy hajdanvolt birodalomért: Ausztria-Magyarország szétrombolása. Budapest: Minerva/Atlantisz (1990). ISBN 9637978879 Kardos József. A Szent Korona-tan és a legitimizmus. Budapest: Gondolat Kiadó (2012). ISBN 9789636934132 Kovács Gergely. Fogadd a koronát! – Károly magyar király hitvalló élete. Budapest: Új Ember Kiadó (2004). ISBN 9639527483 Maczó Ferenc. Az utolsó magyar királykoronázás – IV. Károly király és Zita királyné koronázási ünnepsége Budapesten 1916 végén. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2016). ISBN 9789634160458 Nagy József. IV. Károly – Az utolsó magyar király. Budapest: Göncöl Kiadó (1995).
KoronázásaBudapest1916. december 30. Örököse – Csehország királyaIII. Örököse –Életrajzi adatokUralkodóház Habsburg–Lotaringiai-házSzületett 1887. Persenbeug-GottsdorfElhunyt 1922. (34 évesen) FunchalNyughelyeMiasszonyunk temploma (Madeira, Portugália)Édesapja Habsburg–Lotaringiai OttóÉdesanyja Wettin Mária JozefaTestvére(i) Habsburg–Lotaringiai Miksa Jenő főhercegHázastársa Bourbon–parmai Zita(1911–1922)Gyermekei Ottó, Etelka, Róbert, Félix, Károly Lajos, Rudolf, Sarolta, ErzsébetVallás római katolikusIV. Károly aláírásaIV. Károly címereA Wikimédia Commons tartalmaz IV. Károly témájú médiaállomáó Ferenc főherceg és Mária Jozefina szász királyi hercegnő fia, Ferenc József császár örökösévé vált, miután nagybátyját, Ferenc Ferdinánd osztrák főherceget meggyilkolták 1914-ben, Szarajevóban. 1911-ben feleségül vette Zita bourbon-parmai hercegnőt. Személyét tisztelik a római katolikus egyházban, miután II. János Pál pápa 2004. október 3-án boldoggá avatta. Károly 1916. novemberében lépett trónra, Ferenc József halála után.
Az alemann vérből származó és svájci, valamint elzászi birtokokkal rendelkező család hosszú történelmi múltra tekinthetett vissza. Felemelkedése 1273-ban kezdődött, amikor Habsburg Rudolf német király lett. Részben házasságokkal, részben háborúkkal Rudolf és örökösei sikeresen növelték a dinasztia területeit és hatalmát. Stájerország és Ausztria már a XIII. század végén fennhatóságuk alá került, majd később újabb és újabb országrészek. A család felemelkedésének fontos mérföldköve 1442, amikor III. Frigyes maga és utódai számára megszerezte a német-római császári címet. Fia, I. Miksa, Burgundi Mária kezével együtt 1477-ben megkapta Németalföldet, az ő fia, Szép Fülöp pedig – ugyancsak házassággal – az Ibériai-félszigeten vetette meg a lábát. A nyugati tartományokat Fülöp idősebb fia, V. Károly német-római czászár és spanyol király örökölte, míg a keleti országrészek öccsére, Ferdinánd osztrák főhercegre szálltak. Ő lett az, aki a Jagellókkal kötött 1515-ös házassági és örökösödési szerződés alapján megvetette a Habsburgok dunai birodalmának alapját.